Csoma Sándor emlékezete Marosvásárhelyen
Kőrösi Csoma Sándor kalandokat átélt marosvásárhelyi szobra ma a Vársétányon található
Fotó: Haáz Vince
Talán nincs olyan magyar kisiskolás ma Erdélyben, főleg Székelyföldön, aki nem tudná, ki volt Kőrösi Csoma Sándor. Nevét utcák, terek, intézmények őrzik, szobrai állnak köztereken. Nincs ez másképp Marosvásárhelyen sem: számba vettük, hogyan őrizték emlékezetét az egykori „székely fővárosban”.
Nemes Gyula
2018. szeptember 07., 14:302018. szeptember 07., 14:30
A nagy magyar orientalista, tibetológus, utazó, őshazakutató emlékét igyekeztek Marosvásárhelyen is megőrizni, ápolni. Kőrösi Csoma Sándorról 1910-ben utcát, 1943- ban teret neveztek el, a „kis magyar világ” idején iskola vette fel a nevét, és ugyanekkor Magyarországon először itt állítottak neki egész alakos köztéri szobrot.
A marosvásárhelyi Állami Polgári Fiúiskolát 1871-ben alapította „Maros-Vásárhely Sz. Kir. város közössége” – olvasható mai napig az épület bejáratának előterében elhelyezett márványlapon. 1919-ben az iskola román állami intézménnyé alakult, magyar tagozattal, amely aztán az 1926–1927-es tanévtől megszűnt. Észak-Erdélynek és Székelyföldnek Magyarországhoz való visszacsatolása után, 1940. szeptember 18-án a Városi Katonai Közigazgatási Parancsnokság elrendelte a marosvásárhelyi magyar királyi állami polgári fiúiskola újbóli megnyitását. 1941. január 1-én az iskolát átvette a Vallás- és Közoktatásügyi Magyar Királyi Minisztérium és igazgatójává Kőrösi Csoma Gyulát nevezték ki, aki a nagy magyar utazó oldalági rokona volt. Kezdeményezésére a tanintézmény a Kőrösi Csoma Sándor nevet vette fel.
Érdekes szobortörténet
Ezt követően Csoma Gyula igazgató egy szobor felállításának ötletét vetette fel hivatalos körökben, amelyet hosszas előkészület után sikerült is megvalósítani. A szobornak érdekes története van, amely a korabeli helyi napisajtó végig böngészése által rajzolódik ki. Dióhéjban a következő lenne: a szobor felállításának ötlete már 1941-ben megfogalmazódott, elkészítésével a marosszentkirályi születésű, de ekkor Budapesten élő Dabóczy Mihály szobrászművészt bízták meg. Kezdetben a megrendelés egy mellszoborról szólt, aminek a gipszmakettje meg is érkezett Marosvásárhelyre, de közben felajánlás történt a város részéről is a szobor támogatására, amelynek hírére a magyar kultuszminisztérium is nagyobb összeget ígért.
Az egészalakos szobrot 1943. szeptember 26-án sikerült leleplezni a polgári fiúiskola és a Vár egyik bástyája közötti kis téren.
Az 1950-es évek legvégén lehetőség nyílt arra, hogy a szobrot újra felállítsák. A szoborfejet Kulcsár Béla marosvásárhelyi szobrászművész faragta újra, titokban együttműködve Dabóczyval. A szobor 1962-től ismét áll, de nem a régi helyén, hanem a Vársétányon.
Rohn Alajos litográfiája
Fotó: Wikipédia
A marosvásárhelyi Székely Szó napilap 1943. május 23-án egész terjedelmében közölte annak a pergamenre írt „emlékeztetőnek” a szövegét, amit a Kőrösi Csoma Sándor-szobor talapzata alá helyeztek el, időkapszula gyanánt. Ebben olvasható, hogy a szoborállítás „gondolatát a Kőrösi Csoma család egyik fiútagja: a 10 esztendős ifjabb Kőrösi Csoma Gyula vetette fel”.
Csoma Gyula, a hajdani kisfiú, ma 86 éves ny. professzor Budapesten él, ott vettük fel vele a kapcsolatot.
„Édesapám azt mondta mindig, hogy az én gyermekkori ötletemre vagy kérdésemre válaszolva határozta el, hogy nekilát egy szobor létrehozásának. Aztán ő kezdeményezte és szervezte meg a szobor felállítását. Alapított egy szervezőbizottságot, aminek már csak egyetlen tagjára emlékszem, aki nagyon jó barátja volt 1940-től halálukig. Molnár Károly, aki akkor a Marosvásárhelyi Honvéd Csapatkórház orvos-őrnagy parancsnoka volt, és az én feleségemnek az apja. Amikor az apósom lett, már honvéd orvos-ezredes volt, aztán vezérőrnagyként halt meg 107 éves korában, 2001-ben. Emlékszem arra is, amikor beástak a földbe egy üreget, és abba helyezték el az emlékeztetőt, ami valószínűleg ma is ott van. Talán ki is lehetne ásni. Erre jött a talapzat, amire a szobrot állították. Aztán 1943. szeptember 26-án a szoboravatón édesapám mondta az ünnepi beszédet, aminek erőteljes eszmei mondanivalója volt. Arról szólt, hogy Kőrösi Csoma Sándornak hol a helye a nemzeti gondolkodásban és a nemzet történelmi perspektíváiban, valamint a keletiséggel való kapcsolatunkban. Volt benne egy ilyen mondat, hogy:
– és ennek abban az időben volt egy németellenes hangulata” – mondta el lapunknak az idős andragógus professzor. Az ünnepi beszéd miatt a későbbiek során a család a Gestapó célkeresztjébe került, ami miatt menekülniük kellett, előbb a Nyárádmentére, majd Magyarországra.
