Hirdetés
Hirdetés

Azonos típusok különböző útjai: Volkswagen Golf IV

Egy kép, két autó: az azonos külső és hasonló belső ellenére különböző karakterek •  Fotó: Pinti Attila

Egy kép, két autó: az azonos külső és hasonló belső ellenére különböző karakterek

Fotó: Pinti Attila

Két, azonos motorkódú, külsőre egyforma autó között a különbségeket az évek hozzák elő. Ugyanaz a származási ország, egymáshoz közeli futásteljesítmény, mégis két világ: egy, már korábban bemutatott „négyes” Golf mellé pa(r)koltunk egy „ikertestvért”. Az eredmény érdekes.

Pinti Attila

2020. szeptember 25., 18:002020. szeptember 25., 18:00

A fotók bal oldalát „elfoglaló” világosabb kék Edition modell 235 ezer kilométert futott, 2001-től 2019-ig Németországban. Megtakarításokat lenullázó szervizköltségekkel hálálta meg a Balkánra érkezéssel járó tulajdonosváltást, a futó- és a kormánymű továbbra is a rendbetételi listán van, de teszi a dolgát. A jobb oldalon látható sötétkék, szintén Edition-felirattal ellátott autó ehhez képest mindössze hat évet töltött nyugaton, 2008 óta a romániai utakat járja, nemrég lépett túl a kétszázezer kilométerén. Egyben van a csatolt hosszlengőkaros hátsó futómű, és néma a szervoszivattyú is – nem úgy, mint a baloldali autóban –, általánosan is elmondható, hogy jobban viselte az éveket.

Mindez egyben tökéletes bizonyíték arra, hogy a nyugati autókat egyáltalán nem biztos, hogy megkímélték, gondosan szervizelték, jobb állapotban vannak.

Hirdetés

•  Fotó: Pinti Attila Galéria

Fotó: Pinti Attila

A negyedik generációs Golf leggyengébb benzinmotorja az 1,4-es, 75 lovas egység – és ez tényleg az az erőforrás, amivel a kocsi már-már a pejoratív értelmű „nyugdíjas autó” titulust érdemli. Az AXP motorkódú, tizenhat szelepes aggregát enyhén alulméretezett ehhez az 1,2 tonnás testhez, ebből kifolyólag a forgalom ritmusának tartásához gyakori (vissza)kapcsolásokra, magas fordulatszámra van szükség – a nagyobb terhelés pedig elméletben még betartott kötelező szervizekkel is fokozott kopást eredményez. Azaz eredményezhetne, ugyanis

az AXP-motorok rendkívül jól eltaláltak és strapabírók, egy apróságot leszámítva: nem vetik meg az olajat.

Kétlem, hogy van olyan 1,4-es motorral szerelt Golf-tulajdonos, akinek az amúgy nem túl méretes csomagtérben ne lapulna legalább egy liter 10W40 vagy 5W40 viszkozitású jó minőségű motorolaj. A motorkopás egyik próbált Golfnál sem jelentkezett – azt egyébként, hogy a kipusztult-e néhány ló a ménesből, egyszerű ellenőrizni: óránként száz kilométeres sebességnél a fordulatszámmérő mutatója milliméterre pontosan a háromezres értéken tanyázik. Ha ennél többet forog, akkor a 75 lóból szétszaladt néhány.

Acél vagy könnyűfém? Mindkettőnek megvannak az előnyei és hátrányai •  Fotó: Pinti Attila Galéria

Acél vagy könnyűfém? Mindkettőnek megvannak az előnyei és hátrányai

Fotó: Pinti Attila

Az annak idején a kínálat alján lévő 1,4-es motorú Golfok 14 hüvelykes felnikkel és abroncsokkal gurultak ki az összeszerelő üzemből – a 175/80-as gumik, valljuk be, elég otrombán néznek ki, sokan inkább – feláras extraként vagy utólag beszerezve – a negyedik nemzedék „standard” méretét, a 195/65R15-ös méretet választották. Ezzel a motorral ez a felső határ, hiába tehetünk elvileg – és törzskönyv szerint is – akár 205-ös szélességű, 16 hüvelykes gumikat, azzal csak idő előtt kinyírnánk a futóművet, és szükségtelenül növelnénk az üzemanyag-fogyasztást. A szép ötküllős, 15-ös méretű Volkswagen-alufelni is túlzás, főleg annak tudatában, hogy a gyári acélfelni csökkenti a rugózatlan tömeget, ami a menetteljesítmény mellett a komfortra is kihatással van. Igen, egyúttal oszlassunk el egy tévhitet:

a könnyűfém-felnik csak a megnevezésükben „könnyűek”, kisebb anyagsűrűségük miatt számottevően „vastagabbnak” kell lenniük, mint az acélfelnik,

