Csoma Sándor emlékezete Marosvásárhelyen
Kőrösi Csoma Sándor kalandokat átélt marosvásárhelyi szobra ma a Vársétányon található
Fotó: Haáz Vince
Talán nincs olyan magyar kisiskolás ma Erdélyben, főleg Székelyföldön, aki nem tudná, ki volt Kőrösi Csoma Sándor. Nevét utcák, terek, intézmények őrzik, szobrai állnak köztereken. Nincs ez másképp Marosvásárhelyen sem: számba vettük, hogyan őrizték emlékezetét az egykori „székely fővárosban”.
Nemes Gyula
2018. szeptember 07., 14:302018. szeptember 07., 14:30
A nagy magyar orientalista, tibetológus, utazó, őshazakutató emlékét igyekeztek Marosvásárhelyen is megőrizni, ápolni. Kőrösi Csoma Sándorról 1910-ben utcát, 1943- ban teret neveztek el, a „kis magyar világ” idején iskola vette fel a nevét, és ugyanekkor Magyarországon először itt állítottak neki egész alakos köztéri szobrot.
A marosvásárhelyi Állami Polgári Fiúiskolát 1871-ben alapította „Maros-Vásárhely Sz. Kir. város közössége” – olvasható mai napig az épület bejáratának előterében elhelyezett márványlapon. 1919-ben az iskola román állami intézménnyé alakult, magyar tagozattal, amely aztán az 1926–1927-es tanévtől megszűnt. Észak-Erdélynek és Székelyföldnek Magyarországhoz való visszacsatolása után, 1940. szeptember 18-án a Városi Katonai Közigazgatási Parancsnokság elrendelte a marosvásárhelyi magyar királyi állami polgári fiúiskola újbóli megnyitását. 1941. január 1-én az iskolát átvette a Vallás- és Közoktatásügyi Magyar Királyi Minisztérium és igazgatójává Kőrösi Csoma Gyulát nevezték ki, aki a nagy magyar utazó oldalági rokona volt. Kezdeményezésére a tanintézmény a Kőrösi Csoma Sándor nevet vette fel.
Érdekes szobortörténet
Ezt követően Csoma Gyula igazgató egy szobor felállításának ötletét vetette fel hivatalos körökben, amelyet hosszas előkészület után sikerült is megvalósítani. A szobornak érdekes története van, amely a korabeli helyi napisajtó végig böngészése által rajzolódik ki. Dióhéjban a következő lenne: a szobor felállításának ötlete már 1941-ben megfogalmazódott, elkészítésével a marosszentkirályi születésű, de ekkor Budapesten élő Dabóczy Mihály szobrászművészt bízták meg. Kezdetben a megrendelés egy mellszoborról szólt, aminek a gipszmakettje meg is érkezett Marosvásárhelyre, de közben felajánlás történt a város részéről is a szobor támogatására, amelynek hírére a magyar kultuszminisztérium is nagyobb összeget ígért.
Az egészalakos szobrot 1943. szeptember 26-án sikerült leleplezni a polgári fiúiskola és a Vár egyik bástyája közötti kis téren.
Az 1950-es évek legvégén lehetőség nyílt arra, hogy a szobrot újra felállítsák. A szoborfejet Kulcsár Béla marosvásárhelyi szobrászművész faragta újra, titokban együttműködve Dabóczyval. A szobor 1962-től ismét áll, de nem a régi helyén, hanem a Vársétányon.
Rohn Alajos litográfiája
Fotó: Wikipédia
A marosvásárhelyi Székely Szó napilap 1943. május 23-án egész terjedelmében közölte annak a pergamenre írt „emlékeztetőnek” a szövegét, amit a Kőrösi Csoma Sándor-szobor talapzata alá helyeztek el, időkapszula gyanánt. Ebben olvasható, hogy a szoborállítás „gondolatát a Kőrösi Csoma család egyik fiútagja: a 10 esztendős ifjabb Kőrösi Csoma Gyula vetette fel”.
Csoma Gyula, a hajdani kisfiú, ma 86 éves ny. professzor Budapesten él, ott vettük fel vele a kapcsolatot.
