
Hozzá kell szokni a gondolathoz, hogy egy idegent beengedjünk az otthonunkba
Fotó: 123RF
Pár éve még legtöbbünknek elképzelhetetlen volt, ma már egyre többen vállalják be – és vallják be –, hogy segítséget kérnek a háztartáshoz: hetente, kéthetente érkezik valaki, pucol, tisztít, rendet teremt. Bár egyre elfogadottabb, legtöbben nem könnyen jutnak erre a döntésre. Egyrészt nem könnyű beengedni egy idegent az otthonunkba, a személyes életterünkbe, másrészt – főleg az elején – meg kell küzdeni azzal a bűntudattal, szégyenérzettel is: hogy úgy néz ki, mintha nem tudnánk teljesíteni a háziasszonyi kötelességeinket.
2022. március 01., 18:352022. március 01., 18:35
Családi házban lakik ildikó férjével, két gyerekével, kisebb-nagyobb megszakításokkal tizenegy éve van takarítónője. Ma is emlékszik, hogy amikor a férje először felvetette, hogy hívjanak valakit, aki időnként segít a takarításban, milyen határozottan utasította el, mondván, hogy ezt ő is meg tudja csinálni.
Hozzá kellett szokjon a gondolathoz, hogy valaki jön, és végzi az „ő dolgát”. Ildikónak tizenegy év alatt négyen is segítettek a háztartásban, volt, aki szinte családtag volt, nem azért járt, mert rászorult a munkára, de olyan is akadt, akin biza látszott, hogy éppen csak túl akar lenni a munka nagyján, hogy mehessen. „Nem azért van a negyedik segítségünk, mert a többit elkergettem volna az igényességemmel. Csak általában úgy alakult az életük, hogy le kellett mondjanak valamiről, s ez lett az” – meséli a csíkszeredai családanya, akihez kéthetente jár valaki takarítani.
Ilyenkor Ildikó igyekszik már a takarítónő érkezése előtt rendet teremteni, elrakni a ruhákat, gyerekek játékait, hogy a bejárónőnek már csak takarítania kelljen, ne a pakolgatással töltse az időt. „Elég nagy a ház, porszívózni, feltörölni, port törölni szokott. A portörlésen van a hangsúly, mert én ezt szeretem a legkevésbé, nagyon sok a könyvespolcunk, csecsebecsénk.
– vallja be Ildikó.
Elismeri, jó darabig volt bűntudata amiatt, hogy szüksége van segítségre, hozzá kellett szokjon nem csak ahhoz, hogy valaki takarít „helyette”, de ahhoz is, hogy hozzányúlnak a dolgaihoz. Aztán rájött, hogy ez egy kölcsönösen előnyös állapot, mert a másik félnek is lehetősége van pénzt keresni, neki meg több szabadideje lesz, vagy más feladatait láthatja el azáltal, hogy valaki rendet vág az otthonukban. Igaz, megesett már az is, hogy a fűszeres szekrényét tette rendbe a takarító, ő meg jó ideig nem talált semmit, visszavágyott saját rendetlenségébe.
Amúgy 150 lejt fizet a takarítónőjének Ildikó, aki reggeltől délutánig, mintegy nyolc órát segít neki. Bár voltak időszakok, amikor nem járt senki, Ildikó úgy érzi, sokkal könnyebb, amikor van segítség.
Kényszerhelyzet hozta, hogy takarítónő segítségét kérte Ágota: várandóssága alatt egészségi problémái voltak, ami miatt már nem tudta úgy ellátni a háztartásbeli feladatokat, mint azelőtt.
– vallja be.
Időközben meg kialakult a bizalom is, a kétgyermekes családanya pedig úgy érezte, annyira jó ez a segítség, hogy rendszeresíteni kell. Ennek már négy éve, most is kéthetente jár – ráadásul ugyanaz a személy, bár időközben kénytelenek voltak kipróbálni mást is. „Volt egy időszak, amikor nem tudott jönni egyáltalán a mostani segítségünk, akkor olyan dadusunk volt, aki mindenképpen nyolcórás munkát akart, s ezért felajánlottuk, hogy amíg a gyerekekért kell menni az óvodába, takarítson a házunkban. Na ő kifejezetten az a típus volt, aki abszolút a minimálisat, vagy még azt sem végezte el, felületes volt, az aktivitása kimerült a porszívózásban, itt-ott portörlésben” – meséli a tapasztalatait.
Ehhez képest – mint megtudjuk – a mostani takarítónő, bár csak kéthetente fél nap tud jönni, pár óra alatt is igyekszik minél több munkát elvégezni. Nagy a ház, így porszívózik, port töröl, felmos, havonta egy-egy szinten ablakot is pucol. A nagytakarításokat is előre megbeszélik, olyankor vagy többet marad, vagy hétvégén érkezik, s akkor a ház asszonyával igyekeznek minél több munka végére jutni. „Azt szeretem a legjobban, hogy én nem kell mondjam, hogy mit csináljon, észreveszi magától, figyeli, mikor súrolja végig a csempét, a járólapot, a zuhanykabint, saját kezdeményezésre kitakarította a sütőt, vagy szétszedte a kenyérpirítónkat, hogy azt is kipucolja” – meséli Ágota, aki nagyra értékeli a lelkiismeretességet, s azt, hogy látszik, a takarítónő szereti a munkáját, és tényleg segítségére akar lenni.
