Hirdetés
Hirdetés

Az életmentésnek él: az orvos, aki huszonnégy embert hozott vissza már a halálból

Harminchat éve a pályán. A főorvosnak az azonnali cselekvés tetszik a mentős munkában •  Fotó: Pál Árpád

Harminchat éve a pályán. A főorvosnak az azonnali cselekvés tetszik a mentős munkában

Fotó: Pál Árpád

Az udvarhelyi mentőszolgálat vezetője, Ambrus József szívélyesen fogad a felújított mentőállomás épületében, körbevezet, aztán az irodájába-pihenőjébe invitál, amely inkább otthonosan berendezett élettér, mintsem egyszerű munkahely. Helyet kapott itt az órakollekciója, a játék mentőautó-gyűjteménye, festmények lógnak rendezetten a falakon. A főorvossal hivatásáról, embert próbáló munkájának a legnehezebb és legfelemelőbb pillanatairól beszélgettünk.

Kosztolányi Kata

2017. szeptember 22., 16:302017. szeptember 22., 16:30

2017. szeptember 25., 16:472017. szeptember 25., 16:47

– Ebben a szobában minden arra utal, hogy sok időt tölt itt.
Volt régebben olyan hónap, hogy 480 órát dolgoztam. Ha ügyelet van, amúgy is hosszabbak a műszakok. 36 évemet tettem fel erre a pályára.

– Ez elegendő idő a reformokra, egy korszerű mentőállomás kiépítésére.
Már a ’80-as években megvolt a terv, csak a pénz hiányzott. Végül 2012-ben minisztériumi beruházásból valósult meg, a régi helyiségek felújítása pedig támogatásokból.

Hirdetés

– Hogy indult ez a hat évtizedes életút?
– Csíkkarcfalván születtem, anyai nagyszüleim odavalók, édesapám pedig csíkdánfalvi volt. Csíkszeredában nőttem fel. Tizenegyedikben merült fel a továbbtanulás kérdése, a szüleim közgazdásznak szántak az akkori kordivat szerint, de én fizioterápiás orvos szerettem volna lenni, hogy segíthessek gerincproblémáktól szenvedő édesanyámon. Aztán belgyógyásznak készültem, mígnem első éven gyakornokként bele nem kóstoltam a sürgősségi medicinába. Varrtunk, töréseket, ficamokat tettünk helyre, kisebb sebészeti beavatkozásokat végeztünk, ritkán szülő nőkön segítettünk. Három év gyakornokság alatt végigjártam minden fő osztályt, aztán háziorvosi vizsgát tettem, rá öt évre főorvosit, majd 2004-ben sürgősségi szakorvos lettem.

– Hol tart ma a mentésügy Székelyudvarhelyen?
– 1995-ben váltunk le a kórháztól, és lett önálló jogi személy a mentőszolgálat. Addig ritkán mentem sürgősségi mentőorvosként helyszínelni, mert ez az asszisztensek feladata volt.

Idézet
Most 33-an vagyunk a sofőrökkel együtt, és egyedüli orvosként jómagam. Ha szabadságra megyek, csak ügyelet van.

– Miért nem vonzó ez a szakterület?
– Egyrészt, mert nincs mögötted egy kórház, csak magadra, a csapatodra számíthatsz. Esőben, hóban mászni, kézben cipelni, ezek mind próbatételek, és ennél sokkal kényelmesebb rendelőben fogadni a betegeket.

– Ön miért szeretett bele?
Az azonnali cselekvés tetszik benne, látványosabb a kórházi orvoslásnál. Persze ott is vannak sikeres műtétek, de ennek más a súlya. Az újraélesztés igazi sikerélmény. Huszonnégyen vannak, akiket sikeresen visszahoztam, és a mai napig élnek. Ennél nincs nagyobb elégtétel.

– Emlékszik az első megmentett életre?
Egy hároméves áramütött gyereket hoztak be tíz perc múltán a szülők egy kék Daciával. Akkoriban semmi eszközünk nem volt, de 40 perc élesztgetés után visszatért, és ma is él, maradandó károsodás nélkül. Próbáltam felvenni vele a kapcsolatot, de valamiért elzárkózott. Öngyilkos lányt is sikerült visszahozni, aki 35 percig volt halott. Utána a sarki boltban tőle vettem 2 éven át a kenyeret, ma meg feleség és anya, irodalmi lapban közöl verseket. A ballagási fényképét a mai napig a pénztárcámban hordom.

Ambrus doktor huszonnégy embert hozott vissza a halálból. Számára nincs ennél nagyobb elégtétel •  Fotó: Pál Árpád Galéria

Ambrus doktor huszonnégy embert hozott vissza a halálból. Számára nincs ennél nagyobb elégtétel

Fotó: Pál Árpád

– Meséltek Önnek halálközeli élményekről?
Az egyik páciens fehér fényről számolt be. Fehér ruhás, kalapos, arctalan alakok hívták, csábították, de ő nem akart velük menni.

