
Kubatov Gábor, az FTC elnöke és Csányi Sándor, a Magyar Labdarúgó-szövetség elnöke búcsúztatja a 97-szeres válogatott Gera Zoltánt a Puskás Aréna nyitóünnepségén
Fotó: MTI
A magyar labdarúgó-válogatott az uruguayi együttes ellen avatta fel a közel 68 ezer férőhelyes új Puskás Ferenc Stadiont. A találkozó egyben Gera Zoltán hivatalos búcsúmérkőzése is volt, azonban a 97-szeres válogatott focista nem lépett pályára. A Székelyhon napilap legfrissebb számának sportmellékletében, az Erdélyi Sportban többek között Gera Zoltán sportolói pályafutása elevenedik fel.
2019. november 19., 14:122019. november 19., 14:12
Gera Zoltánnak volt oka arra, hogy saját ünnepségén távol maradjon a zöld gyeptől. Mindenek előtt az, hogy már tavaly abbahagyta az aktív sportot. „Ha azt nézzük, hogy másfél évvel ezelőtt sérülés miatt hagytam abba a labdarúgást, mert leszakadt a hajlítóizmom, akkor talán kicsit könnyebb elképzelni, miért nem játszom ezen a búcsúmérkőzésen, ami valóban búcsúmeccsként lett felvezetve” – nyilatkozta a találkozó előtt az egykori középpályás. Hozzátette, annak nem látta értelmét, hogy erőlködjön a pályán, és azt is bevallotta, hogy még pályafutása alatt is volt olyan mérkőzés, amikor öt perc után nem kapott levegőt, holott teljesen fitt volt. Pedig Gera Zoltánra igazán nem fogható rá, hogy úgymond ne szántotta volna fel a pályát játékosként. „Az ember arra gondol, hogy azért túlzó, hogy ilyen búcsúmeccset kaphat a pályafutásom. Nagyon nagy megtiszteltetés, de némi szorongás is van bennem, mert ennyit azért én közel se tettem. Persze örülök, hogy így megbecsülik a karrieremet” – mondta az Uruguay elleni búcsúmeccséről Gera. Szavaiból is kitűnik, hogy rendkívüli tehetségével csak szerénysége vetekedhet…
A 97-szeres válogatott labdarúgó, aki 26 gólt ért el nemzeti színekben, 1979. április 22-én született Pécsen. Ott is nőtt fel, egy átlagosnak mondható családban: apja postás, édesanyja gyári alkalmazott volt. Gera önmagát későn érő típusként jellemezte, 20 évesen sem volt még kész labdarúgó, elég „összevissza” volt a játéka, idő kellett hozzá, míg be tudták illeszteni egy rendszerbe. De volt olyan szakasza is az életének, amikor már szinte senki sem hitt abban, hogy valaha is helytáll a pályán. Sőt félő volt, hogy az életben sem találja meg a helyét.
Gera fiatalon nem volt éppen jó gyerek, s felér egy csodával, hogy válogatott labdarúgó és egy ország kedvence lett belőle. Szerinte szülei válásakor indult rossz irányba minden, bejött az életébe egy vadság, ahogyan ő fogalmazott. „Nem volt célja az életemnek, a futballt is teljesen abbahagytam, és nem érdekelt igazából semmi” – mesélte egy interjúban Gera, aki 18 évesen fejezte be az általános iskolát. Fiatalon bandatag lett, csúnya dolgokat vitt véghez társaival, a focit is abbahagyta, gyakorlatilag az utcán élt. Pedig az ő élete is ígéretesen indult. Nem a környezetével, hanem saját démonaival kellett megküzdenie a focistának, míg végül felért a csúcsra.
A zene, a vers szeretete hozta őket össze, s noha volt idő, hogy nem zenéltek együtt, évek múltán is elő tudtak húzni egy-egy dalt a „bőröndből”. A Bőröndös zenekar tagjaival, Bíró Hunorral, Székely Norberttel és Moldován Balázzsal beszélgettünk.
Ötven alkotás, több száz járókelő és egy különleges évforduló. A csíkszeredai Nagy Imre Általános Iskola kerítés-kiállítással tiszteleg névadója előtt, közelebb hozva a művészetet a város lakóihoz.
A lassan sült paradicsom mély, telt íze és a jalapeno harmonikus fúziója képes minden partit és meccsnézést felejthetetlenné tenni. A ropogós tortilla chips és ez a sűrű szósz olyan páros, amiből sosem elég egy tálka.
Részletesen bemutatott társadalmi látlelet Cristian Mungiu legújabb filmje a Fjord, amiben a rendező egy nagy botrányt kavaró történést dolgoz fel, a keleti és nyugati világ találkozási pontjánál. Kritika.
Vannak helyzetek, amikor minden másodperc, minden szó számít. Bartos Mónika csak 23 éves, de a rohammentő-szolgálatnál végzett sok ezer önkéntesóra során megtanulta: az életmentésben a gyorsaság, a csapatmunka és szakmai tudás kulcsfontosságú.
Bizonyára sokan gondolnak nosztalgiával gyermekkoruk játékaira, vagy tán ma is őrzik azokat. Fekete István viszont nemcsak megőrizte egykori kedvenceit, hanem a csíki múzeumnak adományozta, megalapozva ezzel az intézmény játéktörténeti gyűjteményét.
Egy bukaresti villamoson történteknek két színházi ember is szemtanúja volt – ebből aztán monodráma született, most pedig színházi előadás formálódik belőle. A valós történet mögött azonban aktuális társadalmi jelenségre világítanak rá az alkotók.
Daniel Brici bányászportréi túlmutatnak a fotószerű pontosságon: a hiperrealizmus eszközeivel egy eltűnő világ emlékezetét őrzik. A Mineralia Humana kiállítás az emberi figyelem, a munka és a méltóság időtálló lenyomata.
Lenyűgöző látvánnyal és összecsapott utolsó évaddal búcsúzik az Eufória. A közkedvelt sorozat záróakkordja lezárt egy korszakot, olyan élményekkel hagyva a rajongókat, amit inkább elfelejtenének.
Ott, ahová már nem nyúl vissza az emlékezet, és ott, ahol nincsenek források és adatok, a hiányt kitölti a képzelet. Így volt ez régen, és így történt ez A hársfa című regény alkotófolyamata során is. A szerzővel, Antal Imrével beszélgettünk.
szóljon hozzá!