
Szeretetből csinálja: anyagi szempontból a tizenkét évből négy volt olyan, amiért megérte
Fotó: Veres Nándor
Takarítják be a murkot, szedik a káposztát, egy parcellán a piros pityóka is ki van vetve. A hideg, esős tavasz ellenére bőséges a termés, elégedett is a gazda, már csak a vásárlókra vár. Hobbi ez – mondja –, de korántsem a pihentető fajta. Kozma Vilmossal beszélgettünk a zöldségtermesztésről.
2020. október 06., 18:292020. október 06., 18:29
A csíkszenttamási Csonkatorony szomszédságában több hektáron gazdálkodik Kozma Vilmos. De nem csak itt termeszti a zöldségeket, nevetve mondja, három faluban – Csíkkarcfalva, Jenőfalva és Csíkszenttamás – negyvenkilenc parcellát művel összesen. Van ebből saját és van közte bérelt is, reméli, egyszer majd úgy tudja alakítani a dolgait, hogy a megművelt területek többsége a szenttamási részen legyen. Persze ő is kisebb területen kezdte tizenkét évvel ezelőtt.
„Annak idején a munkahely mellett időnként két hónapra kimentem külföldre dolgozni. Egyszer megláttam egy szép murokföldet, valójában ott szerettem bele az egészbe. A két hónap alatt, amíg ott voltunk, nagyon szépen kikelt, csodaszép volt, így eldöntöttem, hogy ha hazajövök, én is murkot fogok ültetni. A következő évben felszántottunk egy háromáras földet, azt bevetettem murokkal, majd elmentem Németországba dolgozni. Telefonáltam hétvégente a feleségemnek, érdeklődtem, kel-e a murok. Eleinte mondta, hogy nem nagyon kel, csak gyepesedik, aztán egyszer csak kikelt a murok is, de a gyep is felvette. Mivel nem tudta gyomlálni, hát a feleségem nekiállt, s kicsi ollóval a három ár murkot megnyírta. Amikor hazajöttem, hát olyan gyönyörű volt, szebb volt, mint Németországban. Igaz, két hétig egyeltük, gyérítettük, mert annyi murokmagot tettünk akkor a három árba, hogy a következő évben a 19 árba csak fele murokmag került, s még akkor is sűrűn volt. Na így kezdtük mi a zöldségtermesztést” – eleveníti fel mosolyogva.
Mint meséli, a sárgarépa mellé a második évben került már hagyma, harmadik évben aztán petrezselyem is. Mára már tíz zöldségkultúrával foglalkozik közel hat hektáron, illetve krumplit termeszt 3,5 hektáron.
Úgy érzi, mára már a mennyiség meghaladta a technológiáját
Fotó: Veres Nándor
„Murok, hagyma, petrezselyem, káposzta, cékla, zeller, volt egy kicsi törökbúzám, azt a medve tönkretette. Tavaly ültettem először káposztát is, a cékla után azt szeretem a legjobban, kevesebb a munka vele. Tavaly ilyenkor már rengeteget eladtunk, nagyon remélem, hogy mivel nagyon szerették, az idén is elviszik” – mutatja büszkén munkája gyümölcsét, miközben bejárjuk a megművelt területek egy részét. A földeken a munka túlnyomó többségét családi körben végzik el, de sokszor kell hívni segítséget is, ilyenkor jól jön, ha bekapcsolódik a tavaszi, őszi munkába a komatárs, a barát, na meg persze napszámosokat is fogad. Igaz, ebből egyre kevesebb van, noha munka bőven akad – jegyzi meg.
Az ültetés nagy része gépesítve zajlik – magyarázza –, de úgy érzi, mára már a mennyiség meghaladta a technológiáját. „Nem mondom, fejlődtem egy kicsit, de még rengeteget kellene gépesíteni. Lóval saraboljuk, kézzel gyomláljuk, kapáljuk” – fűzi hozzá. Természetesen felmerül annak a kérdése is, hogy mennyire tud bió módon gazdálkodni. „Ekkorában teljesen bióról nem lehet beszélni. Nem tudom azt mondani, hogy tiszta bió, de nem is vegyszerezem agyon, viszont azt el merem mondani, hogy a kereskedelemben megvásárolható zöldséghez képest sokkal-sokkal bióbb. Rengeteg kézi munka van benne, de van íze is a zöldségeknek, hiszen a minőség nekünk is nagyon fontos” – vázolja. S hogy megéri-e? „Én sokszor ősszel úgy beleunok, hogy reggelente, mikor felkelek, mind azt ismételgetem magamnak, hogy de hülye vagy, hogy ezt csinálod.
