
Kubatov Gábor, az FTC elnöke és Csányi Sándor, a Magyar Labdarúgó-szövetség elnöke búcsúztatja a 97-szeres válogatott Gera Zoltánt a Puskás Aréna nyitóünnepségén
Fotó: MTI
A magyar labdarúgó-válogatott az uruguayi együttes ellen avatta fel a közel 68 ezer férőhelyes új Puskás Ferenc Stadiont. A találkozó egyben Gera Zoltán hivatalos búcsúmérkőzése is volt, azonban a 97-szeres válogatott focista nem lépett pályára. A Székelyhon napilap legfrissebb számának sportmellékletében, az Erdélyi Sportban többek között Gera Zoltán sportolói pályafutása elevenedik fel.
2019. november 19., 14:122019. november 19., 14:12
Gera Zoltánnak volt oka arra, hogy saját ünnepségén távol maradjon a zöld gyeptől. Mindenek előtt az, hogy már tavaly abbahagyta az aktív sportot. „Ha azt nézzük, hogy másfél évvel ezelőtt sérülés miatt hagytam abba a labdarúgást, mert leszakadt a hajlítóizmom, akkor talán kicsit könnyebb elképzelni, miért nem játszom ezen a búcsúmérkőzésen, ami valóban búcsúmeccsként lett felvezetve” – nyilatkozta a találkozó előtt az egykori középpályás. Hozzátette, annak nem látta értelmét, hogy erőlködjön a pályán, és azt is bevallotta, hogy még pályafutása alatt is volt olyan mérkőzés, amikor öt perc után nem kapott levegőt, holott teljesen fitt volt. Pedig Gera Zoltánra igazán nem fogható rá, hogy úgymond ne szántotta volna fel a pályát játékosként. „Az ember arra gondol, hogy azért túlzó, hogy ilyen búcsúmeccset kaphat a pályafutásom. Nagyon nagy megtiszteltetés, de némi szorongás is van bennem, mert ennyit azért én közel se tettem. Persze örülök, hogy így megbecsülik a karrieremet” – mondta az Uruguay elleni búcsúmeccséről Gera. Szavaiból is kitűnik, hogy rendkívüli tehetségével csak szerénysége vetekedhet…
A 97-szeres válogatott labdarúgó, aki 26 gólt ért el nemzeti színekben, 1979. április 22-én született Pécsen. Ott is nőtt fel, egy átlagosnak mondható családban: apja postás, édesanyja gyári alkalmazott volt. Gera önmagát későn érő típusként jellemezte, 20 évesen sem volt még kész labdarúgó, elég „összevissza” volt a játéka, idő kellett hozzá, míg be tudták illeszteni egy rendszerbe. De volt olyan szakasza is az életének, amikor már szinte senki sem hitt abban, hogy valaha is helytáll a pályán. Sőt félő volt, hogy az életben sem találja meg a helyét.
Gera fiatalon nem volt éppen jó gyerek, s felér egy csodával, hogy válogatott labdarúgó és egy ország kedvence lett belőle. Szerinte szülei válásakor indult rossz irányba minden, bejött az életébe egy vadság, ahogyan ő fogalmazott. „Nem volt célja az életemnek, a futballt is teljesen abbahagytam, és nem érdekelt igazából semmi” – mesélte egy interjúban Gera, aki 18 évesen fejezte be az általános iskolát. Fiatalon bandatag lett, csúnya dolgokat vitt véghez társaival, a focit is abbahagyta, gyakorlatilag az utcán élt. Pedig az ő élete is ígéretesen indult. Nem a környezetével, hanem saját démonaival kellett megküzdenie a focistának, míg végül felért a csúcsra.
Lehetnék művelt,
s nyithatnék műhelyt,
hol tökélyre csiszolt
versek születnek...
A mézzel készített ételek világa messze túlmutat a süteményeken: a méz a savas, sós és fűszeres ízeket is kiegyensúlyozza, és karaktert ad a fogásoknak.
A boróka fűszeres ízű terméséről közismert, vidékünk hegyvidéki régióiban őshonos fajként jelentős állományokat alkot. Bemutatjuk, hogy a termésén túl mely részeit hasznosíthatjuk, és azt a sajátos biológiai tulajdonságát, amely különlegessé teszi.
Mitől lesz egy régió gasztrorégió, és mi kell ehhez, azon kívül, hogy vannak ételeink? – többek között ezekről is szó esett a Gasztrorégió – hagyományos gyümölcsészet és gyógynövénykultúra című ismeretterjesztő szakmai napon.
Magdalena Pelmuș Gendered Blood című kiállítása nem magyaráz, hanem szembesít. A test, az erőszak és a nemi szerepek találkozása itt nem narratíva, hanem feszült állapot: dísz és seb, fegyver és szerv, vonzás és taszítás egyszerre.
Nemcsak egy könyv, hanem egy életmű, egy korszak és egy közösség arcképe került reflektorfénybe a Hargita Megyei Kulturális Központban. Székedi Ferenc Mindig formában – Botár László című albuma túlmutat a műkritikán: emberi történetekből építkezik.
Az összetartozásról, az egymás iránti tiszteletről, a közösen végzett munka teremtő erejéről, és arról is mesél a Nemzeti Színházban vasárnap felavatott díszfüggöny, hogy ennek a nemzetnek van jövője. Budapesten jártunk.
Egy jól összeállított napi étkezés nem bonyolult, csak következetes. Az alapanyagok egyszerűek, az elkészítés követhető, az eredmény pedig egy stabil, egész nap működő rendszer. Az egészséges táplálkozás tudatos választásokról szól.
Ahogy beköszönt az advent, nincs is jobb, mint a konyhát megtölteni a sütőtök és a mézeskalácsfűszer édes illatával. Ez a duplán sütőtökös csiga nemcsak a látványával, de az ízével is elvarázsol.
Az aprócska konyhát finom illat tölti be. Mama palacsintát süt. A spájzból baracklekvárt hoz, és elmélyülten kenegeti a mindenséget jelképező kerek tésztákra. Mikor elkészül vele, gondosan felgöngyölíti, és egy külön tányérra helyezi.
szóljon hozzá!