Csoma Sándor emlékezete Marosvásárhelyen
Kőrösi Csoma Sándor kalandokat átélt marosvásárhelyi szobra ma a Vársétányon található
Fotó: Haáz Vince
Talán nincs olyan magyar kisiskolás ma Erdélyben, főleg Székelyföldön, aki nem tudná, ki volt Kőrösi Csoma Sándor. Nevét utcák, terek, intézmények őrzik, szobrai állnak köztereken. Nincs ez másképp Marosvásárhelyen sem: számba vettük, hogyan őrizték emlékezetét az egykori „székely fővárosban”.
Nemes Gyula
2018. szeptember 07., 14:302018. szeptember 07., 14:30
A nagy magyar orientalista, tibetológus, utazó, őshazakutató emlékét igyekeztek Marosvásárhelyen is megőrizni, ápolni. Kőrösi Csoma Sándorról 1910-ben utcát, 1943- ban teret neveztek el, a „kis magyar világ” idején iskola vette fel a nevét, és ugyanekkor Magyarországon először itt állítottak neki egész alakos köztéri szobrot.
A marosvásárhelyi Állami Polgári Fiúiskolát 1871-ben alapította „Maros-Vásárhely Sz. Kir. város közössége” – olvasható mai napig az épület bejáratának előterében elhelyezett márványlapon. 1919-ben az iskola román állami intézménnyé alakult, magyar tagozattal, amely aztán az 1926–1927-es tanévtől megszűnt. Észak-Erdélynek és Székelyföldnek Magyarországhoz való visszacsatolása után, 1940. szeptember 18-án a Városi Katonai Közigazgatási Parancsnokság elrendelte a marosvásárhelyi magyar királyi állami polgári fiúiskola újbóli megnyitását. 1941. január 1-én az iskolát átvette a Vallás- és Közoktatásügyi Magyar Királyi Minisztérium és igazgatójává Kőrösi Csoma Gyulát nevezték ki, aki a nagy magyar utazó oldalági rokona volt. Kezdeményezésére a tanintézmény a Kőrösi Csoma Sándor nevet vette fel.
Érdekes szobortörténet
Ezt követően Csoma Gyula igazgató egy szobor felállításának ötletét vetette fel hivatalos körökben, amelyet hosszas előkészület után sikerült is megvalósítani. A szobornak érdekes története van, amely a korabeli helyi napisajtó végig böngészése által rajzolódik ki. Dióhéjban a következő lenne: a szobor felállításának ötlete már 1941-ben megfogalmazódott, elkészítésével a marosszentkirályi születésű, de ekkor Budapesten élő Dabóczy Mihály szobrászművészt bízták meg. Kezdetben a megrendelés egy mellszoborról szólt, aminek a gipszmakettje meg is érkezett Marosvásárhelyre, de közben felajánlás történt a város részéről is a szobor támogatására, amelynek hírére a magyar kultuszminisztérium is nagyobb összeget ígért.
Az egészalakos szobrot 1943. szeptember 26-án sikerült leleplezni a polgári fiúiskola és a Vár egyik bástyája közötti kis téren.
Az 1950-es évek legvégén lehetőség nyílt arra, hogy a szobrot újra felállítsák. A szoborfejet Kulcsár Béla marosvásárhelyi szobrászművész faragta újra, titokban együttműködve Dabóczyval. A szobor 1962-től ismét áll, de nem a régi helyén, hanem a Vársétányon.
Rohn Alajos litográfiája
Fotó: Wikipédia
A marosvásárhelyi Székely Szó napilap 1943. május 23-án egész terjedelmében közölte annak a pergamenre írt „emlékeztetőnek” a szövegét, amit a Kőrösi Csoma Sándor-szobor talapzata alá helyeztek el, időkapszula gyanánt. Ebben olvasható, hogy a szoborállítás „gondolatát a Kőrösi Csoma család egyik fiútagja: a 10 esztendős ifjabb Kőrösi Csoma Gyula vetette fel”.
Csoma Gyula, a hajdani kisfiú, ma 86 éves ny. professzor Budapesten él, ott vettük fel vele a kapcsolatot.
