Hirdetés
Hirdetés

Állandó lüktetésben, de élhetően: New York

Egy nem szokványos New York-i város. Felhőkarcolói ellenére emberléptékű •  Fotó: Antal Erika

Egy nem szokványos New York-i város. Felhőkarcolói ellenére emberléptékű

Fotó: Antal Erika

Van valami irónia abban, ahogy a nyugati életstílus ellen törő iszlamisták a 2001. szeptember 11-ei korszakváltó támadással tulajdonképpen egy új turistalátványosság létrejöttét „kezdeményezték”. A 21. századi New York azonban ennél sokkal, de sokkal többről szól. Nemrég volt alkalmunk megcsodálni.

Antal Erika

2017. szeptember 15., 16:002017. szeptember 15., 16:00

2017. szeptember 15., 20:172017. szeptember 15., 20:17

Szeptember 11.-e, a New Yorkot ért tragédia napjaként rögzült immár örökre a történelemben. Élőben láthattuk az eseményeket, majd rengeteg tudósítást a helyszínről, a környező utcákból, nagyon sok visszaemlékezést, számos dokumentumfilmet, játékfilmet is. A romokat eltakarították, a környező utcákban a port, a kormot lemosták, a kitört ablakokat pótolták. Sokáig kérdéses volt, mi legyen azon a helyen, ahol az ikertornyok álltak. Visszaépítsék ugyanúgy, vagy emlékparkot alakítsanak ki ott, valami nagyon látványos emlékművet hozzanak létre?

Hirdetés

Az építkezés a környéken még mindig tart, de azóta felhúztak egy újabb épületet, a One World Trade Centert, ami még magasabb, még egyedülállóbb. A két lerombolt torony helyén egy-egy óriási fekete lyuk tátong. Két, fekete márvánnyal burkolt medence, amelyek oldalán, mint valami könnycseppek, állandóan csurog lefele a víz. A medencék párkányán pedig sorban, egymás mellett bevésve azoknak a neve olvasható, akik halálukat lelték a terrorcselekmények során.

Több mint háromezer személy, akik bent égtek, vagy megfulladtak, kiugrottak félelmükben az ablakon.

A látogatók, helybéliek, vagy máshonnan érkezők, soha nem fogynak a medencék mellől, olvassák a neveket, virágot tesznek a fekete márványra. Akik ott élnek, és átélték a 2001. szeptember 11-ei eseményeket, ma is döbbenettel emlékeznek vissza a történtekre, a félelemre, ami megváltoztatta a világot, az életüket, hiszen attól kezdve egy másik időszámítás is elkezdődött, az állandó felkészültségé, folytonos ellenőrzéseké, gyanakvásé, bizalmatlanságé. Persze ehhez is hozzá lehet szokni, az élet megy tovább, az emberek ugyanúgy élik mindennapjaikat, felmennek a 102 emeletes toronyba, ahová alig három perc alatt visz fel a gyorslift, ahonnan aztán lenéznek a csupa beton és üveg felhőkarcoló városra.

 A folyton alakuló város

New York – közhely, de így igaz – soha nem alszik. Lüktet benne az élet, megállás nélkül folyik az építkezés, a régi házakat lebontják, újakat, korszerűbbeket emelnek azok helyébe, az egykor gazdaságosan működő, de mára fölöslegessé váló gyárcsarnokokat átalakítják, ahogy a funkcióját vesztett magasvasutat is sétánnyá, parkká változtatták.

Szépségszigetek a betondzsungelben •  Fotó: Antal Erika Galéria

Szépségszigetek a betondzsungelben

Fotó: Antal Erika

Az egykor barátságtalan, külvárosnak, gyártelepnek számító városrészt ellepik a világmárkák és a vendéglők, a művészeti galériák, a használaton kívüli csarnokok új funkciót nyernek, a szeméttelepnek használt földsávból a Hudson partján parkot létesítenek sok-sok fával, bokorral, virággal, szobrokkal, szökőkutakkal, padokkal, nyugágyakkal, sportolási lehetőségekkel, játszóterekkel.