így végeredményként összsúlyuk is nagyobb. Egyetlen előnyük, hogy jobb velük a fékek hűtése, de akinek ez egy ekkora motorral gondot okoz, az eleve rossz autót vásárolt. A két Golfon mellesleg határozottan érezhető az acél- és alufelni közötti különbség menet közben.

•  Fotó: Pinti Attila Galéria

Fotó: Pinti Attila

A világosabb beltér ugyan puritán, de barátságosabb •  Fotó: Pinti Attila Galéria

A világosabb beltér ugyan puritán, de barátságosabb

Fotó: Pinti Attila

Mindkét Golf küszöbének első felén ott virít az Edition felirat, ami józan paraszti ésszel egy azonos felszereltségi szintet kellene takarjon, pedig nem. A korabeli Golfokat érdekesen gyári extrázta a Volkswagen: a baloldali Golfban esztétikus kéttónusú – világos és sötét elemekből összerakott – a beltér, „kurblis” valamennyi ablakemelő és manuálisan állíthatók a visszapillantó tükrök, miközben esőérzékelős az ablaktörlő, és kapunk ülésfűtést is. A jobboldali Golfból hiányzik az automata ablaktörlő, nincs ülésfűtés, cserébe mind a négy ablakemelőt villanymotor mozgatja, akárcsak a visszapillantókat, ráadásul járt hozzá gyári – 18 év után is kifogástalanul működő – napfénytető, noha a beltér egyszínű, komor fekete.

„Paraszttuningnak” tűnik a baloldali autó hátsó lámpája, pedig egy ritkaságszámba menő Hella került a gyári darab helyére •  Fotó: Pinti Attila Galéria

„Paraszttuningnak” tűnik a baloldali autó hátsó lámpája, pedig egy ritkaságszámba menő Hella került a gyári darab helyére

Fotó: Pinti Attila

Belegondolni is fájdalmas, hogy a Golf IV, az a típus, amelyből elképesztően sok van még az utakon, rövidesen a – semmilyen gyakorlati haszonnal nem járó – youngtimer kategóriába kerül.

Továbbra is meghatározó a használtautó-piacon, a túlkínálat pedig lenyomta az árakat: már egy viszonylag jó – az eladók által előszeretettel használt kifejezéssel élve „korának megfelelő” – állapotú járgányt is kaphatunk 1000-1200 euróért.

Nem roncsot, hanem vállalható, mai szemmel is elfogadható biztonságot, kényelmet és helykínálatot nyújtó négykerekűt. Az 1,4-es motor ugyan elvisz bárhová, de ugyanekkora benzinfogyasztás mellett az 1,6-os változat manapság már okosabb választás. Csak az FSI-t kerüljük, nem tesz jót neki az emelt bioetanol-részarányú benzin.

Volkswagen Golf IV Edition

Gyári adatok1.4 16V (1390 cm³)
Teljesítmény (5000 motorfordulat/percnél)55 kW/75 LE
Forgatónyomaték (3800 motorfordulat/percnél)126 Nm
Gyorsulás (0–100 km/óra)13,0 mp
Végsebesség171 km/óra
Sebességváltóötfokozatú kézi
Üzemanyag-fogyasztás (város/városon kívül/vegyes)9,1/5,5/6,8 liter
Hosszúság/Szélesség/Magasság4149/1735/1439 mm
Csomagtér330–1185 liter
Abroncsméret175/80R14
195/65R15
205/55R16
Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. június 18., csütörtök

Ötven festmény a kerítésen: így költözött Nagy Imre művészete Csíkszereda utcáira

Ötven alkotás, több száz járókelő és egy különleges évforduló. A csíkszeredai Nagy Imre Általános Iskola kerítés-kiállítással tiszteleg névadója előtt, közelebb hozva a művészetet a város lakóihoz.