„Édesapám azt mondta mindig, hogy az én gyermekkori ötletemre vagy kérdésemre válaszolva határozta el, hogy nekilát egy szobor létrehozásának. Aztán ő kezdeményezte és szervezte meg a szobor felállítását. Alapított egy szervezőbizottságot, aminek már csak egyetlen tagjára emlékszem, aki nagyon jó barátja volt 1940-től halálukig. Molnár Károly, aki akkor a Marosvásárhelyi Honvéd Csapatkórház orvos-őrnagy parancsnoka volt, és az én feleségemnek az apja. Amikor az apósom lett, már honvéd orvos-ezredes volt, aztán vezérőrnagyként halt meg 107 éves korában, 2001-ben. Emlékszem arra is, amikor beástak a földbe egy üreget, és abba helyezték el az emlékeztetőt, ami valószínűleg ma is ott van. Talán ki is lehetne ásni. Erre jött a talapzat, amire a szobrot állították. Aztán 1943. szeptember 26-án a szoboravatón édesapám mondta az ünnepi beszédet, aminek erőteljes eszmei mondanivalója volt. Arról szólt, hogy Kőrösi Csoma Sándornak hol a helye a nemzeti gondolkodásban és a nemzet történelmi perspektíváiban, valamint a keletiséggel való kapcsolatunkban. Volt benne egy ilyen mondat, hogy:
– és ennek abban az időben volt egy németellenes hangulata” – mondta el lapunknak az idős andragógus professzor. Az ünnepi beszéd miatt a későbbiek során a család a Gestapó célkeresztjébe került, ami miatt menekülniük kellett, előbb a Nyárádmentére, majd Magyarországra.
Példaképnek számít
Kőrösi Csoma Sándor sok magyar fiatalnak vált példaképévé, többen el is indultak az ő nyomdokain. Marosvásárhelyiek is. Közéjük tartozik dr. Flórián Csaba is. „Csoma gyermekkori példaképem, kitartása, egyenessége, szerénysége, önzetlensége miatt. Úgy tartják, hogy a sírhelye, a szakrális zarándokhelyeket leszámítva, legtöbbet látogatott emlékhelye a magyarságnak! Évtizedekig csak álom volt, hogy eljussak Ladakhba, Nyugat-Tibetbe. Ez valósult meg 2007-ben és 2010-ben, amikor felkerestük azokat a helyeket, ahol Csoma nyolc évig élt és alkotott. A zanglai erődöt, ahol tibeti tanítómestere társaságában elsajátította a tibeti nyelvet, Phuktalt, a Himalája talán legeldugottabb és legszebb kolostorát, majd a kanami kolostort, ahol háromévi tartózkodása alatt befejezte tibeti-angol szótárát és könyvét a tibeti nyelvtanról. 2017 őszén eljutottam Kalkuttába, ahol Csoma 1831-től 1842-ig lakott és könyvtárosként dolgozott.”
Emlékszoba és kiállítás
„Több évtized után megnyitott emlékszobáját 2013-ban avatták fel, és érkezésünk előtt pár nappal nyílt meg az új kiállítás, amely posztereken mutatja be a székely tudós életét, munkásságát. A szoba bejárata előtt látható Holló Barnabás Csomáról készült mellszobra, mely a budapesti Akadémia épületében lévő márványszobor bronzmásolata. Végül Csoma halálának 175. évfordulóján, Dardzsilingbe is eljutottam. Jelenleg a síremléken a Magyar Tudományos Akadémia négynyelvű emléktáblája látható, a többi táblát a sír mögötti támfalra helyezték át. Találkoztunk a sírt gondozó helyi fiatalemberrel is, és belelapoztunk a 2002-től vezetett látogatói vendégkönyvbe. Egyébként több vásárhelyi is járt már a sírnál, Krézsek Csabától, Sütő Zsolt barátomig. Az alábbi beírással búcsúztunk Csomától:
– számolt be lapunknak az orvos-helytörténész.
CsíkszékEzek is érdekelhetik
A rovat további cikkei
Ötven festmény a kerítésen: így költözött Nagy Imre művészete Csíkszereda utcáira
Ötven alkotás, több száz járókelő és egy különleges évforduló. A csíkszeredai Nagy Imre Általános Iskola kerítés-kiállítással tiszteleg névadója előtt, közelebb hozva a művészetet a város lakóihoz.
