Betakarítás a Csonkatoronynál
Szeretetből csinálja: anyagi szempontból a tizenkét évből négy volt olyan, amiért megérte
Fotó: Veres Nándor
Takarítják be a murkot, szedik a káposztát, egy parcellán a piros pityóka is ki van vetve. A hideg, esős tavasz ellenére bőséges a termés, elégedett is a gazda, már csak a vásárlókra vár. Hobbi ez – mondja –, de korántsem a pihentető fajta. Kozma Vilmossal beszélgettünk a zöldségtermesztésről.
D. Balázs Ildikó
2020. október 06., 18:292020. október 06., 18:29
A csíkszenttamási Csonkatorony szomszédságában több hektáron gazdálkodik Kozma Vilmos. De nem csak itt termeszti a zöldségeket, nevetve mondja, három faluban – Csíkkarcfalva, Jenőfalva és Csíkszenttamás – negyvenkilenc parcellát művel összesen. Van ebből saját és van közte bérelt is, reméli, egyszer majd úgy tudja alakítani a dolgait, hogy a megművelt területek többsége a szenttamási részen legyen. Persze ő is kisebb területen kezdte tizenkét évvel ezelőtt.
Amikor még ollóval „nyírták” a murkot
„Annak idején a munkahely mellett időnként két hónapra kimentem külföldre dolgozni. Egyszer megláttam egy szép murokföldet, valójában ott szerettem bele az egészbe. A két hónap alatt, amíg ott voltunk, nagyon szépen kikelt, csodaszép volt, így eldöntöttem, hogy ha hazajövök, én is murkot fogok ültetni. A következő évben felszántottunk egy háromáras földet, azt bevetettem murokkal, majd elmentem Németországba dolgozni. Telefonáltam hétvégente a feleségemnek, érdeklődtem, kel-e a murok. Eleinte mondta, hogy nem nagyon kel, csak gyepesedik, aztán egyszer csak kikelt a murok is, de a gyep is felvette. Mivel nem tudta gyomlálni, hát a feleségem nekiállt, s kicsi ollóval a három ár murkot megnyírta. Amikor hazajöttem, hát olyan gyönyörű volt, szebb volt, mint Németországban. Igaz, két hétig egyeltük, gyérítettük, mert annyi murokmagot tettünk akkor a három árba, hogy a következő évben a 19 árba csak fele murokmag került, s még akkor is sűrűn volt. Na így kezdtük mi a zöldségtermesztést” – eleveníti fel mosolyogva.
Mint meséli, a sárgarépa mellé a második évben került már hagyma, harmadik évben aztán petrezselyem is. Mára már tíz zöldségkultúrával foglalkozik közel hat hektáron, illetve krumplit termeszt 3,5 hektáron.
Úgy érzi, mára már a mennyiség meghaladta a technológiáját
Fotó: Veres Nándor
„Murok, hagyma, petrezselyem, káposzta, cékla, zeller, volt egy kicsi törökbúzám, azt a medve tönkretette. Tavaly ültettem először káposztát is, a cékla után azt szeretem a legjobban, kevesebb a munka vele. Tavaly ilyenkor már rengeteget eladtunk, nagyon remélem, hogy mivel nagyon szerették, az idén is elviszik” – mutatja büszkén munkája gyümölcsét, miközben bejárjuk a megművelt területek egy részét. A földeken a munka túlnyomó többségét családi körben végzik el, de sokszor kell hívni segítséget is, ilyenkor jól jön, ha bekapcsolódik a tavaszi, őszi munkába a komatárs, a barát, na meg persze napszámosokat is fogad. Igaz, ebből egyre kevesebb van, noha munka bőven akad – jegyzi meg.
Az ültetés nagy része gépesítve zajlik – magyarázza –, de úgy érzi, mára már a mennyiség meghaladta a technológiáját. „Nem mondom, fejlődtem egy kicsit, de még rengeteget kellene gépesíteni. Lóval saraboljuk, kézzel gyomláljuk, kapáljuk” – fűzi hozzá. Természetesen felmerül annak a kérdése is, hogy mennyire tud bió módon gazdálkodni. „Ekkorában teljesen bióról nem lehet beszélni. Nem tudom azt mondani, hogy tiszta bió, de nem is vegyszerezem agyon, viszont azt el merem mondani, hogy a kereskedelemben megvásárolható zöldséghez képest sokkal-sokkal bióbb. Rengeteg kézi munka van benne, de van íze is a zöldségeknek, hiszen a minőség nekünk is nagyon fontos” – vázolja. S hogy megéri-e? „Én sokszor ősszel úgy beleunok, hogy reggelente, mikor felkelek, mind azt ismételgetem magamnak, hogy de hülye vagy, hogy ezt csinálod.
Szeretetből csinálom. A tizenkét év alatt volt vagy négy év, amikor azt mondhatom, hogy megérte. Istenigazából azok az évek húztak bele, de olyan évek is voltak, hogy éppen csak zéróba jöttem ki. Az ember folyton tervez, gondolkodik. A tavaly jól ment a pityóka, lássuk, az idén mi lesz. Van, amikor szűkös az esztendő, jól fogy a zöldség, azt mondják az üzletesek, termeljek többet. Na én többet is termelek, aztán jön egy bőséges év, s bizony akik biztattak, fel sem veszik a telefont” – mutat rá Kozma Vilmos.