Ötven festmény a kerítésen: így költözött Nagy Imre művészete Csíkszereda utcáira
Hirdetés
2026. június 17., szerda

Sült paradicsomos salsa – videó

A lassan sült paradicsom mély, telt íze és a jalapeno harmonikus fúziója képes minden partit és meccsnézést felejthetetlenné tenni. A ropogós tortilla chips és ez a sűrű szósz olyan páros, amiből sosem elég egy tálka.

Sült paradicsomos salsa – videó
Sült paradicsomos salsa – videó
2026. június 17., szerda

Sült paradicsomos salsa – videó

2026. június 16., kedd

Amikor a fürdővízzel a gyereket is kiöntik – megnéztük az Arany Pálmát nyert Fjord-ot

Részletesen bemutatott társadalmi látlelet Cristian Mungiu legújabb filmje a Fjord, amiben a rendező egy nagy botrányt kavaró történést dolgoz fel, a keleti és nyugati világ találkozási pontjánál. Kritika.

Amikor a fürdővízzel a gyereket is kiöntik – megnéztük az Arany Pálmát nyert Fjord-ot
2026. június 14., vasárnap

Az életmentés nehéz, de gyönyörű hivatás | Mesterségem címere

Vannak helyzetek, amikor minden másodperc, minden szó számít. Bartos Mónika csak 23 éves, de a rohammentő-szolgálatnál végzett sok ezer önkéntesóra során megtanulta: az életmentésben a gyorsaság, a csapatmunka és szakmai tudás kulcsfontosságú.

Az életmentés nehéz, de gyönyörű hivatás | Mesterségem címere
Hirdetés
2026. június 14., vasárnap

Múzeumi sztorik: egy gyerekszoba retró kincsei a 80-as évekből

Bizonyára sokan gondolnak nosztalgiával gyermekkoruk játékaira, vagy tán ma is őrzik azokat. Fekete István viszont nemcsak megőrizte egykori kedvenceit, hanem a csíki múzeumnak adományozta, megalapozva ezzel az intézmény játéktörténeti gyűjteményét.

Múzeumi sztorik: egy gyerekszoba retró kincsei a 80-as évekből
2026. június 12., péntek

Románia következő elnöke: társadalmi látlelet és személyes vallomás

Egy bukaresti villamoson történteknek két színházi ember is szemtanúja volt – ebből aztán monodráma született, most pedig színházi előadás formálódik belőle. A valós történet mögött azonban aktuális társadalmi jelenségre világítanak rá az alkotók.

Románia következő elnöke: társadalmi látlelet és személyes vallomás
2026. június 10., szerda

Az arc mögött nincs algoritmus – Daniel Brici és a hiperrealizmus védelmében

Daniel Brici bányászportréi túlmutatnak a fotószerű pontosságon: a hiperrealizmus eszközeivel egy eltűnő világ emlékezetét őrzik. A Mineralia Humana kiállítás az emberi figyelem, a munka és a méltóság időtálló lenyomata.

Az arc mögött nincs algoritmus – Daniel Brici és a hiperrealizmus védelmében
Hirdetés
2026. június 06., szombat

Életünk utolsó hét perce, avagy hogyan vált az Eufória egy véget nem érő lázálommá

Lenyűgöző látvánnyal és összecsapott utolsó évaddal búcsúzik az Eufória. A közkedvelt sorozat záróakkordja lezárt egy korszakot, olyan élményekkel hagyva a rajongókat, amit inkább elfelejtenének.

Életünk utolsó hét perce, avagy hogyan vált az Eufória egy véget nem érő lázálommá
2026. június 01., hétfő

A hársfából születő Napbaöltözött Asszony regénybe szőtt története

Ott, ahová már nem nyúl vissza az emlékezet, és ott, ahol nincsenek források és adatok, a hiányt kitölti a képzelet. Így volt ez régen, és így történt ez A hársfa című regény alkotófolyamata során is. A szerzővel, Antal Imrével beszélgettünk.

A hársfából születő Napbaöltözött Asszony regénybe szőtt története
2026. május 31., vasárnap

Megfejteni a talányt: Lány zöld almával

Rusz Lívia (1930–2020) az erdélyi képregény talán első igazán ismert alakja, a mai napig közkedvelt Csipike figurájának (képi) megteremtője, akiről kevésbé köztudott, hogy a festészetben is jelentőset alkotott.

Megfejteni a talányt: Lány zöld almával
Megfejteni a talányt: Lány zöld almával
2026. május 31., vasárnap

Megfejteni a talányt: Lány zöld almával

Hirdetés