Ötven festmény a kerítésen: így költözött Nagy Imre művészete Csíkszereda utcáira
Sült paradicsomos salsa – videó
A lassan sült paradicsom mély, telt íze és a jalapeno harmonikus fúziója képes minden partit és meccsnézést felejthetetlenné tenni. A ropogós tortilla chips és ez a sűrű szósz olyan páros, amiből sosem elég egy tálka.
Sült paradicsomos salsa – videó
Amikor a fürdővízzel a gyereket is kiöntik – megnéztük az Arany Pálmát nyert Fjord-ot
Részletesen bemutatott társadalmi látlelet Cristian Mungiu legújabb filmje a Fjord, amiben a rendező egy nagy botrányt kavaró történést dolgoz fel, a keleti és nyugati világ találkozási pontjánál. Kritika.
Amikor a fürdővízzel a gyereket is kiöntik – megnéztük az Arany Pálmát nyert Fjord-ot
Az életmentés nehéz, de gyönyörű hivatás | Mesterségem címere
Vannak helyzetek, amikor minden másodperc, minden szó számít. Bartos Mónika csak 23 éves, de a rohammentő-szolgálatnál végzett sok ezer önkéntesóra során megtanulta: az életmentésben a gyorsaság, a csapatmunka és szakmai tudás kulcsfontosságú.
Az életmentés nehéz, de gyönyörű hivatás | Mesterségem címere
Múzeumi sztorik: egy gyerekszoba retró kincsei a 80-as évekből
Bizonyára sokan gondolnak nosztalgiával gyermekkoruk játékaira, vagy tán ma is őrzik azokat. Fekete István viszont nemcsak megőrizte egykori kedvenceit, hanem a csíki múzeumnak adományozta, megalapozva ezzel az intézmény játéktörténeti gyűjteményét.
Múzeumi sztorik: egy gyerekszoba retró kincsei a 80-as évekből
Románia következő elnöke: társadalmi látlelet és személyes vallomás
Egy bukaresti villamoson történteknek két színházi ember is szemtanúja volt – ebből aztán monodráma született, most pedig színházi előadás formálódik belőle. A valós történet mögött azonban aktuális társadalmi jelenségre világítanak rá az alkotók.
Románia következő elnöke: társadalmi látlelet és személyes vallomás
Az arc mögött nincs algoritmus – Daniel Brici és a hiperrealizmus védelmében
Daniel Brici bányászportréi túlmutatnak a fotószerű pontosságon: a hiperrealizmus eszközeivel egy eltűnő világ emlékezetét őrzik. A Mineralia Humana kiállítás az emberi figyelem, a munka és a méltóság időtálló lenyomata.
Az arc mögött nincs algoritmus – Daniel Brici és a hiperrealizmus védelmében
Életünk utolsó hét perce, avagy hogyan vált az Eufória egy véget nem érő lázálommá
Lenyűgöző látvánnyal és összecsapott utolsó évaddal búcsúzik az Eufória. A közkedvelt sorozat záróakkordja lezárt egy korszakot, olyan élményekkel hagyva a rajongókat, amit inkább elfelejtenének.
Életünk utolsó hét perce, avagy hogyan vált az Eufória egy véget nem érő lázálommá
A hársfából születő Napbaöltözött Asszony regénybe szőtt története
Ott, ahová már nem nyúl vissza az emlékezet, és ott, ahol nincsenek források és adatok, a hiányt kitölti a képzelet. Így volt ez régen, és így történt ez A hársfa című regény alkotófolyamata során is. A szerzővel, Antal Imrével beszélgettünk.
A hársfából születő Napbaöltözött Asszony regénybe szőtt története
Megfejteni a talányt: Lány zöld almával
Rusz Lívia (1930–2020) az erdélyi képregény talán első igazán ismert alakja, a mai napig közkedvelt Csipike figurájának (képi) megteremtője, akiről kevésbé köztudott, hogy a festészetben is jelentőset alkotott.
Megfejteni a talányt: Lány zöld almával
Látogatottsági adatokMédiatér
Médiatér alkalmazás
Rádió GaGa alkalmazás
Minden jog fenntartva!
szóljon hozzá!