A vendéglők, a klubok, a kávéházak és sörözők, éttermek és cukrászdák állandóan tele vannak.

Ha étteremben támad kedve vacsorázni az embernek, akkor idejében helyet kell foglalnia. Ha nem, sorban áll a kijárat előtt és várakozik, míg ürül egy asztal számára is. A Broadwayen, a színházak előtt óriási sorok kígyóznak, már délelőtt ott állnak, abban reménykedve, hogy az esti előadásra jegyet kapnak. Nem biztos, hogy ez sikerül, de legalább megpróbálják.

Egykori magasvasút parkosítva •  Fotó: Antal Erika Galéria

Egykori magasvasút parkosítva

Fotó: Antal Erika

A New York művésznegyedének számító, a felhőkarcolókhoz, vagy a Time Square-hez képest kisvárosi hangulatot árasztó Greenwich Village sorházaiban egymást érik a különféle klubok, ahová szintén csak előzetes helyfoglalással lehet bejutni. Ezek azok a helyek, amelyek egyformán vonzzák a kispénzű egyetemistát vagy munkanélkülit, a limuzinnal érkező világsztárt, vagy a multimilliomos vállalkozót.

Utcakép •  Fotó: Antal Erika Galéria

Utcakép

Fotó: Antal Erika

Bent a szűk helyiségben, ahol minden centiméter ki van használva, tényleg mindenki egyenlő. A kis asztalok mellett szorosan egymás mellett ülnek a fehér és színes bőrüek, az amerikaik, európaiak, ázsiaik és afrikaiak. Ha valaki még érkezik a teljesen megtelt helyiségbe, az ott ülők még jobban összehúzódnak, és helyet csinálnak maguk között, hogy mindenki elférjen. Nem luxuskategóriájú helyek ezek, hanem a lehető legegyszerűbbek, abrosz nélküli kis asztalokkal, székekkel, viszont nagyon jó minőségű zenével.

Minden szórakozóhely, vendéglő zsúfolásig tele •  Fotó: Antal Erika Galéria

Minden szórakozóhely, vendéglő zsúfolásig tele

Fotó: Antal Erika

Hogy ki honnan érkezett, az akkor derül ki, amikor az énekes-műsorvezető megkéri, hogy emelje fel a kezét az aki New York-i. Majd sorra veszi: ki jött Jersey-ből, Washingtonból, vagy Hawaiiból. Aztán következik Európa, annak is előbb a közismert országai: Németország, Franciaország, Olaszország, de nem rest az érdeklődő, mindenkitől megkérdezi, aki addig nem emelte a kezét, hogy te honnan jöttél? „Hollandia? Fantasztikus! Magyarország? Csodálatos!” – így örülve valamennyi jelenlevőnek. A buli folytatódik hajnalig, a fellépők közben ki-kimennek cigarettázni az utcára, a bejárat mellé, ahol mindenkivel elbeszélgetnek, kezet fognak, szelfiznek, örülnek az érdeklődésnek.

 Rigófütty hajnalban

A hálószoba ablakából éppen az Empire State Building tornyára van a kilátás, amely egész éjjel megvilágítva, különböző színekben pompázik. Szeptember 11-én sötéten hunyorgott az éjszakában, szolidaritást vállalva és emlékeztetve a 16 évvel ezelőtti tragikus eseményekre.

Nem Barcelona •  Fotó: Antal Erika Galéria

Nem Barcelona

Fotó: Antal Erika

Manhattan közepén, a felhőkarcolók között, hihetetlen, de hajnalban szól a rigó. Lent a parkban mókusok szaladgálnak a fűben, le és fel a fákra, kimerészkednek egészen a járdáig, a padokig, és szívesen elfogadják a táplálékot, mogyorót, diót, magvakat. Szokva vannak az emberekkel, néha az az érzésem támadt, mikor szembenéztem a kerítésről rám bámuló állatkával, hogy egyenesen követeli, adjak neki valamit. Amit, ha már nem éhes, gondosan elás a parkban. A galambok, cinegék, harkályok, és még ki tudja milyen fajta madarak élettel töltik meg az amúgy is használatra szánt parkokat, ahol nem tilos a fűbe lefeküdni, piknikezni, játszani.