– Hogy éli meg, ha el kell engednie valakit?
– Azt nem lehet megszokni, a mai napig megdolgoz, 2-3 napig is nyomaszt, főleg az értelmetlen halál, gyereké vagy fiatalé, amikor nincs mit tenni.

– Milyen a jó mentős?
Elsősorban szeretni kell ezt a szakmát, nem megszokni. Soha nem tudjuk, mi vár ránk a helyszínen, így a „Jaj Istenem, vajon mi lesz?” kérdéseknek nincs itt helye. Rettegve nem lehet élni, a mindennapokban sem. Higgadtan, tiszta fejjel meg kell oldani a problémát, és akkor, amikor az fellép. A csapatmunka elengedhetetlen.

– Miben más ma a mentőszolgálat, mint régen?
Régimódinak fog hangzani, de a mentalitás nagyon megváltozott.

Idézet
Felszerelés van, de összetartás nincs. Régebb nem kellett csapatépítő tréning, a munka összekovácsolt, és mindent együtt ünnepelt a közösség. Mást, másképp tanítottak nekünk.

Ma defenzív orvoslás folyik, nem vállaljuk el a problémás beteget, mert hibázás esetén beperelhetnek, az internetnek köszönhetően ugyanis a hozzátartozó okosabb az orvosnál. Az is gond, hogy fel van aprózva a medicina. Egykor nem volt CT, ultrahang, csak röntgen, mégis azonnal tudták az összefüggéseket, mindenkit megfelelően elláttak, és nem volt nagyobb az elhalálozási arány.

– Megnőtt viszont a közlekedési balesetek száma...
Tény, hogy vannak felelőtlen sofőrök, gyenge a vezetési kultúránk. A fiatalok sok lóerővel kezdik, de nem tudják mérlegelni, mennyit bír meg az autó, a háttérben ott a meggondolatlan versengés. A mentőkocsi elengedése terén sokat javult a helyzet, ám most is előfordul, hogy csak kilométerek után hajlandó lehúzni, vagy lehúzott ablakkal sem hallja a szirénát, úgy telefonál az illető, pedig ma már adott a füles vagy kihangosító.

– Vett már részt helikopteres mentésben?
– Egyszer Miskolcon egy reggeli beüzemelési repülésen vettem részt, a pilóta mellé kerültem. Borzasztó tériszony tört rám, órákig szédültem még. A repülés nem az én műfajom, maradok a négykerekűeknél.

– Mivel fog foglalkozni, ha visszavonul?
A nyáron újraalakítottam a Vöröskereszt helyi szervezetét, azt ki kell építeni, különféle programokat szervezni, például a nagycsaládosok élelmezését kiterjeszteni, terményeket és tartós élelmiszereket adományozni nekik, beindítani a Beteg a baba nevű óvodai programot, rendezvényeken megjelenni. Jó csapat állt össze, és aminek külön örülök, hogy az egészségügyi technikusok mellé a szociális hálóhoz érett külsősök is jelentkeztek. Aztán ott van az 1997-ben alapított Ambach Alapítvány, amely a mentésügyi konferenciát szervezi, illetve elsősegély-tanfolyamokat laikusoknak.

Ambrus doktor és a mentés •  Fotó: Pál Árpád Galéria

Ambrus doktor és a mentés

Fotó: Pál Árpád

– A 20 éves konferencia egy igazi sikersztori. Miért érdemes évről évre megrendezni?
– A szakmai fejlődésen túl hatalmas emberi hozadéka van, ők terjesztettek fel a Magyar Arany Érdemkeresztre, és általuk megnyíltak a folyosók. Ha problémás eset van, elég egy telefon… A 60. születésnapomra meglepetésszerűen összegyűltek negyvenen Magyarország minden szegletéből, nagyon meghatódtam. A sok bosszúság eltörpül ezek mellett.

– Mivel tölti a szabadidejét? 

– Szeretek barkácsolni, a Parajdon örökölt házat szépítgetem, amikor csak tehetem. Zenét hallgatok, imádom Beethoven-t és Leonard Cohen-t. Egyetemista koromban vásárolt lemezeket hallgatok, gitározgatok, a tangóharmonika is előkerült negyven év után. Hokizni szoktam egy amatőr klubban. Annak idején a csíki műjégpálya építésénél önkénteskedtem, azóta élvezet számomra a korcsolyázás. Néha biciklizek. A kosárlabdázást abbahagytam, de iskolában, egyetemen végig játszottam, ’82-ben a székelyudvarhelyi mozgalmat is mi indítottuk el. Aztán a gyűjteményemet rendezgetem, a mechanikus zseb- vagy a háborús óra sorozatot, melynek az egyik darabja egy űrhajósok által használt NASA szerkezet. Az autókollekció szakmai ártalom, a kezdeti szenvedély láttán kezdték ajándékozgatni. Régebben fotóztam, főleg felhőket. Alakokat látok bennük, van egy sorozatom, amelyet 2 és fél órán keresztül készítettem, figyelve az égbolt alakulását.

