Tizenegyedik éve, hogy a Csíkszeredához tartozó Csíktaplocán a házakban, otthonokban fogadják a betlehemezőket, örömhírhozókat, a házbeliekre áldást mondókat. Érdekessége az itteni betlehemesnek, hogy sikerült az eredeti, valamikori karácsonyi misztériumjátékot visszatanítani a fiataloknak.
2017. december 22., 15:242017. december 22., 15:24
2017. december 22., 15:302017. december 22., 15:30
Szakemberek eredetiségéért dicsérték a taplocai pásztorjátékot
Fotó: Pinti Attila
Tizenegyedik éve, hogy a Csíkszeredához tartozó Csíktaplocán a házakban, otthonokban fogadják a betlehemezőket, örömhírhozókat, a házbeliekre áldást mondókat. Érdekessége az itteni betlehemesnek, hogy sikerült az eredeti, valamikori karácsonyi misztériumjátékot visszatanítani a fiataloknak.
2017. december 22., 15:242017. december 22., 15:24
2017. december 22., 15:302017. december 22., 15:30
Fordított báránybundában és maszkban megjelenő pásztorok, székelyruhába öltözött angyalok, Mária és József, király és szolga, templom alakú betlehem és sok lelkesedés került bele a csíktaplocai betlehemes játékba, amelyet Antal Imre tanár tanított vissza a fiataloknak.
„Teljesen eredeti, szövegkönyv szerinti betlehemes. Annak idején az öregektől gyűjtögettem, az évköri szokásokat, a három nagy ünnep köré szerveződő játékokat. Erre úgy akadtam rá, hogy egyszer Gergely István, Tiszti mondta, hogy van egy könyvtára, és onnan lehet könyveket elhozni, csak olvassa valaki, és rátaláltam ott Volly István néprajzkutató Magyar karácsony című könyvére. Abban szerepelt a Csík Taploczai betlehemes játék, amelyet 1941-ben gyűjtött” – emlékezett vissza a csoportvezető.
Fotó: Pinti Attila
Első próbálkozásra nem sikerült Taplocán betanítani a betlehemest, aztán a Nagy Imre Általános Iskola és a Petőfi Általános Iskola néhány taplocai diákja kedvet kapott hozzá, ők állították össze. Noha – a csoportvezető elmondása szerint – eleinte nem akartak maszkot tenni, de enélkül elindult a betlehemes, aztán később elfogadták a maszkot is, és teljes pompájában vitték házról házra a játékot. „Úttörők voltak ezek a gyerekek. A csapat benne van egy Kárpát-medencei vérkeringésben, a Kárpát-medencei Diákbetlehemes Találkozón is részt szoktak venni.”
Fotó: Pinti Attila
A forgatókönyv szerint az esemény énekkel kezdődik, aztán jön a bekéredzkedés, szálláskeresés, a pásztorok ébresztése, tánc, a pásztorok párbeszéde, ajándékvitel, adománykérés, majd a család megáldása.
Ehhez képest a csobotfalvi betlehemes a régies formát tartotta meg. Itt kicsit alakítottak, a polgárság igényeihez igazították. A régihez képest ebből most hiányzik a két szamár. Ezek funkciója az volt, hogy amikor házról házra jártak, ők hordták az adományokat a hátukon. Egyszerű taplocai viseletük volt, posztónadrág, ing” – magyarázta Antal Imre.
Fotó: Pinti Attila
A csoport nemrégiben részt vett a debreceni betlehemes játékok szemléjén is, ahol a szakemberek megdicsérték eredetiségükért. A betlehemezők úgy vélik, azért is fontos ez a játék, mert erősíti a helyiek öntudatát, ugyanakkor egy betlehemes akkor élő, ha saját közegében tud kibontakozni. Ezért évről évre bekopogtatnak a házakhoz, van, hogy a helyi pap hívja be őket a templomba.
– fogalmazott a tanár. Felmerült többször a kérdés, hogy mit lehetne tenni a magyar betlehemesért az egész Kárpát-medencében. Magyarországon már azt találták ki, hogy a turizmussal egybekötik. Ha jönnek vendégek valakikhez, akkor felveszik a kapcsolatot a betlehemesekkel és mindig elhívják őket. Csíktaplocán ez olyan formában jelenik meg, hogy ha jönnek nagyszülők, rokonok más vidékről és családi ünnepet szerveznek, akkor a betlehemeseket is elhívják.