Most nem adhatja fel
Azt mondja, sokat tanult, olvasott maga is az évek során a növénytermesztésről, de igen sokat köszönhet egy háromszéki zöldségtermesztőnek, akivel összehozta a sors, és sokszor ellátja hasznos tanáccsal. Hogy meddig lehet ezt csinálni a munkahely mellett, azt maga sem tudja. Arra gondja van – mondja –, hogy pihenjenek is, olyan esztendő nincs, amikor legalább egy hetet nem nyaralnának a tenger partján. Azt várják egész évben – mondja nevetve –, na meg a karácsonyt. A pihenés időszaka. Két fia van, reméli, hogy valamelyikük majd a nyomdokaiba lép, és akkor nem a nulláról kell indulnia. Mert az nagyon nehéz – ismeri el. „Ha már idáig eljutottam, s most itt abbahagynám, az nem lenne jó. Sok év munkája van benne. Este 11 órakor az ágyba csak úgy esek bele.
– mondja.
Van íze a zöldségeinknek – mondja büszkén Kozma Vilmos
Fotó: Veres Nándor
Aztán indul, szétnéz, hogyan zajlik a munka, az arra a napra megrendelt káposzta, sárgarépa elő van-e készítve, vajon a frissen kivetett krumplit fel tudják-e szedni. Így megy ez augusztustól október közepéig, de ha egy esős idő áll be, akár novemberig is.
CsíkszékEzek is érdekelhetik
A rovat további cikkei
Ötven festmény a kerítésen: így költözött Nagy Imre művészete Csíkszereda utcáira
Ötven alkotás, több száz járókelő és egy különleges évforduló. A csíkszeredai Nagy Imre Általános Iskola kerítés-kiállítással tiszteleg névadója előtt, közelebb hozva a művészetet a város lakóihoz.
Ötven festmény a kerítésen: így költözött Nagy Imre művészete Csíkszereda utcáira
Sült paradicsomos salsa – videó
A lassan sült paradicsom mély, telt íze és a jalapeno harmonikus fúziója képes minden partit és meccsnézést felejthetetlenné tenni. A ropogós tortilla chips és ez a sűrű szósz olyan páros, amiből sosem elég egy tálka.
Sült paradicsomos salsa – videó
Amikor a fürdővízzel a gyereket is kiöntik – megnéztük az Arany Pálmát nyert Fjord-ot
Részletesen bemutatott társadalmi látlelet Cristian Mungiu legújabb filmje a Fjord, amiben a rendező egy nagy botrányt kavaró történést dolgoz fel, a keleti és nyugati világ találkozási pontjánál. Kritika.
Amikor a fürdővízzel a gyereket is kiöntik – megnéztük az Arany Pálmát nyert Fjord-ot
Az életmentés nehéz, de gyönyörű hivatás | Mesterségem címere
Vannak helyzetek, amikor minden másodperc, minden szó számít. Bartos Mónika csak 23 éves, de a rohammentő-szolgálatnál végzett sok ezer önkéntesóra során megtanulta: az életmentésben a gyorsaság, a csapatmunka és szakmai tudás kulcsfontosságú.
Az életmentés nehéz, de gyönyörű hivatás | Mesterségem címere
Múzeumi sztorik: egy gyerekszoba retró kincsei a 80-as évekből
Bizonyára sokan gondolnak nosztalgiával gyermekkoruk játékaira, vagy tán ma is őrzik azokat. Fekete István viszont nemcsak megőrizte egykori kedvenceit, hanem a csíki múzeumnak adományozta, megalapozva ezzel az intézmény játéktörténeti gyűjteményét.
Múzeumi sztorik: egy gyerekszoba retró kincsei a 80-as évekből
Románia következő elnöke: társadalmi látlelet és személyes vallomás
Egy bukaresti villamoson történteknek két színházi ember is szemtanúja volt – ebből aztán monodráma született, most pedig színházi előadás formálódik belőle. A valós történet mögött azonban aktuális társadalmi jelenségre világítanak rá az alkotók.
Románia következő elnöke: társadalmi látlelet és személyes vallomás
Az arc mögött nincs algoritmus – Daniel Brici és a hiperrealizmus védelmében
Daniel Brici bányászportréi túlmutatnak a fotószerű pontosságon: a hiperrealizmus eszközeivel egy eltűnő világ emlékezetét őrzik. A Mineralia Humana kiállítás az emberi figyelem, a munka és a méltóság időtálló lenyomata.
Az arc mögött nincs algoritmus – Daniel Brici és a hiperrealizmus védelmében
Életünk utolsó hét perce, avagy hogyan vált az Eufória egy véget nem érő lázálommá
Lenyűgöző látvánnyal és összecsapott utolsó évaddal búcsúzik az Eufória. A közkedvelt sorozat záróakkordja lezárt egy korszakot, olyan élményekkel hagyva a rajongókat, amit inkább elfelejtenének.
Életünk utolsó hét perce, avagy hogyan vált az Eufória egy véget nem érő lázálommá
A hársfából születő Napbaöltözött Asszony regénybe szőtt története
Ott, ahová már nem nyúl vissza az emlékezet, és ott, ahol nincsenek források és adatok, a hiányt kitölti a képzelet. Így volt ez régen, és így történt ez A hársfa című regény alkotófolyamata során is. A szerzővel, Antal Imrével beszélgettünk.
A hársfából születő Napbaöltözött Asszony regénybe szőtt története
Megfejteni a talányt: Lány zöld almával
Rusz Lívia (1930–2020) az erdélyi képregény talán első igazán ismert alakja, a mai napig közkedvelt Csipike figurájának (képi) megteremtője, akiről kevésbé köztudott, hogy a festészetben is jelentőset alkotott.
Megfejteni a talányt: Lány zöld almával
Látogatottsági adatokMédiatér
Médiatér alkalmazás
Rádió GaGa alkalmazás
Minden jog fenntartva!
szóljon hozzá!