Hirdetés
Hirdetés

Az életmentésnek él: az orvos, aki huszonnégy embert hozott vissza már a halálból

Harminchat éve a pályán. A főorvosnak az azonnali cselekvés tetszik a mentős munkában •  Fotó: Pál Árpád

Harminchat éve a pályán. A főorvosnak az azonnali cselekvés tetszik a mentős munkában

Fotó: Pál Árpád

Az udvarhelyi mentőszolgálat vezetője, Ambrus József szívélyesen fogad a felújított mentőállomás épületében, körbevezet, aztán az irodájába-pihenőjébe invitál, amely inkább otthonosan berendezett élettér, mintsem egyszerű munkahely. Helyet kapott itt az órakollekciója, a játék mentőautó-gyűjteménye, festmények lógnak rendezetten a falakon. A főorvossal hivatásáról, embert próbáló munkájának a legnehezebb és legfelemelőbb pillanatairól beszélgettünk.

Kosztolányi Kata

2017. szeptember 22., 16:302017. szeptember 22., 16:30

2017. szeptember 25., 16:472017. szeptember 25., 16:47

– Ebben a szobában minden arra utal, hogy sok időt tölt itt.
Volt régebben olyan hónap, hogy 480 órát dolgoztam. Ha ügyelet van, amúgy is hosszabbak a műszakok. 36 évemet tettem fel erre a pályára.

– Ez elegendő idő a reformokra, egy korszerű mentőállomás kiépítésére.
Már a ’80-as években megvolt a terv, csak a pénz hiányzott. Végül 2012-ben minisztériumi beruházásból valósult meg, a régi helyiségek felújítása pedig támogatásokból.

Hirdetés

– Hogy indult ez a hat évtizedes életút?
– Csíkkarcfalván születtem, anyai nagyszüleim odavalók, édesapám pedig csíkdánfalvi volt. Csíkszeredában nőttem fel. Tizenegyedikben merült fel a továbbtanulás kérdése, a szüleim közgazdásznak szántak az akkori kordivat szerint, de én fizioterápiás orvos szerettem volna lenni, hogy segíthessek gerincproblémáktól szenvedő édesanyámon. Aztán belgyógyásznak készültem, mígnem első éven gyakornokként bele nem kóstoltam a sürgősségi medicinába. Varrtunk, töréseket, ficamokat tettünk helyre, kisebb sebészeti beavatkozásokat végeztünk, ritkán szülő nőkön segítettünk. Három év gyakornokság alatt végigjártam minden fő osztályt, aztán háziorvosi vizsgát tettem, rá öt évre főorvosit, majd 2004-ben sürgősségi szakorvos lettem.

– Hol tart ma a mentésügy Székelyudvarhelyen?
– 1995-ben váltunk le a kórháztól, és lett önálló jogi személy a mentőszolgálat. Addig ritkán mentem sürgősségi mentőorvosként helyszínelni, mert ez az asszisztensek feladata volt.

Idézet
Most 33-an vagyunk a sofőrökkel együtt, és egyedüli orvosként jómagam. Ha szabadságra megyek, csak ügyelet van.

– Miért nem vonzó ez a szakterület?
– Egyrészt, mert nincs mögötted egy kórház, csak magadra, a csapatodra számíthatsz. Esőben, hóban mászni, kézben cipelni, ezek mind próbatételek, és ennél sokkal kényelmesebb rendelőben fogadni a betegeket.

– Ön miért szeretett bele?
Az azonnali cselekvés tetszik benne, látványosabb a kórházi orvoslásnál. Persze ott is vannak sikeres műtétek, de ennek más a súlya. Az újraélesztés igazi sikerélmény. Huszonnégyen vannak, akiket sikeresen visszahoztam, és a mai napig élnek. Ennél nincs nagyobb elégtétel.

