
Zsombori Gabriella. Tanítványai számára minden matekóra rendkívüli
Fotó: Veres Nándor
Milyen összefüggés lehet a WC-papír és az egész számok összeadása és kivonása között? És egyáltalán hogy kerül egy hokis mez egy matektanárra? Zsombori Gabriella saját készítésű kis Youtube-videóiból minden kérdésre választ kaphatunk. A csíkszeredai Márton Áron Főgimnázium matematika szakos tanára kíváncsivá tett, noha határozottan állítja, nem tesz ő semmi rendkívülit, egyszerűen csak tanít. Tanítani pedig nagyon szeret.
2021. április 12., 18:282021. április 12., 18:28
A matematika nagyon komplex, akkor kezdődnek a problémák, ha kiesnek ismeretek – mondja a tanárnő, aki szerint ezért is nagyon fontos, hogy már a kisiskolásként érezzük a természetes számnak a fogalmát, magát a számot.
„Engem a matematika lenyűgöz. Talán nehezebb megtalálni benne a szépséget, de nagyon szép tud lenni, és tulajdonképpen minden természettudománynak az alapja. Szeretek a tanteremben lenni. Szeretem, ha a diákok gondolkodnak, imádom, ha kérdeznek, és azt szeretem a legjobban, ha nehezen tudok válaszolni a felvetéseikre, mert akkor eljutottunk egy olyan szintre, amikor már megfogalmazódnak számomra sem egyértelmű kérdések ” – mondja.
Zsombori Gabriella szerint egyértelműen a tanteremben és otthon. „Nem tesz jót, ha a gyermek mást sem hall a szüleitől, mint azt, hogy hogy utálták a matekot. Ha szeretsz olvasni, és a gyerek azt látja, őt is érdekelni kezdik a könyvek, igényli, hogy olvass neki. Ha szeretsz gondolkodni érdekes matekfeladatokon, és azt látja, akkor őt is érdekelni fogja. A matematikával szembeni ellenérzés otthonról is jöhet. De az osztályban is lehetnek bajok. Mindig ledöbbent, hogy milyen lelkes gyermekek indulnak iskolába óriási örömmel, tanulni akarással, de ha középiskola végére ebből nem marad semmi, akkor valahol valaki erősen rosszul végzi a dolgát” – jegyzi meg.
Ahhoz, hogy valaki nagyon jó legyen a szakmájában, nap mint nap, újra és újra töltekeznie kell – vallja a Márton Áron Főgimnázium matematikaszakos tanára
Fotó: Veres Nándor
Úgy látja, a jelenlegi tanügyi rendszer egyik rákfenéje, a vizsgák, az azokra való felkészülés sincs a gyermekek, a pedagógusok segítségére. „Olyan okos, ügyes, gondolkodni vágyó gyermekek vannak a tantermekben, de a vizsgára való felkészülés kiöli belőlük az utolsó szikrát is. Persze nem korrekt mindent a rendszerre fogni.
A tanárnak pedig akkor jó, ha a gyermeknek is jó. Ezt nem szabadna szem elől tévesszük. Sokan szeretik a tantárgyukat s mégsem képesek a hangot megtalálni a gyerekekkel”.
Mint meséli, matematikai képességei korán jelentkeztek, már negyedik osztályosként magával ragadta a számok varázslatos világa, a versenyek, és ő már akkor eldöntötte, hogy tanár szeretne lenni. Volt is hozzá tehetsége, s ez idővel egyre nyilvánvalóbbá vált, nem kis büszkeséggel eleveníti fel azt, amikor tizenegyedik osztályos korában középiskolai tanárai biztatták, hogy válassza a tanári pályát. „Más volt akkor a tanár-diák viszony, de akkor is értékeltem azokat a tanárokat, akik emberszámba vettek, emberként is vigyáztak ránk. Kevesen voltak, talán most is kevesebben vannak, mint ahányan kellene legyenek, de az, hogy odajöjjön a matektanárod, és azt kérdezze, gondolkodtál-e azon, hogy matektanár legyél, mert jól megállnád a helyed, az már akkor is nagy dolognak számított. Velem ez történt” – mondja csillogó szemekkel.
Szeretem, ha a diákok gondolkodnak, imádom, ha kérdeznek – mondja Zsombori Gabriella
Fotó: Veres Nándor
Ahhoz, hogy valaki nagyon jó legyen a szakmájában nap mint nap, újra és újra töltekeznie kell – vallja. És – teszi hozzá – akarnia kell átadni a tudást, viszont ez esetben „nem lehet egy szemellenzővel húsz, negyven éven keresztül nap mint nap ugyanazt csinálni”.