Ahogy kisüt a nap és felmelegedik az idő, tömegesen lepik el a füvet, a padokat és más ülőalkalmatosságokat a helybéliek, diákok és kisgyerekesek, fiatalok és öregek élvezik a természet nyújtotta lehetőségeket.

A sétányok mentén felszerelt szemeteskukákat folyamatosan ürítik, az itt-ott elhullatott papírt, vagy más hulladékot felszedik, sepregetnek az ezzel megbízott személyek. New Yorkban sok a park és zöldövezet, a leghíresebb a Central Park, amelyről azt mondják, hogy a város tüdeje. A hatalmas, 3,41 négyzetkilométernyi terület érinthetetlen, mert bár szűk a hely Manhattan szigetén, oda törvény tiltja az építkezést.

Heverésző polgárok a Central Parkban •  Fotó: Antal Erika Galéria

Heverésző polgárok a Central Parkban

Fotó: Antal Erika

A város zaját is megszűrik a fák, nem csak a levegőt, csupán a filmekből ismert helyszínek emlékeztetnek arra, hogy a világ egyik legnagyobb városában vagyunk. Azokon a forgalmas utcákon, ahol nincs zöldövezet, virágokat ültettek, bokrokat, kis fácskákat helyeztek ki a polgármesteri hivatal kezdeményezésére, így tavaszra egy virágba borult, színes város látványa fogadott.

Bár New York az Amerikai Egyesült Államok legnépesebb városa, emberinek tűnt a kéthetes ott-tartózkodásunk során.

Igaz, hogy felhőkarcolóira kissé nehéz volt feltekinteni, de utcái keskenyek, átjárhatóak, és annak ellenére, hogy zsúfolt a gépkocsiforgalom, mégis a gyalogos szempontjai a legfontosabbak. A gyalogosnak akkor is jogában áll büntetlenül átkelni az úttesten, ha a stoplámpa éppen piros. Az autósnak pedig meg kell állnia ilyenkor, és meg is állnak mind, ha valaki éppen akkor halad át a zebrán, amikor számukra mutat zöldet a lámpa.

Éjszaka a könyvtárban. A város, amelyik tényleg sohasem alszik •  Fotó: Antal Erika Galéria

Éjszaka a könyvtárban. A város, amelyik tényleg sohasem alszik

Fotó: Antal Erika

Világviszonylatban is a legnépesebbek közé tartozik New York, amely a világ vezető globális városa. Az USA és a Föld első számú üzleti, kereskedelmi, egészségügyi, oktatási, kutatási és fejlesztési, technológiai, média-, művészeti és szórakoztatóipari központja. A világ legnagyobb és legjelentősebb pénzügyi központja. Tőzsdéje a legnagyobb a világon. Londont és Tokiót megelőzve a világgazdaság legmeghatározóbb centruma. Itt található az ENSZ, és a világ legjelentősebb transznacionális vállalatainak és legnagyobb bankjainak a székhelye is. A világ egyik leglátogatottabb városa, és a legtöbb GDP-t termelő város is egyben. Igen sokrétű és világhírű kulturális élete miatt a Föld kulturális fővárosaként is szokás emlegetni. London, Párizs és Milánó mellett egyike a világ négy nagy divatfővárosának. A globális zeneipar és a nemzetközi diplomáciai élet legfontosabb központja.

 

 

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. április 17., péntek

Hétköznapi eszem-iszom

Képzőművészeti gasztrosorozatunkban ezúttal olyan alkotásokat választottunk, melyek sokak számára ismerősek lehetnek – különösen azoknak, akik érték a ’70-es, ’80-as éveket.