„Édesapám azt mondta mindig, hogy az én gyermekkori ötletemre vagy kérdésemre válaszolva határozta el, hogy nekilát egy szobor létrehozásának. Aztán ő kezdeményezte és szervezte meg a szobor felállítását. Alapított egy szervezőbizottságot, aminek már csak egyetlen tagjára emlékszem, aki nagyon jó barátja volt 1940-től halálukig. Molnár Károly, aki akkor a Marosvásárhelyi Honvéd Csapatkórház orvos-őrnagy parancsnoka volt, és az én feleségemnek az apja. Amikor az apósom lett, már honvéd orvos-ezredes volt, aztán vezérőrnagyként halt meg 107 éves korában, 2001-ben. Emlékszem arra is, amikor beástak a földbe egy üreget, és abba helyezték el az emlékeztetőt, ami valószínűleg ma is ott van. Talán ki is lehetne ásni. Erre jött a talapzat, amire a szobrot állították. Aztán 1943. szeptember 26-án a szoboravatón édesapám mondta az ünnepi beszédet, aminek erőteljes eszmei mondanivalója volt. Arról szólt, hogy Kőrösi Csoma Sándornak hol a helye a nemzeti gondolkodásban és a nemzet történelmi perspektíváiban, valamint a keletiséggel való kapcsolatunkban. Volt benne egy ilyen mondat, hogy:
– és ennek abban az időben volt egy németellenes hangulata” – mondta el lapunknak az idős andragógus professzor. Az ünnepi beszéd miatt a későbbiek során a család a Gestapó célkeresztjébe került, ami miatt menekülniük kellett, előbb a Nyárádmentére, majd Magyarországra.
Példaképnek számít
Kőrösi Csoma Sándor sok magyar fiatalnak vált példaképévé, többen el is indultak az ő nyomdokain. Marosvásárhelyiek is. Közéjük tartozik dr. Flórián Csaba is. „Csoma gyermekkori példaképem, kitartása, egyenessége, szerénysége, önzetlensége miatt. Úgy tartják, hogy a sírhelye, a szakrális zarándokhelyeket leszámítva, legtöbbet látogatott emlékhelye a magyarságnak! Évtizedekig csak álom volt, hogy eljussak Ladakhba, Nyugat-Tibetbe. Ez valósult meg 2007-ben és 2010-ben, amikor felkerestük azokat a helyeket, ahol Csoma nyolc évig élt és alkotott. A zanglai erődöt, ahol tibeti tanítómestere társaságában elsajátította a tibeti nyelvet, Phuktalt, a Himalája talán legeldugottabb és legszebb kolostorát, majd a kanami kolostort, ahol háromévi tartózkodása alatt befejezte tibeti-angol szótárát és könyvét a tibeti nyelvtanról. 2017 őszén eljutottam Kalkuttába, ahol Csoma 1831-től 1842-ig lakott és könyvtárosként dolgozott.”
Emlékszoba és kiállítás
„Több évtized után megnyitott emlékszobáját 2013-ban avatták fel, és érkezésünk előtt pár nappal nyílt meg az új kiállítás, amely posztereken mutatja be a székely tudós életét, munkásságát. A szoba bejárata előtt látható Holló Barnabás Csomáról készült mellszobra, mely a budapesti Akadémia épületében lévő márványszobor bronzmásolata. Végül Csoma halálának 175. évfordulóján, Dardzsilingbe is eljutottam. Jelenleg a síremléken a Magyar Tudományos Akadémia négynyelvű emléktáblája látható, a többi táblát a sír mögötti támfalra helyezték át. Találkoztunk a sírt gondozó helyi fiatalemberrel is, és belelapoztunk a 2002-től vezetett látogatói vendégkönyvbe. Egyébként több vásárhelyi is járt már a sírnál, Krézsek Csabától, Sütő Zsolt barátomig. Az alábbi beírással búcsúztunk Csomától:
– számolt be lapunknak az orvos-helytörténész.
CsíkszékEzek is érdekelhetik
A rovat további cikkei
„Mentsd meg a pomponlányt, mentsd meg a világot!” – ilyen volt a Hősök-sorozat
A 2000-es évek második felének meghatározó folytatásos története, a Peak Tv előtti korszak egyik, nálunk is ismert amerikai sorozata, az NBC-nél készült Heroes (Hősök) volt.
