
Tankok Budapest utcáin
Fotó: MTI Fotóbank
1956-ban a magyar sport az egyik legsikeresebb időszakát élte, a magyarok sorra állították fel a világcsúcsokat, világversenyeket nyertek. Azonban a forradalom alapjaiban rengette meg a sportéletet, és az 1960-as évekig rányomta a bélyegét. Egyesek a magyar sport Trianonjaként emlegetik a 63 évvel ezelőtt kitört forradalmat – olvasható a Székelyhon napilap Erdélyi Sport mellékletében.
2019. október 29., 17:442019. október 29., 17:44
„Ha csak arra gondolunk, hogy 1955-ben még magyar futó volt a világ legjobb sportolója (Iharos József, aki 1500 métertől 10 000 méterig minden távon a világ legjobb eredményével rendelkezett), aki egy évvel később ki sem ment az olimpiára, amelynek nyitóünnepségén gyászszalaggal átkötött Kossuth-címerrel vonultak a magyar sportolók, könnyű belátni, milyen következményekkel járt a levert forradalom és szabadságharc Magyarország sporttársadalmára (is) nézve” – írja a cikk szerzője. Hangsúlyozza, minden idők legsikeresebb magyar olimpiai szereplése, az 1952-es helsinki játékok 16 aranyérme után 1956-ban Melbourne-ben már 24 olimpiai bajnoki címmel számoltak a szakemberek.
A melbourne-i olimpiára készülő magyar sportolók zöme a svábhegyi Vörös Csillag Szállóban tartózkodott, ahol a harcok miatt nem tudtak edzeni.
Zádor Ervin véresen az ominózus magyar-szovjet vízilabda mérkőzés után
Fotó: Archív felvétel
Bár a (levert) magyar forradalom, a viszontagságos kiutazás, az otthonról érkező hírek és rémhírek meghatározták az olimpiai csapat fizikai és főleg lelki állapotát, és ez kihatott a melbourne-i szereplésre, mindezek ellenére kilenc arany-, tíz ezüst- és hét bronzéremmel az éremtáblázat 4. helyén végeztünk az olimpián. Ennél becsületesebb helytállást akkor nem is lehetett kívánni…
Minden forradalom áldozatokkal jár, és ezt Magyarország sem úszta meg. A sportban sem.
Az 1956-os események az Aranycsapat végét is jelentették
Fotó: Archív felvétel
Az Aranycsapat széthullását – ami éppen 1956-ban következett be – a mai napig nem heverte ki a magyar futball, de más világnagyságokat is elveszítettünk a sportban a forradalom leverése miatt. 1956 őszén a nemzetközi sportvilág alig volt túl a Moszkvában rendezett és szeptember 25-én véget ért XII. sakkolimpián, amelyen a magyar válogatott bronzérmet szerzett, és még senki sem gondolta volna, hogy a kockás mezőkön békésen menetelő figurák helyét szovjet katonabakancsok fogják átvenni Budapest utcáin.
Az akkori történésekről, terjedő álhírekről, a magyar-szovjet vízilabda mérkőzés „vérfürdőjéről”, a sportolók disszidálásáról bővebben az Erdélyi Sport október 29-ei számában olvashatnak.
A zene, a vers szeretete hozta őket össze, s noha volt idő, hogy nem zenéltek együtt, évek múltán is elő tudtak húzni egy-egy dalt a „bőröndből”. A Bőröndös zenekar tagjaival, Bíró Hunorral, Székely Norberttel és Moldován Balázzsal beszélgettünk.
Ötven alkotás, több száz járókelő és egy különleges évforduló. A csíkszeredai Nagy Imre Általános Iskola kerítés-kiállítással tiszteleg névadója előtt, közelebb hozva a művészetet a város lakóihoz.
A lassan sült paradicsom mély, telt íze és a jalapeno harmonikus fúziója képes minden partit és meccsnézést felejthetetlenné tenni. A ropogós tortilla chips és ez a sűrű szósz olyan páros, amiből sosem elég egy tálka.
Részletesen bemutatott társadalmi látlelet Cristian Mungiu legújabb filmje a Fjord, amiben a rendező egy nagy botrányt kavaró történést dolgoz fel, a keleti és nyugati világ találkozási pontjánál. Kritika.
Vannak helyzetek, amikor minden másodperc, minden szó számít. Bartos Mónika csak 23 éves, de a rohammentő-szolgálatnál végzett sok ezer önkéntesóra során megtanulta: az életmentésben a gyorsaság, a csapatmunka és szakmai tudás kulcsfontosságú.
Bizonyára sokan gondolnak nosztalgiával gyermekkoruk játékaira, vagy tán ma is őrzik azokat. Fekete István viszont nemcsak megőrizte egykori kedvenceit, hanem a csíki múzeumnak adományozta, megalapozva ezzel az intézmény játéktörténeti gyűjteményét.
Egy bukaresti villamoson történteknek két színházi ember is szemtanúja volt – ebből aztán monodráma született, most pedig színházi előadás formálódik belőle. A valós történet mögött azonban aktuális társadalmi jelenségre világítanak rá az alkotók.
Daniel Brici bányászportréi túlmutatnak a fotószerű pontosságon: a hiperrealizmus eszközeivel egy eltűnő világ emlékezetét őrzik. A Mineralia Humana kiállítás az emberi figyelem, a munka és a méltóság időtálló lenyomata.
Lenyűgöző látvánnyal és összecsapott utolsó évaddal búcsúzik az Eufória. A közkedvelt sorozat záróakkordja lezárt egy korszakot, olyan élményekkel hagyva a rajongókat, amit inkább elfelejtenének.
Ott, ahová már nem nyúl vissza az emlékezet, és ott, ahol nincsenek források és adatok, a hiányt kitölti a képzelet. Így volt ez régen, és így történt ez A hársfa című regény alkotófolyamata során is. A szerzővel, Antal Imrével beszélgettünk.
szóljon hozzá!