
Tipikusan erdélyi étel?
Fotó: György Ottilia
Bár úgy tartjuk, örmény eredetű, de tipikusan erdélyi étel a zakuszka, ehhez hasonló zöldségkrém számtalan nemzet konyhájában megtalálható, sok helyen még a neve is ugyanez. De melyik a hagyományos erdélyi zakuszka? Mennyit kell főzni, hogy jó legyen? Mitől zakuszka a zakuszka? Ezekre a kérdésekre kerestük a választ ebben a tomboló zakuszkaszezonban.
2017. szeptember 18., 15:122017. szeptember 18., 15:12
2017. szeptember 18., 16:262017. szeptember 18., 16:26
Tombol a zakuszkaszezon: még a lépcsőházakban is érezni lehet, hogy mikor és hol fő ez a sokak kedvencének számító étek. György Ottiliát, az Ottis főz gasztroblog szerzőjét, az Erdélyi Konyha főszerkesztőjét kértük, hogy igazítson el a zakuszka világában.
A hagyományosból nem hiányozhat a padlizsán
Fotó: Rédai Attila
Sokan úgy tartják, hogy tipikus erdélyi étel ez a zakuszka néven futó zöldségkrém, a gasztronómiai szakíró azonban rámutat: számos nemzet konyhájában megtalálható ez az étek, vagy ehhez valami nagyon hasonló.
– mutat rá György Ottilia. A szakember szerint többféle történeti forrásra lehet visszavezetni ezt az ételt, Erdélyben azonban úgy tartják, hogy ez örmény eredetű étel, s így „tipikusan erdélyi”. Viszont más nemzetek konyhájában is megtalálható ennek a zöldségkrémnek a különböző változata, például a szláv vagy az arab konyhában. „A zakuszka is egy olyan étel, amelyben ötvöződik minden nép ízlése, mindenki hozzátesz valamit” – magyarázza a szakíró.
A gasztroblogger szerint az Erdélyben élő emberek számára ez az örményektől visszamaradt recept számít erdélyinek. „Hogy mi teszi erdélyiessé? Ezt elég nehéz megközelíteni, azért is, mert nagyon sokféle recept létezik. A hagyományosnak tartott recept padlizsánt, paprikát, hagyma alapokat, illetve paradicsomlét tartalmaz. Erdélyben még leginkább gombát meg paszulyt szoktak ehhez az alaphoz tenni” – magyarázza György Ottilia, aki bevallja, ez az az étel, amit ő most is az édesanyjával együtt szokott eltenni, és a hagyományos padlizsános változatot preferálják.
Egyéb hozzávalók
Fotó: Rédai Attila
„Bár teljesen igaz, hogy ahány ház annyiféle zakuszka, mi otthon nem nagyon szoktuk variálni a hozzávalókat, a legegyszerűbbet főzzük. Azt gondolom, legtöbbünknek a gyerekkorból ismert zakuszka marad a kedvenc zakuszkája, ahogyan készíti édesanyánk, úgy próbáljuk majd mi is. Sokan szavaznak a gombásra vagy paszulyosra, ezenkívül zöldbabost, sárgarépást lehet készíteni, de spenótos zakuszkát is, s ha valaki nagyon ínyenc akar lenni, akkor biztosan talál olyan receptet, ami keletiesebb ízesítésű, vagy olyan más fűszereket tartalmaz, mint a hagyományos babérlevél, só” – mondja a szakember, rámutatva, hogy igazából ez egy zöldségpaszta, amelyben túl sok fűszer nincsen, hanem maga a zöldségmennyiség, ami adja az ízét.
A zöldségek milyensége, mennyisége mellett a zakuszka íze attól is függ, hogyan, milyen technológiával készül el.
A paradicsompaprika is elengedhetetlen
Fotó: Rédai Attila
Sokan nem csak a padlizsánt, hanem a paprikát is megsütik, lehámozzák, s csak utána darálják le, teszik össze a hagymával, a másik verzió pedig, amikor nyersen tesznek össze mindent, utóbbi nyilván több főzést igényel.
– fogalmazza meg a gasztroblogger.
Az eredeti zakuszka üstben készül
Fotó: Rédai Attila
Hozzáteszi: van, amikor nem darálnak le mindent, hanem darabokban hagyják például a szemes paszulyt – a román meg déli vidékeken inkább így szokták, de a bolgár zakuszka is ilyen –, ettől is más íze lesz a végeredménynek.
Egyik évben egy külön fejezetet szenteltek a zakuszkának az Erdélyi Konyha egyik kiadványában, amelyben a hagyományos zakuszka mellett különlegesebb verziókat is összeszedtek, összesen huszonnégyet.