„Mentsd meg a pomponlányt, mentsd meg a világot!” – ilyen volt a Hősök-sorozat
Megint várhatunk két évet hogy láthassuk, mi történik még a Targaryen polgárháborúban
Nem hagyott akkora űrt bennünk, mint a második évad fináléja, de szorosabbra is vehették volna a tempót a Sárkányok háza harmadik évadában, ugyanis rengeteg történés maradt a negyedik és egyben utolsó évadra. Spoileres kibeszélő.
Megint várhatunk két évet hogy láthassuk, mi történik még a Targaryen polgárháborúban
Az erdélyi nő, aki törzsi gyógyítóvá vált az amazóniai esőerdők mélyén
Rivière Zsuzsi marosvásárhelyi pszichoterapeuta tizenegy éve költözött Peruba, ahol az Ayahuasca-nevű hallucinogén főzet segítségével az őslakosok hagyományai szerint dolgozik, és egy esőerdei bungalóban él férjével, messze a nyugati kényelemtől.
Az erdélyi nő, aki törzsi gyógyítóvá vált az amazóniai esőerdők mélyén
Ne dobd ki, javítsd meg: így menthetjük meg a ruháinkat
Javítható vagy átalakítható lenne sok olyan ruhadarab, amely ma egy kisebb szakadás vagy megunt fazon miatt a szemetesben végzi. Kelemen Réka csíkszeredai divattervező szerint a fast fashion is hozzájárul ahhoz, hogy egyre ritkábban választjuk a javítást.
Ne dobd ki, javítsd meg: így menthetjük meg a ruháinkat
A félhold árnyékában: amit a török kor ránk hagyott
Ötszáz évvel Mohács után nem csak egy elvesztett csatára emlékezünk. A Csíki Székely Múzeum új kiállítása azt mutatja meg, hogyan vált az oszmánokkal való másfél évszázados együttélés Erdély kultúrájának részévé.
A félhold árnyékában: amit a török kor ránk hagyott
Érintésről, identitásról, az elnyomott énről – Kristály Kincső festőművésszel beszélgettünk
Kristály Kincső frissen diplomázott a Magyar Képzőművészeti Egyetemen, ahol rektori kitüntetést is kapott. Festészetében a bőrön, az érintésen és az identitáson keresztül vizsgálja azt, amit magunkból megmutatunk, és amit inkább elrejtenénk.
Érintésről, identitásról, az elnyomott énről – Kristály Kincső festőművésszel beszélgettünk
Ma van a könyvszeretők nemzetközi napja
Bár nem hivatalos ünnep, a könyvszeretők nemzetközi napjának célja, hogy az olvasás és az írott kultúra fontosságára emlékeztessen egy egyre inkább technológia uralta világban.
Ma van a könyvszeretők nemzetközi napja
A látás tanítója − Gaál András műveiből nyílt emlékkiállítás a Csíki Székely Múzeumban
A székelyföldi képzőművészet egy meghatározó alakja, Gaál András előtt tiszteleg a Csíki Székely Múzeum új kiállítása. A tárlat a festő, pedagógus és közösségszervező sokrétű örökségét mutatja be születésének 90., halálának ötödik évfordulóján.
A látás tanítója − Gaál András műveiből nyílt emlékkiállítás a Csíki Székely Múzeumban
Jubileumi találkozó: Csíkszentkirály látja vendégül a Szent István nevét viselő településeket
Harmincadik alkalommal rendezik meg a Szent Király Szövetségi Találkozót, amelyre a Kárpát-medence több mint húsz, Szent István nevéhez kötődő településéről érkeznek vendégek. Az esemény hagyományőrző, kulturális és ünnepi programokat kínál.
Jubileumi találkozó: Csíkszentkirály látja vendégül a Szent István nevét viselő településeket
Zöldséges tekercs – videó
A zöldséges tavaszi tekercs a távol-keleti konyhák egyik legismertebb és legkedveltebb fogása. Az idők során a különböző országokban saját változatok alakultak ki, így ma már egy igazi nemzetközi street food klasszikusnak számít.
Zöldséges tekercs – videó
Látogatottsági adatokMédiatér
Médiatér alkalmazás
Rádió GaGa alkalmazás
Minden jog fenntartva!
szóljon hozzá!