Ez egy óriási kihívás. Ebbe nagyon könnyen bele lehet fáradni, és emiatt óriási a kiégési százalék a tanároknál. Fantasztikus gyorsasággal változik a világunk, és ez a gyerekeken tapasztalható” – mondja. Ő, bármennyire is meglepő, a matekkel töltekezik. Nevetve mondja, órákat képes akár szombaton is a konyhaasztal sarkánál egy feladat mellett ragadni. De feltöltődik a csillogó gyermek tekintetektől, a velük való együtt gondolkodástól, a csendtől, a hegyek látványától, a Magyarországon tanuló 15 éves, tehetséges fia csellójátékától, 13 éves lánya hokisikereitől.
„Én nagyon hálás vagyok azoknak az embereknek, akik látták bennem, hogy képes lennék átadni azt, amit tudok. Nem elég csak átadni, azt a gyermek el is kell vegye. Nyilván erőfeszítés kell mindkét részről, én fejre is állhatok, ha valaki elutasítja akár a személyemet, akár a tantárgyat. Hihetetlenül jó érzés, amikor látod, hogy valaki valamit megért, és boldogul azzal, amit te tanítottál neki. Össze tud rakni dolgokat, gondolkodik. Igazából mi, matektanárok azért kellene ott legyünk, hogy gondolatmenetet építsünk, hogy a gyermek egyre mélyebb gondolatmenetet legyen képes felépíteni. És ha egy mély gondolatmenetet végig tud vinni, akkor az életben bármit meg tud csinálni.
És tanítsuk meg emberségre, alakítsuk, hiszen rengeteg időt eltölt egy gyermek az iskolában, ott alakulnak emberré a szemed előtt, és nem mindegy, hogy milyen mintákat látnak” – magyarázza lelkesen.
Az egykori alpesi síző Zsombori Gabriella jelenleg a csíkszeredai Márton Áron Főgimnáziumban tanít matematikát, és betanító tanár a Waldorf-iskolában. Huszadik éve van a pályán, tanított korában Kolozsváron a Babeș-Bolyai Tudományegyetemen, majd a Sapientia EMTE csíkszeredai karain.
– mondja, miközben váltig azt bizonygatja, nem tesz ő semmi rendkívülit, hiszen még sok olyan tanár van, aki a hozzá hasonló lelkesedéssel lép nap mint nap a tanterembe. Legutóbb a Magyarság Háza felkérésére kezdett el egy rendkívül érdekes, magával ragadó előadássorozatot. (Eddig két rész jelent meg belőle, az egyik a valószínűségszámításról, a másik a matematikai analízisről szól.) Nem, nem voltak ezek rendhagyó matematikaórák – mondja nevetve –, számára és diákjai számára minden matematikaóra ilyen.
Bár nem hivatalos ünnep, a könyvszeretők nemzetközi napjának célja, hogy az olvasás és az írott kultúra fontosságára emlékeztessen egy egyre inkább technológia uralta világban.
A székelyföldi képzőművészet egy meghatározó alakja, Gaál András előtt tiszteleg a Csíki Székely Múzeum új kiállítása. A tárlat a festő, pedagógus és közösségszervező sokrétű örökségét mutatja be születésének 90., halálának ötödik évfordulóján.
Harmincadik alkalommal rendezik meg a Szent Király Szövetségi Találkozót, amelyre a Kárpát-medence több mint húsz, Szent István nevéhez kötődő településéről érkeznek vendégek. Az esemény hagyományőrző, kulturális és ünnepi programokat kínál.
A zöldséges tavaszi tekercs a távol-keleti konyhák egyik legismertebb és legkedveltebb fogása. Az idők során a különböző országokban saját változatok alakultak ki, így ma már egy igazi nemzetközi street food klasszikusnak számít.
A költségvetési nehézségek ellenére idén is megrendezik a Csíki Jazz Nemzetközi Jazzfesztivált. A fesztivál világszínvonalú fellépőkkel, sokszínű programmal és a közösség összefogásával bizonyítja: a jazznek Csíkszeredában is otthona van.
Újra az operáé lesz a főszerep Szeptember 30. és október 4-e között Csíkszeredában. A Kolozsvári Magyar Opera olyan klasszikusokkal érkezik Székelyföldre, mint a Nabucco, a Mária főhadnagy, valamint a Valahol Európában.
Ez a hűsítő kovászosuborka-leves a nyári napok legfrissítőbb meglepetése, amit mindössze pár perc alatt, főzés nélkül dobhatsz össze.
Miközben egyes országok tiltani próbálják a közösségi médiát a fiataloknak, máshol már választásokat nyernek a platformokon. A Tusványos egyik múlt heti médiapanelje a jövő nyilvánosságáról és a figyelem új gazdaságáról szólt.
Hunyadi János nagy győzelmének 570. évfordulóján megemlékezést szervezett az Erdélyi Magyar Szövetség sepsiszentgyörgyi szervezete.
Negyedóra alatt elkészül, és alig néhány hozzávaló kell hozzá: ez a ropogós, krémes, édes finomság, a nutellás-pisztáciás rudacska.
szóljon hozzá!