
Kubatov Gábor, az FTC elnöke és Csányi Sándor, a Magyar Labdarúgó-szövetség elnöke búcsúztatja a 97-szeres válogatott Gera Zoltánt a Puskás Aréna nyitóünnepségén
Fotó: MTI
A magyar labdarúgó-válogatott az uruguayi együttes ellen avatta fel a közel 68 ezer férőhelyes új Puskás Ferenc Stadiont. A találkozó egyben Gera Zoltán hivatalos búcsúmérkőzése is volt, azonban a 97-szeres válogatott focista nem lépett pályára. A Székelyhon napilap legfrissebb számának sportmellékletében, az Erdélyi Sportban többek között Gera Zoltán sportolói pályafutása elevenedik fel.
2019. november 19., 14:122019. november 19., 14:12
Gera Zoltánnak volt oka arra, hogy saját ünnepségén távol maradjon a zöld gyeptől. Mindenek előtt az, hogy már tavaly abbahagyta az aktív sportot. „Ha azt nézzük, hogy másfél évvel ezelőtt sérülés miatt hagytam abba a labdarúgást, mert leszakadt a hajlítóizmom, akkor talán kicsit könnyebb elképzelni, miért nem játszom ezen a búcsúmérkőzésen, ami valóban búcsúmeccsként lett felvezetve” – nyilatkozta a találkozó előtt az egykori középpályás. Hozzátette, annak nem látta értelmét, hogy erőlködjön a pályán, és azt is bevallotta, hogy még pályafutása alatt is volt olyan mérkőzés, amikor öt perc után nem kapott levegőt, holott teljesen fitt volt. Pedig Gera Zoltánra igazán nem fogható rá, hogy úgymond ne szántotta volna fel a pályát játékosként. „Az ember arra gondol, hogy azért túlzó, hogy ilyen búcsúmeccset kaphat a pályafutásom. Nagyon nagy megtiszteltetés, de némi szorongás is van bennem, mert ennyit azért én közel se tettem. Persze örülök, hogy így megbecsülik a karrieremet” – mondta az Uruguay elleni búcsúmeccséről Gera. Szavaiból is kitűnik, hogy rendkívüli tehetségével csak szerénysége vetekedhet…
A 97-szeres válogatott labdarúgó, aki 26 gólt ért el nemzeti színekben, 1979. április 22-én született Pécsen. Ott is nőtt fel, egy átlagosnak mondható családban: apja postás, édesanyja gyári alkalmazott volt. Gera önmagát későn érő típusként jellemezte, 20 évesen sem volt még kész labdarúgó, elég „összevissza” volt a játéka, idő kellett hozzá, míg be tudták illeszteni egy rendszerbe. De volt olyan szakasza is az életének, amikor már szinte senki sem hitt abban, hogy valaha is helytáll a pályán. Sőt félő volt, hogy az életben sem találja meg a helyét.
Gera fiatalon nem volt éppen jó gyerek, s felér egy csodával, hogy válogatott labdarúgó és egy ország kedvence lett belőle. Szerinte szülei válásakor indult rossz irányba minden, bejött az életébe egy vadság, ahogyan ő fogalmazott. „Nem volt célja az életemnek, a futballt is teljesen abbahagytam, és nem érdekelt igazából semmi” – mesélte egy interjúban Gera, aki 18 évesen fejezte be az általános iskolát. Fiatalon bandatag lett, csúnya dolgokat vitt véghez társaival, a focit is abbahagyta, gyakorlatilag az utcán élt. Pedig az ő élete is ígéretesen indult. Nem a környezetével, hanem saját démonaival kellett megküzdenie a focistának, míg végül felért a csúcsra.
A 2000-es évek második felének meghatározó folytatásos története, a Peak Tv előtti korszak egyik, nálunk is ismert amerikai sorozata, az NBC-nél készült Heroes (Hősök) volt.
Nem hagyott akkora űrt bennünk, mint a második évad fináléja, de szorosabbra is vehették volna a tempót a Sárkányok háza harmadik évadában, ugyanis rengeteg történés maradt a negyedik és egyben utolsó évadra. Spoileres kibeszélő.
Rivière Zsuzsi marosvásárhelyi pszichoterapeuta tizenegy éve költözött Peruba, ahol az Ayahuasca-nevű hallucinogén főzet segítségével az őslakosok hagyományai szerint dolgozik, és egy esőerdei bungalóban él férjével, messze a nyugati kényelemtől.
Javítható vagy átalakítható lenne sok olyan ruhadarab, amely ma egy kisebb szakadás vagy megunt fazon miatt a szemetesben végzi. Kelemen Réka csíkszeredai divattervező szerint a fast fashion is hozzájárul ahhoz, hogy egyre ritkábban választjuk a javítást.
Ötszáz évvel Mohács után nem csak egy elvesztett csatára emlékezünk. A Csíki Székely Múzeum új kiállítása azt mutatja meg, hogyan vált az oszmánokkal való másfél évszázados együttélés Erdély kultúrájának részévé.
Kristály Kincső frissen diplomázott a Magyar Képzőművészeti Egyetemen, ahol rektori kitüntetést is kapott. Festészetében a bőrön, az érintésen és az identitáson keresztül vizsgálja azt, amit magunkból megmutatunk, és amit inkább elrejtenénk.
Bár nem hivatalos ünnep, a könyvszeretők nemzetközi napjának célja, hogy az olvasás és az írott kultúra fontosságára emlékeztessen egy egyre inkább technológia uralta világban.
A székelyföldi képzőművészet egy meghatározó alakja, Gaál András előtt tiszteleg a Csíki Székely Múzeum új kiállítása. A tárlat a festő, pedagógus és közösségszervező sokrétű örökségét mutatja be születésének 90., halálának ötödik évfordulóján.
Harmincadik alkalommal rendezik meg a Szent Király Szövetségi Találkozót, amelyre a Kárpát-medence több mint húsz, Szent István nevéhez kötődő településéről érkeznek vendégek. Az esemény hagyományőrző, kulturális és ünnepi programokat kínál.
A zöldséges tavaszi tekercs a távol-keleti konyhák egyik legismertebb és legkedveltebb fogása. Az idők során a különböző országokban saját változatok alakultak ki, így ma már egy igazi nemzetközi street food klasszikusnak számít.
szóljon hozzá!