
Egy kép, két autó: az azonos külső és hasonló belső ellenére különböző karakterek
Fotó: Pinti Attila
Két, azonos motorkódú, külsőre egyforma autó között a különbségeket az évek hozzák elő. Ugyanaz a származási ország, egymáshoz közeli futásteljesítmény, mégis két világ: egy, már korábban bemutatott „négyes” Golf mellé pa(r)koltunk egy „ikertestvért”. Az eredmény érdekes.
2020. szeptember 25., 18:002020. szeptember 25., 18:00
A fotók bal oldalát „elfoglaló” világosabb kék Edition modell 235 ezer kilométert futott, 2001-től 2019-ig Németországban. Megtakarításokat lenullázó szervizköltségekkel hálálta meg a Balkánra érkezéssel járó tulajdonosváltást, a futó- és a kormánymű továbbra is a rendbetételi listán van, de teszi a dolgát. A jobb oldalon látható sötétkék, szintén Edition-felirattal ellátott autó ehhez képest mindössze hat évet töltött nyugaton, 2008 óta a romániai utakat járja, nemrég lépett túl a kétszázezer kilométerén. Egyben van a csatolt hosszlengőkaros hátsó futómű, és néma a szervoszivattyú is – nem úgy, mint a baloldali autóban –, általánosan is elmondható, hogy jobban viselte az éveket.
Fotó: Pinti Attila
A negyedik generációs Golf leggyengébb benzinmotorja az 1,4-es, 75 lovas egység – és ez tényleg az az erőforrás, amivel a kocsi már-már a pejoratív értelmű „nyugdíjas autó” titulust érdemli. Az AXP motorkódú, tizenhat szelepes aggregát enyhén alulméretezett ehhez az 1,2 tonnás testhez, ebből kifolyólag a forgalom ritmusának tartásához gyakori (vissza)kapcsolásokra, magas fordulatszámra van szükség – a nagyobb terhelés pedig elméletben még betartott kötelező szervizekkel is fokozott kopást eredményez. Azaz eredményezhetne, ugyanis
Kétlem, hogy van olyan 1,4-es motorral szerelt Golf-tulajdonos, akinek az amúgy nem túl méretes csomagtérben ne lapulna legalább egy liter 10W40 vagy 5W40 viszkozitású jó minőségű motorolaj. A motorkopás egyik próbált Golfnál sem jelentkezett – azt egyébként, hogy a kipusztult-e néhány ló a ménesből, egyszerű ellenőrizni: óránként száz kilométeres sebességnél a fordulatszámmérő mutatója milliméterre pontosan a háromezres értéken tanyázik. Ha ennél többet forog, akkor a 75 lóból szétszaladt néhány.
Acél vagy könnyűfém? Mindkettőnek megvannak az előnyei és hátrányai
Fotó: Pinti Attila
Az annak idején a kínálat alján lévő 1,4-es motorú Golfok 14 hüvelykes felnikkel és abroncsokkal gurultak ki az összeszerelő üzemből – a 175/80-as gumik, valljuk be, elég otrombán néznek ki, sokan inkább – feláras extraként vagy utólag beszerezve – a negyedik nemzedék „standard” méretét, a 195/65R15-ös méretet választották. Ezzel a motorral ez a felső határ, hiába tehetünk elvileg – és törzskönyv szerint is – akár 205-ös szélességű, 16 hüvelykes gumikat, azzal csak idő előtt kinyírnánk a futóművet, és szükségtelenül növelnénk az üzemanyag-fogyasztást. A szép ötküllős, 15-ös méretű Volkswagen-alufelni is túlzás, főleg annak tudatában, hogy a gyári acélfelni csökkenti a rugózatlan tömeget, ami a menetteljesítmény mellett a komfortra is kihatással van. Igen, egyúttal oszlassunk el egy tévhitet:
így végeredményként összsúlyuk is nagyobb. Egyetlen előnyük, hogy jobb velük a fékek hűtése, de akinek ez egy ekkora motorral gondot okoz, az eleve rossz autót vásárolt. A két Golfon mellesleg határozottan érezhető az acél- és alufelni közötti különbség menet közben.
