Hirdetés
Hirdetés

Békességben megöregedni – hetven év együtt, szeretetben

békességben, hetven év, november 25., újévi bál, közös ima, Urszuly Árpád

Urszuly Árpád és Magdolna hetven éve házasok

Fotó: Borbély Fanni

Egy újévi bál, egy félresikerült isler, egy bezárt ajtó és rengeteg közös ima – ezekből az apró pillanatokból áll össze Urszuly Árpád és Magdolna közös élete. 1956. november 25-én mondták ki az igent, és azóta is egymás mellett maradtak, békességben.

Nagy Lilla

2026. február 13., 18:452026. február 13., 18:45

Urszuly Árpád 1936. november 9-én született, felesége, leánykori nevén Demes Magdolna 1937. május 5-én. Amikor összeházasodtak, alig múltak húszévesek. Egy leányuk született, ma pedig már két unoka és három dédunoka veszi körül őket. Hetven év telt el az esküvő óta – egy életnyi idő. Világok változtak körülöttük, generációk nőttek fel mellettük. Ők maradtak egymás mellett – nem hangos fogadalmakkal, hanem csendes kitartással. Nem nagy szavakkal, hanem mindennapi döntésekkel. A szeretet, a békesség és az imádság tartotta össze őket.

békességben, hetven év, november 25., újévi bál, közös ima, Urszuly Árpád Galéria

„Egymás mellett maradtunk”

Fotó: Borbély Fanni

Történetük egy újévi bálban kezdődött Nagytusnádon. Magdolna alig volt tizenhét éves, amikor nagynénjéhez ment látogatóba, és a bálban Árpád táncoltatta meg először. „Egyszer megtáncoltatott” – emlékszik vissza mosolyogva. Nem volt nagy udvarlás, sem hosszú, kézen fogva tett séták. Akkoriban ritkán találkoztak: Tusnádfürdőn véletlenül futottak össze, vasárnap délutánonként Árpád vonattal jött pár órára a városba. Nem volt autó, nem volt könnyű az utazás, mégis egyre szorosabb lett a kapcsolatuk. Nem szórakoztak sokat, komolyan vették egymást.

Hirdetés
békességben, hetven év, november 25., újévi bál, közös ima, Urszuly Árpád Galéria

Vallják, hogy nem a hosszas udvarlás teszi a jó házasságot

Fotó: Borbély Fanni

Az udvarlás egyik legemlékezetesebb epizódja egy cukrászdához kötődik. Árpád elvitte Magdolnát süteményezni. Kértek egy-egy islert, a fiatalember illedelmesen el akarta vágni a süteményt – de túl erősen nyomta meg a kést. Az isler egyik fele lecsúszott az asztal alá, a másik fele a tányér közepén maradt. A helyzet kínos is lehetett volna, Árpád azonban gyors mozdulattal felvette a pohár vizet, Magdolnához nyújtotta, mintha ezzel mentené a menthetetlent, majd otthagyta egy pillanatra a zavarban – mesélték kacagva.

A leánykérés sem mindennapi módon történt. Árpád tudta, hogy Magdolna édesapja marhavásárokra jár, ezért egyszer a faluban úgy érdeklődött, mintha borjút keresne. A szomszéd csak mosolygott – mindenki értette, miről van szó. Nem sokkal később Árpád már az édesapjával érkezett, hivatalosan leánykérni. Nem volt hosszas mérlegelés, nem szőttek részletes terveket a jövőről. Összeházasodtak, elindultak együtt, és ez elég volt.

békességben, hetven év, november 25., újévi bál, közös ima, Urszuly Árpád Galéria

Magdolna és Árpád. Esküvői képük később készült, két fiatalkori fényképüket nagyították össze