Életrajzi adatok

Csíkkarcfalván született 1955-ben, 1981-ben végzett a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemen, 2006-2014 között a Hargita Megyei Mentőszolgálat orvosigazgatója, az 1997-ben létrejött Ambach Alapítvány alapítója. Díjak, elismerések: Magyar Mentésügyért Emlékérem – 2008, Legprímább polgár – 2010, a Köz Szolgálatáért Rotary-díj – 2015, Batthhyány-Strattmann László-díj – 2015, Magyar Arany Érdemkereszt – 2017.

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

A rovat további cikkei

2025. szeptember 29., hétfő

Amikor a harangok az új évet hirdették – Márika néni 90 éve

Márika néni, Fábián Mária 1934 szilveszterén született Kézdikőváron, amikor a harangok az ó- és újévet összekötötték. Azóta kilenc évtized telt el. De mindvégig őrizte a hitet, a szeretetet, és a múlt emlékeit ma is szívesen meséli tovább.

Amikor a harangok az új évet hirdették – Márika néni 90 éve
Hirdetés
2025. szeptember 29., hétfő

Vargabéles

A vargabéles tökéletes választás, ha egy hagyományos, laktató és felejthetetlen desszertre vágysz!

Vargabéles
Vargabéles
2025. szeptember 29., hétfő

Vargabéles

2025. szeptember 28., vasárnap

Befőzés

Ha ősz, akkor befőzés. Szinte látom, ahogy ebben az időszakban hány nő logisztikázza a nemlétező szabadidejét a munka, háztartás, gyerekek mellett, hogy beleférjen egy kis zakuszkafőzés, vinetesütés, szilvalekvár, savanyú káposzta eltevése.

Befőzés
Befőzés
2025. szeptember 28., vasárnap

Befőzés

2025. szeptember 27., szombat

Uborkás limonádé – videó

Íme az egészséges csodaital receptje.

Uborkás limonádé – videó
Uborkás limonádé – videó
2025. szeptember 27., szombat

Uborkás limonádé – videó

Hirdetés
2025. szeptember 26., péntek

Az érzelem kontúrjának hiánya – Siklódy Fruzsina grafikái a hiányról, a térről és az érzékenységről

Siklódy Fruzsina gyerekkora óta a művészetek világában él, de csak később választotta hivatásának a grafikát. Fekete-fehér munkáiban az érzelmek intenzitása, a hiány lenyomata és a szakrális tér inspirálja. Új kiállítása ezt érzékenyen mutatja meg.

Az érzelem kontúrjának hiánya – Siklódy Fruzsina grafikái a hiányról, a térről és az érzékenységről
2025. szeptember 26., péntek

Gesztenyés-krémsajtos sütemény

Egyszerűen elkészíthető, mégis ünnepi megjelenésű desszert, ami garantáltan a család kedvence lesz a hidegebb napokon.

Gesztenyés-krémsajtos sütemény
Gesztenyés-krémsajtos sütemény
2025. szeptember 26., péntek

Gesztenyés-krémsajtos sütemény

2025. szeptember 25., csütörtök

Az ősz egyik főszereplője: a galagonya

A galagonya tavaszi és őszi felhasználását mutatjuk be, változatos módokon tudjuk vele támogatni az egészségünket. Terméséből ketchup-szerű szósz is készülhet, mutatjuk a receptet is.

Az ősz egyik főszereplője: a galagonya
Az ősz egyik főszereplője: a galagonya
2025. szeptember 25., csütörtök

Az ősz egyik főszereplője: a galagonya

Hirdetés
2025. szeptember 24., szerda

Vajbabos sertésragu – videó

A húsos raguk azért nagyon jók, mert bármilyen zöldséggel vagy akár gombával is gazdagíthatjuk a szaftos ételt.

Vajbabos sertésragu – videó
Vajbabos sertésragu – videó
2025. szeptember 24., szerda

Vajbabos sertésragu – videó

2025. szeptember 23., kedd

A lélekért, közérthetően – közeleg a Pszichószereda

A Pszichószereda idén is a lélek finom hangjaira hangol: előadások, workshopok és művészeti programok várják a közönséget, hogy közérthetően, mégis tudományos alapokon közelítsenek a mentális egészséghez – tabuk nélkül, nyitottan, emberközelből.

A lélekért, közérthetően – közeleg a Pszichószereda
2025. szeptember 23., kedd

Sültkrumpli-leves krumplihéjcsipsszel – videó

A sültkrumpli-leves krumplihéjcsipsszel nemcsak elképesztően finom, de egy olyan kreatív fogás, ami megmutatja, hogyan hasznosíthatjuk a konyhai maradékokat is.

Sültkrumpli-leves krumplihéjcsipsszel – videó
Hirdetés