
Az Apaffi-kastély Erzsébetvárosban
Fotó: Antal Erika
A járványhelyzet miatt felértékelődött a belföldi turizmus, és akik az épített örökséget, a kulturális értékeket részesítenék előnyben, azoknak a Királyföld, régi nevén Szászföld számos lehetőséget nyújt. A szász evangélikus templomok zöme a világörökség részét képezi, érdemes hát tervet készíteni, és egy nap alatt néhányat megnézni.
2021. január 06., 19:052021. január 06., 19:05
2021. január 13., 12:502021. január 13., 12:50
Mi a Szeben megyei Berethalmot tűztük ki célul, amely háromszáz éven keresztül az erdélyi szász püspökség székhelye volt, és amely ma is lenyűgözi az odalátogatót impozáns méreteivel, építészeti stílusával, sajátos, egyedi hangulatával. Marosvásárhelyről indulva Segesvár és Medgyes irányából vagy Dicsőszentmárton és Erzsébetváros felől lehet megközelíteni. Mi ez utóbbi útvonalat választottuk, és kis időre megálltunk Erzsébetvárosban is.
Erzsébetváros, régies nevén Ebesfalva azért is érdekes, főleg az erdélyi magyarok, de mások számára is, mert ott áll Erdély egyik legnagyobb örmény katolikus temploma, ott született Apaffy Mihály erdélyi fejedelem, ott hunyt el Bornemissza Anna erdélyi fejedelemasszony. Abban a megyében, ahol oly büszkék a megyeközpontra, Szebenre, amely méltón vívta ki a turisták elismerését, és amelyet büszkén mutogatnak szinte minden Erdélybe érkezőnek, áll ez a kisváros elhanyagoltan, porosan, szürkén. Holott turisztikai nevezetesség is lehetne, jobb helyeken kiemelnék a látványosságait, nem csak helyrehoznák, renoválnák, de népszerűsítenék is. Szellemvárosban járunk.
Az Apaffi-kastély bejárata
Fotó: Antal Erika
A város a mai nevét az örmény katolikus plébánia védőszentjéről, Árpád-házi Szent Erzsébetről kapta 1733-ban. Első lakói szászok voltak, de később magyarok és románok is beköltöztek a városba, a 17. század utolsó évtizedében pedig Gyergyószentmiklósról húsz moldvai örmény család is letelepedett ott. 1447-től az Apafi család uradalmi központja volt. 1590-ben Apafi Miklós főispán Küküllő vármegye székhelyévé tette. 1661-ben itt jelent meg Apafi előtt az Ali pasa vezette török sereg a szultán üzenetével, amely a marosvásárhelyi táborba hívta, ahol fejedelemmé választották.
Erzsébetváros örmény katolikus temploma
Fotó: Antal Erika
Legimpozánsabb látnivalója a főtéren álló két tornyú örmény katolikus templom, valamint az annak a közlében található Apafi-várkastély lehetne. Mindkettő elhanyagolt állapotban található. A templom bejáratához romos lépcső vezet, a falon egynyelvű (nyilván román) figyelmeztetés, hogy hull a vakolat, veszélyes ott járkálni. A várkastély még ennél is romosabb állapotú, csak kívülről járható körbe. Egykor Nagy- és Kis-Küküllő vármegye törvényszéke működött Erzsébetvárosban, az egykori igazságügyi palota még a 19. században épült, őrzi még az egykori jólét emlékét, ma kisegítő iskolának ad helyet.
Szászsáros
Fotó: Antal Erika
Szászsáros szász temploma
Fotó: Antal Erika
Félóra alatt körbejárható a városka valamikor szép tere, és folytatjuk az utunkat. De Berethalom előtt még megállunk Szászsároson, ahol egy evangélikus erődtemplomra leszünk figyelmesek. Rendezett parkon megyünk fel, a templom melletti udvaron egy földszintes házba kopogunk be, jönnek és kinyitják az ajtót, 5 lej a belépti díj, gyerekeknek ingyenes. A mai templom elődjét a 14. század első felében építették gótikus stílusban, háromhajós, torony nélküli templomként. Ebből a periódusból a szentély maradt fenn. Megtudjuk az őrtől, hogy az utóbbi évtizedekben már nem tartottak istentiszteletet, csak a turisták látogatják az erődítményt. A Wikipédia szerint a templomnak a 2000-es évek elején magyar harangozója volt.
Marosvásárhelytől 67 kilométerre található, a kisebb megszakításokkal is hamar megérkeztünk. A berethalmi templomerődítmény a falu fölé emelkedik, nem lehet nem észrevenni. A település központjában a szépen karbantartott park körül parkoló, ahol a hét minden napján kell fizetni. Egy parkolóóra áll a templommal szemközti helyen, a tér legtávolabbi sarkában, már-már az onnan nyíló kis utcában. Egy óra parkolás 3 lej.
Berethalom
Fotó: Antal Erika
Berethalom
Fotó: Antal Erika
A templomba 10 lejes belépőt kell váltani, a kisiskolás gyerekeknek is. Ez tapasztalatunk szerint lelkiismeretre megy, hiszen senki nem ellenőrzi, hogy fizettünk vagy sem. A segesvárival vetekedő fedett falépcsőn jutunk fel a templomig, aminek megnézzük ritka szép szárnyas oltárát, néhány, a karzatról lelógó régi perzsaszőnyegeit. Aa brassói Fekete-templomra és a besztercei szász templomra emlékeztet a sekrestye, a faragott szószék, a padok is, majd kint a mauzóleumtornyot, a püspökök szarkofágjait, a katolikus torony freskóit, a szalonnatornyot is szemrevételezzük, lefotózzuk a kocsibejárót. Minderre egy óra bőségesen elég. A térre visszaérve a kis vásárban még szuvenírt is vásárolunk.
