Búcsúmérkőzés főszereplő nélkül

Gera Zoltánnak volt oka arra, hogy saját ünnepségén távol maradjon a zöld gyeptől. Mindenek előtt az, hogy már tavaly abbahagyta az aktív sportot. „Ha azt nézzük, hogy másfél évvel ezelőtt sérülés miatt hagytam abba a labdarúgást, mert leszakadt a hajlítóizmom, akkor talán kicsit könnyebb elképzelni, miért nem játszom ezen a búcsúmérkőzésen, ami valóban búcsúmeccsként lett felvezetve” – nyilatkozta a találkozó előtt az egykori középpályás. Hozzátette, annak nem látta értelmét, hogy erőlködjön a pályán, és azt is bevallotta, hogy még pályafutása alatt is volt olyan mérkőzés, amikor öt perc után nem kapott levegőt, holott teljesen fitt volt. Pedig Gera Zoltánra igazán nem fogható rá, hogy úgymond ne szántotta volna fel a pályát játékosként. „Az ember arra gondol, hogy azért túlzó, hogy ilyen búcsúmeccset kaphat a pályafutásom. Nagyon nagy megtiszteltetés, de némi szorongás is van bennem, mert ennyit azért én közel se tettem. Persze örülök, hogy így megbecsülik a karrieremet” – mondta az Uruguay elleni búcsúmeccséről Gera. Szavaiból is kitűnik, hogy rendkívüli tehetségével csak szerénysége vetekedhet…

A 97-szeres válogatott labdarúgó, aki 26 gólt ért el nemzeti színekben, 1979. április 22-én született Pécsen. Ott is nőtt fel, egy átlagosnak mondható családban: apja postás, édesanyja gyári alkalmazott volt. Gera önmagát későn érő típusként jellemezte, 20 évesen sem volt még kész labdarúgó, elég „összevissza” volt a játéka, idő kellett hozzá, míg be tudták illeszteni egy rendszerbe. De volt olyan szakasza is az életének, amikor már szinte senki sem hitt abban, hogy valaha is helytáll a pályán. Sőt félő volt, hogy az életben sem találja meg a helyét.

Gera fiatalon nem volt éppen jó gyerek, s felér egy csodával, hogy válogatott labdarúgó és egy ország kedvence lett belőle. Szerinte szülei válásakor indult rossz irányba minden, bejött az életébe egy vadság, ahogyan ő fogalmazott. „Nem volt célja az életemnek, a futballt is teljesen abbahagytam, és nem érdekelt igazából semmi” – mesélte egy interjúban Gera, aki 18 évesen fejezte be az általános iskolát. Fiatalon bandatag lett, csúnya dolgokat vitt véghez társaival, a focit is abbahagyta, gyakorlatilag az utcán élt. Pedig az ő élete is ígéretesen indult. Nem a környezetével, hanem saját démonaival kellett megküzdenie a focistának, míg végül felért a csúcsra.