Hétköznapi eszem-iszom
Hétköznapi eszem-iszom
2026. április 17., péntek

Hétköznapi eszem-iszom

Hirdetés
2026. április 16., csütörtök

Az emlékezet rétegei – magyar alkotók a holokausztról

Április 16-a 2001 óta a holokauszt magyarországi áldozatainak emléknapja. 1944-ben ezen a napon indult a gettósítás Északkelet-Magyarországon és Kárpátalján – a tragédia lenyomatai ma is ott élnek a lelkekben és a művészetben.

Az emlékezet rétegei – magyar alkotók a holokausztról
2026. április 16., csütörtök

Táncra kér Csíkszereda – amikor a ritmus közösséget teremt

Április 23–29. között a Táncvilágnap Csíkszereda rendezvénysorozat pezsdíti fel a várost: előadások, workshopok, közösségi tánc és meglepetések várják az érdeklődőket, lelkes szervezők összefogásával.

Táncra kér Csíkszereda – amikor a ritmus közösséget teremt
2026. április 16., csütörtök

„Komlójövések” és kucsmagombák begyűjtésének ideje

A tavaszi csapadék áldása még mindig tart, kucsmagombák után kutatunk továbbra is – a hegyes kucsmagombák ritkább találatnak számítanak. Gombás ételekhez jól társítható ehető vadnövény a vadkomló, zsenge hajtásai begyűjtésének most van az ideje.

„Komlójövések” és kucsmagombák begyűjtésének ideje
Hirdetés
2026. április 15., szerda

Gyermekalkotások, színdarab és ősbemutató – A hit arcai

Gyermekek személyes hitélményei, díjnyertes színdarab és egy megrendítő dokumentumfilm találkozik A hit arcai című rendezvényen, amely pénteken egész napos kulturális és lelki programot kínál Csíkszentsimonban.

Gyermekalkotások, színdarab és ősbemutató – A hit arcai
2026. április 15., szerda

Hagymás tört burgonya – videó

Egyszerű, laktató, és szinte bármilyen sült hús vagy pörkölt mellé tökéletesen illik a hagymás tört burgonya.

Hagymás tört burgonya – videó
Hagymás tört burgonya – videó
2026. április 15., szerda

Hagymás tört burgonya – videó

2026. április 14., kedd

Ferencz Imre: Száz

Elhatároztam,
hogy százéves koromban
kiadatok egy verseskönyvet,
száz válogatott versemmel...

Ferencz Imre: Száz
Ferencz Imre: Száz
2026. április 14., kedd

Ferencz Imre: Száz

Hirdetés
2026. április 14., kedd

A tavasz hírnöke a tányéron: ezért több mint egyszerű zöldség a hónapos retek

A hónapos retek a tavasz egyik első, roppanós jelképe: nemcsak friss ízt visz az étrendbe, hanem élénkíti az emésztést, és a legegyszerűbb fogásoktól a kreatív konyhai megoldásokig sokféleképpen felhasználható.

A tavasz hírnöke a tányéron: ezért több mint egyszerű zöldség a hónapos retek
2026. április 13., hétfő

Múzeumi sztorik: Nyúzókés Cibrefalváról

Egy késő középkori nyúzókést választottak az áprilisi hónap tárgyának a Csíki Székely Múzeumban. A kés 2025-ben, az újrakezdett Csíkszentmihályi – Cibrefalvi régészeti kutatások során került felszínre.

Múzeumi sztorik: Nyúzókés Cibrefalváról
Múzeumi sztorik: Nyúzókés Cibrefalváról
2026. április 13., hétfő

Múzeumi sztorik: Nyúzókés Cibrefalváról

2026. április 13., hétfő

Füge újragondolva: a természet édes ajándéka

Az egyik legrégebbi kultúrnövény nemcsak különleges ízével, hanem sokoldalú felhasználhatóságával is kiemelkedik. A füge egyszerű, mégis izgalmas módokon tehető a mindennapi étkezések részévé. Most ezt járjuk körül.

Füge újragondolva: a természet édes ajándéka
Hirdetés