Berethalom
Fotó: Antal Erika
Berethalom
Fotó: Antal Erika
Berethalom a 16. században élte virágkorát, amikor nagyságban Medgyessel vetekedett, és amikor megalakultak a vargák, a fazekasok, a kovácsok, a kádárok, a szűcsök és a bognárok céhei. Iskolát is alapítottak ott, a feljegyzések először 1531-ben említik. Számos berethalmi diák tanult nyugati egyetemeken, legtöbben Bécsben.
Ha már ott jártunk, még szerettünk volna körbenézni, így Berethalom után Nagykapusra látogattunk, amelyet egykor magyarok laktak, és akik a szászokhoz hasonlóan lutheránus hitre tértek a történelem során. Evangélikus templomát eredetileg a 13-15. században építették, ám azóta többször is átépült. Nem is jutottunk a kerítésnél beljebb, a közelben sem találtunk senkit, akitől érdeklődhettünk volna, csak néhány legelésző juh bámult ránk kíváncsian.
Riomfalva
Fotó: Antal Erika
Riomfalva
Fotó: Antal Erika
Riomfalva, (románul: Richiș, németül: Reichesdorf) erődtemploma 1350 és 1451 között épült késő gótikus stílusban, két mellék- és kereszthajós bazilikaként a nagyszebeni püspöki templom mintájára. Az 1600-as tűzvész után kórusát 1634-re újraépítették. Rokokó oltára Johann Folbarth segesvári mester műve 1775-ből. 1500 körül erődítették – három védőtoronnyal ellátott egyszeres védőfallal vették körül, és elbontották a kereszthajót. A tornyok közül ma kettő áll. Az egyiket 1861-ben kilenc és fél méterrel megmagasították, és így harangtoronnyá alakították át. Várfalának anyagából 1890-ben iskolát, 1910-ben báltermet építettek. A megmaradt falszakasz két méter magasan áll. A délkeleti tornyot részben beépítették az eredeti formájában 1622 előtt épült evangélikus parókiába, amelyet 1922-ben átalakítottak. A templom bejáratát azonban zárva találtuk, az oda kifüggesztett telefonszámot próbáltuk hívni, de választ nem kaptunk.
Nagykapus
Fotó: Antal Erika
Így adódott, hogy bár felsorolva soknak tűnik, az egész királyföldi kirándulást fél nap alatt meg lehetett ejteni, bár mindenképpen több lenne benne – ha lenne, aki ennek az elhanyagoltságában is lenyűgöző épített örökségnek méltóképpen gondját viselje, ezt a turizmus számára értékesítse. De talán ennek is eljön majd egyszer az ideje.
A 2000-es évek második felének meghatározó folytatásos története, a Peak Tv előtti korszak egyik, nálunk is ismert amerikai sorozata, az NBC-nél készült Heroes (Hősök) volt.
Nem hagyott akkora űrt bennünk, mint a második évad fináléja, de szorosabbra is vehették volna a tempót a Sárkányok háza harmadik évadában, ugyanis rengeteg történés maradt a negyedik és egyben utolsó évadra. Spoileres kibeszélő.
Rivière Zsuzsi marosvásárhelyi pszichoterapeuta tizenegy éve költözött Peruba, ahol az Ayahuasca-nevű hallucinogén főzet segítségével az őslakosok hagyományai szerint dolgozik, és egy esőerdei bungalóban él férjével, messze a nyugati kényelemtől.
Javítható vagy átalakítható lenne sok olyan ruhadarab, amely ma egy kisebb szakadás vagy megunt fazon miatt a szemetesben végzi. Kelemen Réka csíkszeredai divattervező szerint a fast fashion is hozzájárul ahhoz, hogy egyre ritkábban választjuk a javítást.
Ötszáz évvel Mohács után nem csak egy elvesztett csatára emlékezünk. A Csíki Székely Múzeum új kiállítása azt mutatja meg, hogyan vált az oszmánokkal való másfél évszázados együttélés Erdély kultúrájának részévé.
Kristály Kincső frissen diplomázott a Magyar Képzőművészeti Egyetemen, ahol rektori kitüntetést is kapott. Festészetében a bőrön, az érintésen és az identitáson keresztül vizsgálja azt, amit magunkból megmutatunk, és amit inkább elrejtenénk.
Bár nem hivatalos ünnep, a könyvszeretők nemzetközi napjának célja, hogy az olvasás és az írott kultúra fontosságára emlékeztessen egy egyre inkább technológia uralta világban.
A székelyföldi képzőművészet egy meghatározó alakja, Gaál András előtt tiszteleg a Csíki Székely Múzeum új kiállítása. A tárlat a festő, pedagógus és közösségszervező sokrétű örökségét mutatja be születésének 90., halálának ötödik évfordulóján.
Harmincadik alkalommal rendezik meg a Szent Király Szövetségi Találkozót, amelyre a Kárpát-medence több mint húsz, Szent István nevéhez kötődő településéről érkeznek vendégek. Az esemény hagyományőrző, kulturális és ünnepi programokat kínál.
A zöldséges tavaszi tekercs a távol-keleti konyhák egyik legismertebb és legkedveltebb fogása. Az idők során a különböző országokban saját változatok alakultak ki, így ma már egy igazi nemzetközi street food klasszikusnak számít.
szóljon hozzá!