Fotó: Pinti Attila
„Vagy pedig a szomszédok összeállnak, ami ritka a mai rohanó világban, de rendes, jó székely módra összeülnek ilyenkor, és elhívnak egy helyi betlehemes csoportot. Ez nagyon fontos. A régi ember télen pihent azért, hogy nyáron legyen „kondiban”. És unták is magukat ilyenkor, így egy ilyen esemény nagy esemény volt, mert se tévé, se más szórakozási lehetőség nem volt. Most a betlehemes ebben a nagy ünnepi kavalkádban elveszik, de igenis megint fel tud jönni az értéke, ez egy nemzeti érték.
Fontos, hogy vannak olyan családok, akik elvárják, hogy elmenjünk hozzájuk. Olyan is van, hogy még ilyen-olyan vicceket megsúgnak, hogy azt is foglalják bele a betlehemesbe, és szépen megszűri ezt az idő, így alakul a betlehemes” – összegzett a csoport vezetője.
Fotó: Pinti Attila
Fotó: Pinti Attila
Fotó: Pinti Attila
Fotó: Pinti Attila
Fotó: Pinti Attila
Fotó: Pinti Attila
Fotó: Pinti Attila
Fotó: Pinti Attila
Magdalena Pelmuș Gendered Blood című kiállítása nem magyaráz, hanem szembesít. A test, az erőszak és a nemi szerepek találkozása itt nem narratíva, hanem feszült állapot: dísz és seb, fegyver és szerv, vonzás és taszítás egyszerre.
Nemcsak egy könyv, hanem egy életmű, egy korszak és egy közösség arcképe került reflektorfénybe a Hargita Megyei Kulturális Központban. Székedi Ferenc Mindig formában – Botár László című albuma túlmutat a műkritikán: emberi történetekből építkezik.
Az összetartozásról, az egymás iránti tiszteletről, a közösen végzett munka teremtő erejéről, és arról is mesél a Nemzeti Színházban vasárnap felavatott díszfüggöny, hogy ennek a nemzetnek van jövője. Budapesten jártunk.
Egy jól összeállított napi étkezés nem bonyolult, csak következetes. Az alapanyagok egyszerűek, az elkészítés követhető, az eredmény pedig egy stabil, egész nap működő rendszer. Az egészséges táplálkozás tudatos választásokról szól.
Ahogy beköszönt az advent, nincs is jobb, mint a konyhát megtölteni a sütőtök és a mézeskalácsfűszer édes illatával. Ez a duplán sütőtökös csiga nemcsak a látványával, de az ízével is elvarázsol.
Az aprócska konyhát finom illat tölti be. Mama palacsintát süt. A spájzból baracklekvárt hoz, és elmélyülten kenegeti a mindenséget jelképező kerek tésztákra. Mikor elkészül vele, gondosan felgöngyölíti, és egy külön tányérra helyezi.
Két erdélyi világutazó, Mihály Alpár és Bertici Attila idén életük egyik legnagyobb kalandjára indult: két 12 lóerős robogóval húsz nap alatt több mint nyolcezer kilométert tettek meg Kelet-Európából egészen Szenegál fővárosáig, Dakarig.
Amikor a mézeskalács illata belengi az otthonainkat, érezzük, hogy közeleg az ünnep. Nálatok sincs karácsony mézeskalács nélkül? Mutasd meg a mézeskalács-remekművedet, és nyerj!
A téli madáretetés nemcsak közvetlen táplálék kihelyezésével történhet. Többféle módon is kedveskedhetünk a madaraknak a kihívásokkal teli keményebb téli időszakban, ezeket az alternatív lehetőségeket fogjuk bemutatni.
Hat éve egy merész ötlet született Csíkszeredában: zenével átszőtt tudományos történetmesélés. A projekt mára közösséggé, élménnyé és ünneppé nőtte ki magát, most pedig a jubileumi, karácsonyi „Best of” előadáson vehettünk részt.
szóljon hozzá!