Fotó: Pinti Attila
A világosabb beltér ugyan puritán, de barátságosabb
Fotó: Pinti Attila
Mindkét Golf küszöbének első felén ott virít az Edition felirat, ami józan paraszti ésszel egy azonos felszereltségi szintet kellene takarjon, pedig nem. A korabeli Golfokat érdekesen gyári extrázta a Volkswagen: a baloldali Golfban esztétikus kéttónusú – világos és sötét elemekből összerakott – a beltér, „kurblis” valamennyi ablakemelő és manuálisan állíthatók a visszapillantó tükrök, miközben esőérzékelős az ablaktörlő, és kapunk ülésfűtést is. A jobboldali Golfból hiányzik az automata ablaktörlő, nincs ülésfűtés, cserébe mind a négy ablakemelőt villanymotor mozgatja, akárcsak a visszapillantókat, ráadásul járt hozzá gyári – 18 év után is kifogástalanul működő – napfénytető, noha a beltér egyszínű, komor fekete.
„Paraszttuningnak” tűnik a baloldali autó hátsó lámpája, pedig egy ritkaságszámba menő Hella került a gyári darab helyére
Fotó: Pinti Attila
Belegondolni is fájdalmas, hogy a Golf IV, az a típus, amelyből elképesztően sok van még az utakon, rövidesen a – semmilyen gyakorlati haszonnal nem járó – youngtimer kategóriába kerül.
Nem roncsot, hanem vállalható, mai szemmel is elfogadható biztonságot, kényelmet és helykínálatot nyújtó négykerekűt. Az 1,4-es motor ugyan elvisz bárhová, de ugyanekkora benzinfogyasztás mellett az 1,6-os változat manapság már okosabb választás. Csak az FSI-t kerüljük, nem tesz jót neki az emelt bioetanol-részarányú benzin.
| Gyári adatok | 1.4 16V (1390 cm³) |
| Teljesítmény (5000 motorfordulat/percnél) | 55 kW/75 LE |
| Forgatónyomaték (3800 motorfordulat/percnél) | 126 Nm |
| Gyorsulás (0–100 km/óra) | 13,0 mp |
| Végsebesség | 171 km/óra |
| Sebességváltó | ötfokozatú kézi |
| Üzemanyag-fogyasztás (város/városon kívül/vegyes) | 9,1/5,5/6,8 liter |
| Hosszúság/Szélesség/Magasság | 4149/1735/1439 mm |
| Csomagtér | 330–1185 liter |
| Abroncsméret | 175/80R14 195/65R15 205/55R16 |
Lehetnék művelt,
s nyithatnék műhelyt,
hol tökélyre csiszolt
versek születnek...
A mézzel készített ételek világa messze túlmutat a süteményeken: a méz a savas, sós és fűszeres ízeket is kiegyensúlyozza, és karaktert ad a fogásoknak.
A boróka fűszeres ízű terméséről közismert, vidékünk hegyvidéki régióiban őshonos fajként jelentős állományokat alkot. Bemutatjuk, hogy a termésén túl mely részeit hasznosíthatjuk, és azt a sajátos biológiai tulajdonságát, amely különlegessé teszi.
Mitől lesz egy régió gasztrorégió, és mi kell ehhez, azon kívül, hogy vannak ételeink? – többek között ezekről is szó esett a Gasztrorégió – hagyományos gyümölcsészet és gyógynövénykultúra című ismeretterjesztő szakmai napon.
Magdalena Pelmuș Gendered Blood című kiállítása nem magyaráz, hanem szembesít. A test, az erőszak és a nemi szerepek találkozása itt nem narratíva, hanem feszült állapot: dísz és seb, fegyver és szerv, vonzás és taszítás egyszerre.
Nemcsak egy könyv, hanem egy életmű, egy korszak és egy közösség arcképe került reflektorfénybe a Hargita Megyei Kulturális Központban. Székedi Ferenc Mindig formában – Botár László című albuma túlmutat a műkritikán: emberi történetekből építkezik.
Az összetartozásról, az egymás iránti tiszteletről, a közösen végzett munka teremtő erejéről, és arról is mesél a Nemzeti Színházban vasárnap felavatott díszfüggöny, hogy ennek a nemzetnek van jövője. Budapesten jártunk.
Egy jól összeállított napi étkezés nem bonyolult, csak következetes. Az alapanyagok egyszerűek, az elkészítés követhető, az eredmény pedig egy stabil, egész nap működő rendszer. Az egészséges táplálkozás tudatos választásokról szól.
Ahogy beköszönt az advent, nincs is jobb, mint a konyhát megtölteni a sütőtök és a mézeskalácsfűszer édes illatával. Ez a duplán sütőtökös csiga nemcsak a látványával, de az ízével is elvarázsol.
Az aprócska konyhát finom illat tölti be. Mama palacsintát süt. A spájzból baracklekvárt hoz, és elmélyülten kenegeti a mindenséget jelképező kerek tésztákra. Mikor elkészül vele, gondosan felgöngyölíti, és egy külön tányérra helyezi.
szóljon hozzá!