Bejárónő: flanc vagy segítség?

– vallja be Ildikó.

Elismeri, jó darabig volt bűntudata amiatt, hogy szüksége van segítségre, hozzá kellett szokjon nem csak ahhoz, hogy valaki takarít „helyette”, de ahhoz is, hogy hozzányúlnak a dolgaihoz. Aztán rájött, hogy ez egy kölcsönösen előnyös állapot, mert a másik félnek is lehetősége van pénzt keresni, neki meg több szabadideje lesz, vagy más feladatait láthatja el azáltal, hogy valaki rendet vág az otthonukban. Igaz, megesett már az is, hogy a fűszeres szekrényét tette rendbe a takarító, ő meg jó ideig nem talált semmit, visszavágyott saját rendetlenségébe.

Amúgy 150 lejt fizet a takarítónőjének Ildikó, aki reggeltől délutánig, mintegy nyolc órát segít neki. Bár voltak időszakok, amikor nem járt senki, Ildikó úgy érzi, sokkal könnyebb, amikor van segítség.

Bizalmi kapcsolat

Kényszerhelyzet hozta, hogy takarítónő segítségét kérte Ágota: várandóssága alatt egészségi problémái voltak, ami miatt már nem tudta úgy ellátni a háztartásbeli feladatokat, mint azelőtt.

– vallja be.

Időközben meg kialakult a bizalom is, a kétgyermekes családanya pedig úgy érezte, annyira jó ez a segítség, hogy rendszeresíteni kell. Ennek már négy éve, most is kéthetente jár – ráadásul ugyanaz a személy, bár időközben kénytelenek voltak kipróbálni mást is. „Volt egy időszak, amikor nem tudott jönni egyáltalán a mostani segítségünk, akkor olyan dadusunk volt, aki mindenképpen nyolcórás munkát akart, s ezért felajánlottuk, hogy amíg a gyerekekért kell menni az óvodába, takarítson a házunkban. Na ő kifejezetten az a típus volt, aki abszolút a minimálisat, vagy még azt sem végezte el, felületes volt, az aktivitása kimerült a porszívózásban, itt-ott portörlésben” – meséli a tapasztalatait.

Ehhez képest – mint megtudjuk – a mostani takarítónő, bár csak kéthetente fél nap tud jönni, pár óra alatt is igyekszik minél több munkát elvégezni. Nagy a ház, így porszívózik, port töröl, felmos, havonta egy-egy szinten ablakot is pucol. A nagytakarításokat is előre megbeszélik, olyankor vagy többet marad, vagy hétvégén érkezik, s akkor a ház asszonyával igyekeznek minél több munka végére jutni. „Azt szeretem a legjobban, hogy én nem kell mondjam, hogy mit csináljon, észreveszi magától, figyeli, mikor súrolja végig a csempét, a járólapot, a zuhanykabint, saját kezdeményezésre kitakarította a sütőt, vagy szétszedte a kenyérpirítónkat, hogy azt is kipucolja” – meséli Ágota, aki nagyra értékeli a lelkiismeretességet, s azt, hogy látszik, a takarítónő szereti a munkáját, és tényleg segítségére akar lenni.

Bár a marosvásárhelyi édesanya nehezen vette rá magát, hogy egy idegent beengedjen az otthonukba, mégsem az a típus, aki a takarító nyomában jár, ellenőrzi, hogy mit csinál, hova nyúl. Úgy érzi azonban, hogy

„Nem csak a takarításról szól ez, el tudunk beszélgetni, érdekel, hogy mi van vele. Ő faluról jár be, sokszor hoz friss virágot, tojást, faragni való tököt a gyerekeknek, én vásárolok zöldséget a gazdaságukból” – sorolja Ágota, aki félnapos munkáért fizet 150 lejt, de nem bánja, s ha alkalma adódik rá, hetente is hívni fogja, mert azt a plusz szabadidőt, amit a gyermekeivel tölt el, megfizethetetlennek tartja.

Nem kell mindent egyedül csinálni

Több mint egy éve férje biztatására keresett segítséget a háztartásban Eszter is. „Biztatott, hogy nem kell mindent egyedül megoldanom, ne essek keresztül a fejemen.

– meséli a kézdivásárhelyi édesanya. Hozzáteszi, két-háromhetente jön hozzá a segítség, s olyankor ő is rászánja azt a napot a takarításra, pakolgat, lomtalanít, a takarítónő pedig megy utána és porszívóz, törölget.

„A takarításnak az is az egyik lényege, hogy a dolgok a helyükre kerüljenek, hiába porszívózol és törölgetsz el mindent, ha minden szanaszét van, ruhák, cipők jobbra-balra, gyerekek írószerei, játékai itt-ott. Közben beszélgetünk, haladunk, egyedül kedvem sem lenne ennyi időt rászánni” – mondja Eszter, aki bár fiatalkorában nem volt úgynevezett rendmániás, ma már nem tud úgy lefeküdni, hogy mosatlan van a kagylóban vagy zokni a padlón. Úgy érzi azonban, hogy

Úgy érzi, nem lehet ezekkel mind megbirkózni, ezért jól jön egy takarító segítség, vagy ma már azt is megengedi magának ő, hogy időnként ebédet rendel, ahelyett, hogy fél napot a konyhában töltene.

Eszter amúgy tíz lejt fizet óránként a takarítónőnek, így a nyolcórás takarítás kéthetente 80 lejbe kerül, de úgy érzi, hetente is megérné ezt a pénzt. Nem csak azért, mert ő a felszabadult ideje alatt mással tud pénzt keresni, de azért is, mert az otthonukban nyugodtabb körülmények uralkodnak, ha rend és tisztaság van mindenütt.