Példaképnek számít
Kőrösi Csoma Sándor sok magyar fiatalnak vált példaképévé, többen el is indultak az ő nyomdokain. Marosvásárhelyiek is. Közéjük tartozik dr. Flórián Csaba is. „Csoma gyermekkori példaképem, kitartása, egyenessége, szerénysége, önzetlensége miatt. Úgy tartják, hogy a sírhelye, a szakrális zarándokhelyeket leszámítva, legtöbbet látogatott emlékhelye a magyarságnak! Évtizedekig csak álom volt, hogy eljussak Ladakhba, Nyugat-Tibetbe. Ez valósult meg 2007-ben és 2010-ben, amikor felkerestük azokat a helyeket, ahol Csoma nyolc évig élt és alkotott. A zanglai erődöt, ahol tibeti tanítómestere társaságában elsajátította a tibeti nyelvet, Phuktalt, a Himalája talán legeldugottabb és legszebb kolostorát, majd a kanami kolostort, ahol háromévi tartózkodása alatt befejezte tibeti-angol szótárát és könyvét a tibeti nyelvtanról. 2017 őszén eljutottam Kalkuttába, ahol Csoma 1831-től 1842-ig lakott és könyvtárosként dolgozott.”
Emlékszoba és kiállítás
„Több évtized után megnyitott emlékszobáját 2013-ban avatták fel, és érkezésünk előtt pár nappal nyílt meg az új kiállítás, amely posztereken mutatja be a székely tudós életét, munkásságát. A szoba bejárata előtt látható Holló Barnabás Csomáról készült mellszobra, mely a budapesti Akadémia épületében lévő márványszobor bronzmásolata. Végül Csoma halálának 175. évfordulóján, Dardzsilingbe is eljutottam. Jelenleg a síremléken a Magyar Tudományos Akadémia négynyelvű emléktáblája látható, a többi táblát a sír mögötti támfalra helyezték át. Találkoztunk a sírt gondozó helyi fiatalemberrel is, és belelapoztunk a 2002-től vezetett látogatói vendégkönyvbe. Egyébként több vásárhelyi is járt már a sírnál, Krézsek Csabától, Sütő Zsolt barátomig. Az alábbi beírással búcsúztunk Csomától:
– számolt be lapunknak az orvos-helytörténész.
CsíkszékEzek is érdekelhetik
A rovat további cikkei
Kolbászos-tojásos lecsó – videó
A lecsónál egyszerűbb és jobb magyaros étel talán nem is létezik. A napérlelte paradicsom és paprika tele van vitaminnal és tápanyaggal.
Kolbászos-tojásos lecsó – videó
A mesékben ott a világ – Benedek Elek öröksége és a mesék ma is érvényes üzenete
Kisbaconban, Benedek Elek emlékházában nemcsak bútorok és relikviák őrzik a múltat, hanem a mesék szelleme is. A magyar népmese napja emlékeztet: a történetek nem poros relikviák, hanem élő kincsek, amelyek eligazítanak ma is.
A mesékben ott a világ – Benedek Elek öröksége és a mesék ma is érvényes üzenete
Amikor a harangok az új évet hirdették – Márika néni 90 éve
Márika néni, Fábián Mária 1934 szilveszterén született Kézdikőváron, amikor a harangok az ó- és újévet összekötötték. Azóta kilenc évtized telt el. De mindvégig őrizte a hitet, a szeretetet, és a múlt emlékeit ma is szívesen meséli tovább.
Amikor a harangok az új évet hirdették – Márika néni 90 éve
Vargabéles
A vargabéles tökéletes választás, ha egy hagyományos, laktató és felejthetetlen desszertre vágysz!
Vargabéles
Őszi befőzés
Ha ősz, akkor befőzés. Szinte látom, ahogy ebben az időszakban hány nő logisztikázza a nemlétező szabadidejét a munka, háztartás, gyerekek mellett, hogy beleférjen egy kis zakuszkafőzés, vinetesütés, szilvalekvár, savanyú káposzta eltevése.
Őszi befőzés
Uborkás limonádé – videó
Az érzelem kontúrjának hiánya – Siklódy Fruzsina grafikái a hiányról, a térről és az érzékenységről
Siklódy Fruzsina gyerekkora óta a művészetek világában él, de csak később választotta hivatásának a grafikát. Fekete-fehér munkáiban az érzelmek intenzitása, a hiány lenyomata és a szakrális tér inspirálja. Új kiállítása ezt érzékenyen mutatja meg.
Az érzelem kontúrjának hiánya – Siklódy Fruzsina grafikái a hiányról, a térről és az érzékenységről
Gesztenyés-krémsajtos sütemény
Egyszerűen elkészíthető, mégis ünnepi megjelenésű desszert, ami garantáltan a család kedvence lesz a hidegebb napokon.
Gesztenyés-krémsajtos sütemény
Az ősz egyik főszereplője: a galagonya
A galagonya tavaszi és őszi felhasználását mutatjuk be, változatos módokon tudjuk vele támogatni az egészségünket. Terméséből ketchup-szerű szósz is készülhet, mutatjuk a receptet is.
Az ősz egyik főszereplője: a galagonya
Vajbabos sertésragu – videó
A húsos raguk azért nagyon jók, mert bármilyen zöldséggel vagy akár gombával is gazdagíthatjuk a szaftos ételt.
Vajbabos sertésragu – videó
Látogatottsági adatokMédiatér
Médiatér alkalmazás
Rádió GaGa alkalmazás
Minden jog fenntartva!
szóljon hozzá!