– Emlékszik az első megmentett életre?
Egy hároméves áramütött gyereket hoztak be tíz perc múltán a szülők egy kék Daciával. Akkoriban semmi eszközünk nem volt, de 40 perc élesztgetés után visszatért, és ma is él, maradandó károsodás nélkül. Próbáltam felvenni vele a kapcsolatot, de valamiért elzárkózott. Öngyilkos lányt is sikerült visszahozni, aki 35 percig volt halott. Utána a sarki boltban tőle vettem 2 éven át a kenyeret, ma meg feleség és anya, irodalmi lapban közöl verseket. A ballagási fényképét a mai napig a pénztárcámban hordom.

Ambrus doktor huszonnégy embert hozott vissza a halálból. Számára nincs ennél nagyobb elégtétel •  Fotó: Pál Árpád Galéria

Ambrus doktor huszonnégy embert hozott vissza a halálból. Számára nincs ennél nagyobb elégtétel

Fotó: Pál Árpád

– Meséltek Önnek halálközeli élményekről?
Az egyik páciens fehér fényről számolt be. Fehér ruhás, kalapos, arctalan alakok hívták, csábították, de ő nem akart velük menni.

– Hogy éli meg, ha el kell engednie valakit?
– Azt nem lehet megszokni, a mai napig megdolgoz, 2-3 napig is nyomaszt, főleg az értelmetlen halál, gyereké vagy fiatalé, amikor nincs mit tenni.

– Milyen a jó mentős?
Elsősorban szeretni kell ezt a szakmát, nem megszokni. Soha nem tudjuk, mi vár ránk a helyszínen, így a „Jaj Istenem, vajon mi lesz?” kérdéseknek nincs itt helye. Rettegve nem lehet élni, a mindennapokban sem. Higgadtan, tiszta fejjel meg kell oldani a problémát, és akkor, amikor az fellép. A csapatmunka elengedhetetlen.

– Miben más ma a mentőszolgálat, mint régen?
Régimódinak fog hangzani, de a mentalitás nagyon megváltozott.

Idézet
Felszerelés van, de összetartás nincs. Régebb nem kellett csapatépítő tréning, a munka összekovácsolt, és mindent együtt ünnepelt a közösség. Mást, másképp tanítottak nekünk.

Ma defenzív orvoslás folyik, nem vállaljuk el a problémás beteget, mert hibázás esetén beperelhetnek, az internetnek köszönhetően ugyanis a hozzátartozó okosabb az orvosnál. Az is gond, hogy fel van aprózva a medicina. Egykor nem volt CT, ultrahang, csak röntgen, mégis azonnal tudták az összefüggéseket, mindenkit megfelelően elláttak, és nem volt nagyobb az elhalálozási arány.

– Megnőtt viszont a közlekedési balesetek száma...
Tény, hogy vannak felelőtlen sofőrök, gyenge a vezetési kultúránk. A fiatalok sok lóerővel kezdik, de nem tudják mérlegelni, mennyit bír meg az autó, a háttérben ott a meggondolatlan versengés. A mentőkocsi elengedése terén sokat javult a helyzet, ám most is előfordul, hogy csak kilométerek után hajlandó lehúzni, vagy lehúzott ablakkal sem hallja a szirénát, úgy telefonál az illető, pedig ma már adott a füles vagy kihangosító.

– Vett már részt helikopteres mentésben?
– Egyszer Miskolcon egy reggeli beüzemelési repülésen vettem részt, a pilóta mellé kerültem. Borzasztó tériszony tört rám, órákig szédültem még. A repülés nem az én műfajom, maradok a négykerekűeknél.

– Mivel fog foglalkozni, ha visszavonul?
A nyáron újraalakítottam a Vöröskereszt helyi szervezetét, azt ki kell építeni, különféle programokat szervezni, például a nagycsaládosok élelmezését kiterjeszteni, terményeket és tartós élelmiszereket adományozni nekik, beindítani a Beteg a baba nevű óvodai programot, rendezvényeken megjelenni. Jó csapat állt össze, és aminek külön örülök, hogy az egészségügyi technikusok mellé a szociális hálóhoz érett külsősök is jelentkeztek. Aztán ott van az 1997-ben alapított Ambach Alapítvány, amely a mentésügyi konferenciát szervezi, illetve elsősegély-tanfolyamokat laikusoknak.