Fotó: Borbély Fanni

Az esküvő 1956. november 25-én, Katalin-napkor volt. A polgári szertartást a községházán tartották két tanú jelenlétében. Vittek egy tál süteményt, és pálinkával kínálták meg a jelenlévőket. Vasárnap következett az egyházi esküvő a templomban. A lakodalmat nem vendéglőben tartották, hanem otthon, a háznál. A keresztszülők, a szomszédok és a közeli rokonok gyűltek össze. Hegedű, harmonika és nagybőgő szólt, kikérték a menyasszonyt, templomba mentek, majd vissza a legényes házhoz, ahol vacsora és tánc várta a vendégeket. Reggelig tartott a mulatság. Fényképész nem volt jelen, a ma ismert esküvői képük utólag készült, egy leánykori és egy legénykori fotót nagyítottak össze.

Két héttel az esküvő után azonban akadt egy emlékezetes eset.

Árpád egy vendégségből, ahová a főnöke hívta meg, a kelleténél vidámabban tért haza, Magdolna pedig nem engedte be. A férfi édesanyja is csak ennyit mondott neki: „Megházasodtál, kopogtass a feleségednél”. Az ajtó zárva maradt, az eset pedig tanulságul szolgált. „Többet nem ismételtem” – mondja Árpád. Nevetve mesélik, de tudják: ott húztak meg egy fontos határt.

békességben, hetven év, november 25., újévi bál, közös ima, Urszuly Árpád Galéria

Urszuly Árpád és Magdolna mesélt közös életük apró részleteiről

Fotó: Borbély Fanni

Nem kettesben kezdték az életet. Egy házban éltek az apósékkal, később a lányukkal és annak családjával is, volt idő, amikor kilencen laktak együtt. Egy fazékban főztek, egy asztalnál ettek. Mégis azt mondják: nem veszekedtek. „Ha vitatkoztunk, az csak addig tartott, amíg tartott. Haragot nem tartottunk.” Úgy vélik, az okos enged. Ha valami nem tetszett, elhallgatták vagy megbeszélték, de nem fordultak el egymástól, és nem maradt köztük napokig tartó sértődés.

Mint mondják, a legfontosabb kapocs közöttük a hit.

„Reggel és este soha nem maradt el az ima. Máig közösen imádkozunk.” Magdolna gyermekkorában hajnali rorátéra járt a szüleivel, a hitet otthonról hozta, és tovább is adta. „Isten nélkül minden csak homokra épül” – vallják. A háború utáni évek, a kommunizmus, a szűkös idők mind próbára tették őket, de a bizalmuk nem ingott meg.

békességben, hetven év, november 25., újévi bál, közös ima, Urszuly Árpád Galéria

A közös ima és a megbocsájtás ereje: szerintük ez a hosszú házasság titka

Fotó: Borbély Fanni

Ma, hetven évvel az esküvő után, egymás mellett ülnek. Néha egyikük emlékszik pontosabban, néha a másik, néha nevetnek, néha keresik a szavakat. Nem a nagy eseményeket emelik ki, hanem azt, hogy együtt maradtak. Hogy nem engedték el egymás kezét. Hogy békességben éltek.

A fiataloknak sem bonyolult tanácsot adnak: „Legyenek békében. Ne tartsanak haragot. Az imádság tartja össze az embert”. Nem receptet kínálnak, hanem példát. Számukra a hosszú házasság titka nem titok: szeretet, békesség, egészség – és Istenbe vetett bizalom.

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. április 15., szerda

Gyermekalkotások, színdarab és ősbemutató – A hit arcai

Gyermekek személyes hitélményei, díjnyertes színdarab és egy megrendítő dokumentumfilm találkozik A hit arcai című rendezvényen, amely pénteken egész napos kulturális és lelki programot kínál Csíkszentsimonban.

Gyermekalkotások, színdarab és ősbemutató – A hit arcai
Hirdetés
2026. április 13., hétfő

Múzeumi sztorik: Nyúzókés Cibrefalváról

Egy késő középkori nyúzókést választottak az áprilisi hónap tárgyának a Csíki Székely Múzeumban. A kés 2025-ben, az újrakezdett Csíkszentmihályi – Cibrefalvi régészeti kutatások során került felszínre.