Bár a marosvásárhelyi édesanya nehezen vette rá magát, hogy egy idegent beengedjen az otthonukba, mégsem az a típus, aki a takarító nyomában jár, ellenőrzi, hogy mit csinál, hova nyúl. Úgy érzi azonban, hogy
„Nem csak a takarításról szól ez, el tudunk beszélgetni, érdekel, hogy mi van vele. Ő faluról jár be, sokszor hoz friss virágot, tojást, faragni való tököt a gyerekeknek, én vásárolok zöldséget a gazdaságukból” – sorolja Ágota, aki félnapos munkáért fizet 150 lejt, de nem bánja, s ha alkalma adódik rá, hetente is hívni fogja, mert azt a plusz szabadidőt, amit a gyermekeivel tölt el, megfizethetetlennek tartja.
Több mint egy éve férje biztatására keresett segítséget a háztartásban Eszter is. „Biztatott, hogy nem kell mindent egyedül megoldanom, ne essek keresztül a fejemen.
– meséli a kézdivásárhelyi édesanya. Hozzáteszi, két-háromhetente jön hozzá a segítség, s olyankor ő is rászánja azt a napot a takarításra, pakolgat, lomtalanít, a takarítónő pedig megy utána és porszívóz, törölget.
„A takarításnak az is az egyik lényege, hogy a dolgok a helyükre kerüljenek, hiába porszívózol és törölgetsz el mindent, ha minden szanaszét van, ruhák, cipők jobbra-balra, gyerekek írószerei, játékai itt-ott. Közben beszélgetünk, haladunk, egyedül kedvem sem lenne ennyi időt rászánni” – mondja Eszter, aki bár fiatalkorában nem volt úgynevezett rendmániás, ma már nem tud úgy lefeküdni, hogy mosatlan van a kagylóban vagy zokni a padlón. Úgy érzi azonban, hogy
Úgy érzi, nem lehet ezekkel mind megbirkózni, ezért jól jön egy takarító segítség, vagy ma már azt is megengedi magának ő, hogy időnként ebédet rendel, ahelyett, hogy fél napot a konyhában töltene.
Eszter amúgy tíz lejt fizet óránként a takarítónőnek, így a nyolcórás takarítás kéthetente 80 lejbe kerül, de úgy érzi, hetente is megérné ezt a pénzt. Nem csak azért, mert ő a felszabadult ideje alatt mással tud pénzt keresni, de azért is, mert az otthonukban nyugodtabb körülmények uralkodnak, ha rend és tisztaság van mindenütt.
A 2000-es évek második felének meghatározó folytatásos története, a Peak Tv előtti korszak egyik, nálunk is ismert amerikai sorozata, az NBC-nél készült Heroes (Hősök) volt.
Nem hagyott akkora űrt bennünk, mint a második évad fináléja, de szorosabbra is vehették volna a tempót a Sárkányok háza harmadik évadában, ugyanis rengeteg történés maradt a negyedik és egyben utolsó évadra. Spoileres kibeszélő.
Rivière Zsuzsi marosvásárhelyi pszichoterapeuta tizenegy éve költözött Peruba, ahol az Ayahuasca-nevű hallucinogén főzet segítségével az őslakosok hagyományai szerint dolgozik, és egy esőerdei bungalóban él férjével, messze a nyugati kényelemtől.
Javítható vagy átalakítható lenne sok olyan ruhadarab, amely ma egy kisebb szakadás vagy megunt fazon miatt a szemetesben végzi. Kelemen Réka csíkszeredai divattervező szerint a fast fashion is hozzájárul ahhoz, hogy egyre ritkábban választjuk a javítást.
Ötszáz évvel Mohács után nem csak egy elvesztett csatára emlékezünk. A Csíki Székely Múzeum új kiállítása azt mutatja meg, hogyan vált az oszmánokkal való másfél évszázados együttélés Erdély kultúrájának részévé.
Kristály Kincső frissen diplomázott a Magyar Képzőművészeti Egyetemen, ahol rektori kitüntetést is kapott. Festészetében a bőrön, az érintésen és az identitáson keresztül vizsgálja azt, amit magunkból megmutatunk, és amit inkább elrejtenénk.
Bár nem hivatalos ünnep, a könyvszeretők nemzetközi napjának célja, hogy az olvasás és az írott kultúra fontosságára emlékeztessen egy egyre inkább technológia uralta világban.
A székelyföldi képzőművészet egy meghatározó alakja, Gaál András előtt tiszteleg a Csíki Székely Múzeum új kiállítása. A tárlat a festő, pedagógus és közösségszervező sokrétű örökségét mutatja be születésének 90., halálának ötödik évfordulóján.
Harmincadik alkalommal rendezik meg a Szent Király Szövetségi Találkozót, amelyre a Kárpát-medence több mint húsz, Szent István nevéhez kötődő településéről érkeznek vendégek. Az esemény hagyományőrző, kulturális és ünnepi programokat kínál.
A zöldséges tavaszi tekercs a távol-keleti konyhák egyik legismertebb és legkedveltebb fogása. Az idők során a különböző országokban saját változatok alakultak ki, így ma már egy igazi nemzetközi street food klasszikusnak számít.
szóljon hozzá!