Ambrus doktor és a mentés •  Fotó: Pál Árpád Galéria

Ambrus doktor és a mentés

Fotó: Pál Árpád

– A 20 éves konferencia egy igazi sikersztori. Miért érdemes évről évre megrendezni?
– A szakmai fejlődésen túl hatalmas emberi hozadéka van, ők terjesztettek fel a Magyar Arany Érdemkeresztre, és általuk megnyíltak a folyosók. Ha problémás eset van, elég egy telefon… A 60. születésnapomra meglepetésszerűen összegyűltek negyvenen Magyarország minden szegletéből, nagyon meghatódtam. A sok bosszúság eltörpül ezek mellett.

– Mivel tölti a szabadidejét? 

– Szeretek barkácsolni, a Parajdon örökölt házat szépítgetem, amikor csak tehetem. Zenét hallgatok, imádom Beethoven-t és Leonard Cohen-t. Egyetemista koromban vásárolt lemezeket hallgatok, gitározgatok, a tangóharmonika is előkerült negyven év után. Hokizni szoktam egy amatőr klubban. Annak idején a csíki műjégpálya építésénél önkénteskedtem, azóta élvezet számomra a korcsolyázás. Néha biciklizek. A kosárlabdázást abbahagytam, de iskolában, egyetemen végig játszottam, ’82-ben a székelyudvarhelyi mozgalmat is mi indítottuk el. Aztán a gyűjteményemet rendezgetem, a mechanikus zseb- vagy a háborús óra sorozatot, melynek az egyik darabja egy űrhajósok által használt NASA szerkezet. Az autókollekció szakmai ártalom, a kezdeti szenvedély láttán kezdték ajándékozgatni. Régebben fotóztam, főleg felhőket. Alakokat látok bennük, van egy sorozatom, amelyet 2 és fél órán keresztül készítettem, figyelve az égbolt alakulását.

Életrajzi adatok

Csíkkarcfalván született 1955-ben, 1981-ben végzett a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemen, 2006-2014 között a Hargita Megyei Mentőszolgálat orvosigazgatója, az 1997-ben létrejött Ambach Alapítvány alapítója. Díjak, elismerések: Magyar Mentésügyért Emlékérem – 2008, Legprímább polgár – 2010, a Köz Szolgálatáért Rotary-díj – 2015, Batthhyány-Strattmann László-díj – 2015, Magyar Arany Érdemkereszt – 2017.

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. június 17., szerda

Sült paradicsomos salsa – videó

A lassan sült paradicsom mély, telt íze és a jalapeno harmonikus fúziója képes minden partit és meccsnézést felejthetetlenné tenni. A ropogós tortilla chips és ez a sűrű szósz olyan páros, amiből sosem elég egy tálka.

Sült paradicsomos salsa – videó
Sült paradicsomos salsa – videó
2026. június 17., szerda

Sült paradicsomos salsa – videó

Hirdetés
2026. június 16., kedd

Amikor a fürdővízzel a gyereket is kiöntik – megnéztük az Arany Pálmát nyert Fjord-ot

Részletesen bemutatott társadalmi látlelet Cristian Mungiu legújabb filmje a Fjord, amiben a rendező egy nagy botrányt kavaró történést dolgoz fel, a keleti és nyugati világ találkozási pontjánál. Kritika.