Múzeumi sztorik: Nyúzókés Cibrefalváról
Múzeumi sztorik: Nyúzókés Cibrefalváról
2026. április 13., hétfő

Múzeumi sztorik: Nyúzókés Cibrefalváról

2026. április 11., szombat

A béke tizenegy hangja a felújítás árnyékában

Háború és béke feszültségét idézték meg a versek április 11-én a Csíki Játékszín előtti téren, ahol immár 14. alkalommal szólalt meg a Tizenegy ünnepi műsor.

A béke tizenegy hangja a felújítás árnyékában
2026. április 11., szombat

Ez már feltámadás – egy élet, egy nemzet, egy lelki számvetés

Szilágyi Enikő előadóestje nemcsak emlékezés, hanem morális tükör: múlt és jelen, hit és identitás találkozik egy személyes, mégis közösségi vallomásban, amely kérdez, szembesít és megtisztít.

Ez már feltámadás – egy élet, egy nemzet, egy lelki számvetés
Hirdetés
2026. április 10., péntek

A megítélés súlya – Veress Gábor Hunor kettős mércéje

Veress Gábor Hunor monumentális és ironikus tárgyai a kettős mérce jelenségét vizsgálják: művészetről, státuszról és értelmezésről szóló kiállítás nyílt Csíkszeredában, ahol a néző is állásfoglalásra kényszerül.

A megítélés súlya – Veress Gábor Hunor kettős mércéje
2026. április 09., csütörtök

Tizenegy vers a békéért

Április 11-én 11 órától ismét megtelik élettel a színház előtti tér: a Csíki Játékszín Tizenegy című eseménye idén a háború és béke kérdéseit állítja középpontba, verssel, zenével, közösségi jelenléttel.

Tizenegy vers a békéért
Tizenegy vers a békéért
2026. április 09., csütörtök

Tizenegy vers a békéért

2026. április 08., szerda

Mindennek mestere: Gazda József

Kilencven évvel ezelőtt, 1936. április 8-án született Gazda József Kézdivásárhelyen. Egyik fontos munkájának a címére utalva: ő, akit ma köszönthetünk, mindennek mestere, legalábbis ami írásbeli kultúránkkal, szellemi életünkkel kapcsolatos.

Mindennek mestere: Gazda József
Mindennek mestere: Gazda József
2026. április 08., szerda

Mindennek mestere: Gazda József

Hirdetés
2026. április 06., hétfő

Ez már feltámadás – Szilágyi Enikő előadóestje

Szilágyi Enikő Jászai Mari-díjas, érdemes művész Ez már feltámadás című előadóestjére és az azt követő beszélgetésre várják az érdeklődőket április 7-én Székelyudvarhelyen és április 8-án Csíkszeredában.

Ez már feltámadás – Szilágyi Enikő előadóestje
2026. április 05., vasárnap

Húsvét rétegei: rítus, közösség és emlékezet az erdélyi hagyományban

A húsvéti ünnepkör a Székelyföldön nem pusztán vallási esemény, hanem összetett kulturális rendszer. Pozsony Ferenc előadása azt mutatta meg, miként élnek tovább a keresztény liturgia mellett az archaikus, közösségi és termékenységi rítusok is.

Húsvét rétegei: rítus, közösség és emlékezet az erdélyi hagyományban
2026. április 04., szombat

Húsvéti dekorációk: egyszerű, kreatív megoldások

A húsvéti készülődés az ünnep fontos része, de nem kell napokig készülni ahhoz, hogy otthonunkat ünnepi díszbe öltöztessük. Néhány egyszerű és kreatív dekorációval rövid idő alatt becsempészhetjük a tavaszi, húsvéti hangulatot.

Húsvéti dekorációk: egyszerű, kreatív megoldások
Hirdetés