Szeretetből csinálom. A tizenkét év alatt volt vagy négy év, amikor azt mondhatom, hogy megérte. Istenigazából azok az évek húztak bele, de olyan évek is voltak, hogy éppen csak zéróba jöttem ki. Az ember folyton tervez, gondolkodik. A tavaly jól ment a pityóka, lássuk, az idén mi lesz. Van, amikor szűkös az esztendő, jól fogy a zöldség, azt mondják az üzletesek, termeljek többet. Na én többet is termelek, aztán jön egy bőséges év, s bizony akik biztattak, fel sem veszik a telefont” – mutat rá Kozma Vilmos.
Azt mondja, sokat tanult, olvasott maga is az évek során a növénytermesztésről, de igen sokat köszönhet egy háromszéki zöldségtermesztőnek, akivel összehozta a sors, és sokszor ellátja hasznos tanáccsal. Hogy meddig lehet ezt csinálni a munkahely mellett, azt maga sem tudja. Arra gondja van – mondja –, hogy pihenjenek is, olyan esztendő nincs, amikor legalább egy hetet nem nyaralnának a tenger partján. Azt várják egész évben – mondja nevetve –, na meg a karácsonyt. A pihenés időszaka. Két fia van, reméli, hogy valamelyikük majd a nyomdokaiba lép, és akkor nem a nulláról kell indulnia. Mert az nagyon nehéz – ismeri el. „Ha már idáig eljutottam, s most itt abbahagynám, az nem lenne jó. Sok év munkája van benne. Este 11 órakor az ágyba csak úgy esek bele.
– mondja.
Van íze a zöldségeinknek – mondja büszkén Kozma Vilmos
Fotó: Veres Nándor
Aztán indul, szétnéz, hogyan zajlik a munka, az arra a napra megrendelt káposzta, sárgarépa elő van-e készítve, vajon a frissen kivetett krumplit fel tudják-e szedni. Így megy ez augusztustól október közepéig, de ha egy esős idő áll be, akár novemberig is.
Kristály Kincső frissen diplomázott a Magyar Képzőművészeti Egyetemen, ahol rektori kitüntetést is kapott. Festészetében a bőrön, az érintésen és az identitáson keresztül vizsgálja azt, amit magunkból megmutatunk, és amit inkább elrejtenénk.
Bár nem hivatalos ünnep, a könyvszeretők nemzetközi napjának célja, hogy az olvasás és az írott kultúra fontosságára emlékeztessen egy egyre inkább technológia uralta világban.
A székelyföldi képzőművészet egy meghatározó alakja, Gaál András előtt tiszteleg a Csíki Székely Múzeum új kiállítása. A tárlat a festő, pedagógus és közösségszervező sokrétű örökségét mutatja be születésének 90., halálának ötödik évfordulóján.
Harmincadik alkalommal rendezik meg a Szent Király Szövetségi Találkozót, amelyre a Kárpát-medence több mint húsz, Szent István nevéhez kötődő településéről érkeznek vendégek. Az esemény hagyományőrző, kulturális és ünnepi programokat kínál.
A zöldséges tavaszi tekercs a távol-keleti konyhák egyik legismertebb és legkedveltebb fogása. Az idők során a különböző országokban saját változatok alakultak ki, így ma már egy igazi nemzetközi street food klasszikusnak számít.
A költségvetési nehézségek ellenére idén is megrendezik a Csíki Jazz Nemzetközi Jazzfesztivált. A fesztivál világszínvonalú fellépőkkel, sokszínű programmal és a közösség összefogásával bizonyítja: a jazznek Csíkszeredában is otthona van.
Újra az operáé lesz a főszerep Szeptember 30. és október 4-e között Csíkszeredában. A Kolozsvári Magyar Opera olyan klasszikusokkal érkezik Székelyföldre, mint a Nabucco, a Mária főhadnagy, valamint a Valahol Európában.
Ez a hűsítő kovászosuborka-leves a nyári napok legfrissítőbb meglepetése, amit mindössze pár perc alatt, főzés nélkül dobhatsz össze.
Miközben egyes országok tiltani próbálják a közösségi médiát a fiataloknak, máshol már választásokat nyernek a platformokon. A Tusványos egyik múlt heti médiapanelje a jövő nyilvánosságáról és a figyelem új gazdaságáról szólt.
Hunyadi János nagy győzelmének 570. évfordulóján megemlékezést szervezett az Erdélyi Magyar Szövetség sepsiszentgyörgyi szervezete.
szóljon hozzá!