Amikor a fürdővízzel a gyereket is kiöntik – megnéztük az Arany Pálmát nyert Fjord-ot
2026. június 14., vasárnap

Az életmentés nehéz, de gyönyörű hivatás | Mesterségem címere

Vannak helyzetek, amikor minden másodperc, minden szó számít. Bartos Mónika csak 23 éves, de a rohammentő-szolgálatnál végzett sok ezer önkéntesóra során megtanulta: az életmentésben a gyorsaság, a csapatmunka és szakmai tudás kulcsfontosságú.

Az életmentés nehéz, de gyönyörű hivatás | Mesterségem címere
2026. június 14., vasárnap

Múzeumi sztorik: egy gyerekszoba retró kincsei a 80-as évekből

Bizonyára sokan gondolnak nosztalgiával gyermekkoruk játékaira, vagy tán ma is őrzik azokat. Fekete István viszont nemcsak megőrizte egykori kedvenceit, hanem a csíki múzeumnak adományozta, megalapozva ezzel az intézmény játéktörténeti gyűjteményét.

Múzeumi sztorik: egy gyerekszoba retró kincsei a 80-as évekből
Hirdetés
2026. június 12., péntek

Románia következő elnöke: társadalmi látlelet és személyes vallomás

Egy bukaresti villamoson történteknek két színházi ember is szemtanúja volt – ebből aztán monodráma született, most pedig színházi előadás formálódik belőle. A valós történet mögött azonban aktuális társadalmi jelenségre világítanak rá az alkotók.

Románia következő elnöke: társadalmi látlelet és személyes vallomás
2026. június 10., szerda

Az arc mögött nincs algoritmus – Daniel Brici és a hiperrealizmus védelmében

Daniel Brici bányászportréi túlmutatnak a fotószerű pontosságon: a hiperrealizmus eszközeivel egy eltűnő világ emlékezetét őrzik. A Mineralia Humana kiállítás az emberi figyelem, a munka és a méltóság időtálló lenyomata.

Az arc mögött nincs algoritmus – Daniel Brici és a hiperrealizmus védelmében
2026. június 06., szombat

Életünk utolsó hét perce, avagy hogyan vált az Eufória egy véget nem érő lázálommá

Lenyűgöző látvánnyal és összecsapott utolsó évaddal búcsúzik az Eufória. A közkedvelt sorozat záróakkordja lezárt egy korszakot, olyan élményekkel hagyva a rajongókat, amit inkább elfelejtenének.

Életünk utolsó hét perce, avagy hogyan vált az Eufória egy véget nem érő lázálommá
Hirdetés
2026. június 01., hétfő

A hársfából születő Napbaöltözött Asszony regénybe szőtt története

Ott, ahová már nem nyúl vissza az emlékezet, és ott, ahol nincsenek források és adatok, a hiányt kitölti a képzelet. Így volt ez régen, és így történt ez A hársfa című regény alkotófolyamata során is. A szerzővel, Antal Imrével beszélgettünk.

A hársfából születő Napbaöltözött Asszony regénybe szőtt története
2026. május 31., vasárnap

Megfejteni a talányt: Lány zöld almával

Rusz Lívia (1930–2020) az erdélyi képregény talán első igazán ismert alakja, a mai napig közkedvelt Csipike figurájának (képi) megteremtője, akiről kevésbé köztudott, hogy a festészetben is jelentőset alkotott.

Megfejteni a talányt: Lány zöld almával
Megfejteni a talányt: Lány zöld almával
2026. május 31., vasárnap

Megfejteni a talányt: Lány zöld almával

2026. május 30., szombat

Tupír, hajlakk, laza hullámok – így alakult át a menyasszonyi frizuradivat az elmúlt évtizedekben

A hatalmas kontyoktól és lakkozott hullámoktól hosszú út vezetett a mai könnyed, természetes menyasszonyi frizurákig. Császár Edith mesterfodrász szerint a modern menyasszony már önmagát szeretné látni a tükörben az esküvő napján is.

Tupír, hajlakk, laza hullámok – így alakult át a menyasszonyi frizuradivat az elmúlt évtizedekben
Hirdetés