Addig kell főzni, amíg jó vastag lesz
Fotó: Rédai Attila
„Volt, aki utánanézett könyvben, más nemzetek konyhájában, volt, aki saját maga kreált zakuszkareceptet. Megfőztük, lefényképeztük ezeket, lett tormás zakuszka, mézes zakuszka, zelleres, halas, mexikói zakuszka, almás zakuszka, zöld paradicsomos, francia zakuszka. Összegyűjtöttük ezt a huszonnégy receptet azoknak, akik kísérletezni akarnak, de nekem az a véleményem, hogy ez még nem teljes, lehetne bővíteni, vannak még lehetőségek” – magyarázza az Erdélyi Konyha főszerkesztője.
Finom zöldségkrém, amelynek nem a különleges fűszerek adják meg az ízét, hanem a zöldségadagok
Fotó: György Ottilia
Hagyományos zakuszka az Erdélyi Konyhából
Hozzávalók: 4,5 kg paradicsompaprika, 3,5 kg padlizsán, 1,7 kg sárgarépa, 1,3 kg hagyma, 1,3 dl olaj, 7 dl paradicsomlé, 20 dkg szemes bab, só, bors, őrölt babér, méz.
Elkészítése: a szemes babot előző este vízbe áztatjuk, majd másnap enyhén sós vízben roppanósra főzzük. A paprikát, padlizsánt parázs fölött megsütjük. A megsült paprikákat egy födhető fazékba szedjük, minden réteget megsózunk. A sós gőz hatására a paprikák húsa elválik a héjától, így könnyen lehúzhatjuk majd. A sült padlizsánt megtakarítjuk, szűrőbe téve a levét lecsöpögtetjük. A sárgarépát meghámozzuk és feldaraboljuk, majd 5 dl vízben fedő alatt megpároljuk. Közben a hagymát felszeleteljük, az olajat egy parázs fölött lévő üstbe tesszük, üvegesre fonnyasztjuk benne a hagymát. A megtakarított paprikákat, padlizsánt, sárgarépát, fonnyasztott hagymát ledaráljuk, majd tesszük is a parázs fölött várakozó üstbe. Mikor az összes zöldség belekerült, hozzáöntjük a paradicsomlevet, sózzuk, borsozzuk, belekeverjük a babérlevelet, mézzel ízesítjük, végül hozzáadjuk a babot is.
A lassan sült paradicsom mély, telt íze és a jalapeno harmonikus fúziója képes minden partit és meccsnézést felejthetetlenné tenni. A ropogós tortilla chips és ez a sűrű szósz olyan páros, amiből sosem elég egy tálka.
Részletesen bemutatott társadalmi látlelet Cristian Mungiu legújabb filmje a Fjord, amiben a rendező egy nagy botrányt kavaró történést dolgoz fel, a keleti és nyugati világ találkozási pontjánál. Kritika.
Vannak helyzetek, amikor minden másodperc, minden szó számít. Bartos Mónika csak 23 éves, de a rohammentő-szolgálatnál végzett sok ezer önkéntesóra során megtanulta: az életmentésben a gyorsaság, a csapatmunka és szakmai tudás kulcsfontosságú.
Bizonyára sokan gondolnak nosztalgiával gyermekkoruk játékaira, vagy tán ma is őrzik azokat. Fekete István viszont nemcsak megőrizte egykori kedvenceit, hanem a csíki múzeumnak adományozta, megalapozva ezzel az intézmény játéktörténeti gyűjteményét.
Egy bukaresti villamoson történteknek két színházi ember is szemtanúja volt – ebből aztán monodráma született, most pedig színházi előadás formálódik belőle. A valós történet mögött azonban aktuális társadalmi jelenségre világítanak rá az alkotók.
Daniel Brici bányászportréi túlmutatnak a fotószerű pontosságon: a hiperrealizmus eszközeivel egy eltűnő világ emlékezetét őrzik. A Mineralia Humana kiállítás az emberi figyelem, a munka és a méltóság időtálló lenyomata.
Lenyűgöző látvánnyal és összecsapott utolsó évaddal búcsúzik az Eufória. A közkedvelt sorozat záróakkordja lezárt egy korszakot, olyan élményekkel hagyva a rajongókat, amit inkább elfelejtenének.
Ott, ahová már nem nyúl vissza az emlékezet, és ott, ahol nincsenek források és adatok, a hiányt kitölti a képzelet. Így volt ez régen, és így történt ez A hársfa című regény alkotófolyamata során is. A szerzővel, Antal Imrével beszélgettünk.
Rusz Lívia (1930–2020) az erdélyi képregény talán első igazán ismert alakja, a mai napig közkedvelt Csipike figurájának (képi) megteremtője, akiről kevésbé köztudott, hogy a festészetben is jelentőset alkotott.
A hatalmas kontyoktól és lakkozott hullámoktól hosszú út vezetett a mai könnyed, természetes menyasszonyi frizurákig. Császár Edith mesterfodrász szerint a modern menyasszony már önmagát szeretné látni a tükörben az esküvő napján is.
szóljon hozzá!