
Tankok Budapest utcáin
Fotó: MTI Fotóbank
1956-ban a magyar sport az egyik legsikeresebb időszakát élte, a magyarok sorra állították fel a világcsúcsokat, világversenyeket nyertek. Azonban a forradalom alapjaiban rengette meg a sportéletet, és az 1960-as évekig rányomta a bélyegét. Egyesek a magyar sport Trianonjaként emlegetik a 63 évvel ezelőtt kitört forradalmat – olvasható a Székelyhon napilap Erdélyi Sport mellékletében.
2019. október 29., 17:442019. október 29., 17:44
„Ha csak arra gondolunk, hogy 1955-ben még magyar futó volt a világ legjobb sportolója (Iharos József, aki 1500 métertől 10 000 méterig minden távon a világ legjobb eredményével rendelkezett), aki egy évvel később ki sem ment az olimpiára, amelynek nyitóünnepségén gyászszalaggal átkötött Kossuth-címerrel vonultak a magyar sportolók, könnyű belátni, milyen következményekkel járt a levert forradalom és szabadságharc Magyarország sporttársadalmára (is) nézve” – írja a cikk szerzője. Hangsúlyozza, minden idők legsikeresebb magyar olimpiai szereplése, az 1952-es helsinki játékok 16 aranyérme után 1956-ban Melbourne-ben már 24 olimpiai bajnoki címmel számoltak a szakemberek.
A melbourne-i olimpiára készülő magyar sportolók zöme a svábhegyi Vörös Csillag Szállóban tartózkodott, ahol a harcok miatt nem tudtak edzeni.
Zádor Ervin véresen az ominózus magyar-szovjet vízilabda mérkőzés után
Fotó: Archív felvétel
Bár a (levert) magyar forradalom, a viszontagságos kiutazás, az otthonról érkező hírek és rémhírek meghatározták az olimpiai csapat fizikai és főleg lelki állapotát, és ez kihatott a melbourne-i szereplésre, mindezek ellenére kilenc arany-, tíz ezüst- és hét bronzéremmel az éremtáblázat 4. helyén végeztünk az olimpián. Ennél becsületesebb helytállást akkor nem is lehetett kívánni…
Minden forradalom áldozatokkal jár, és ezt Magyarország sem úszta meg. A sportban sem.
Az 1956-os események az Aranycsapat végét is jelentették
Fotó: Archív felvétel
Az Aranycsapat széthullását – ami éppen 1956-ban következett be – a mai napig nem heverte ki a magyar futball, de más világnagyságokat is elveszítettünk a sportban a forradalom leverése miatt. 1956 őszén a nemzetközi sportvilág alig volt túl a Moszkvában rendezett és szeptember 25-én véget ért XII. sakkolimpián, amelyen a magyar válogatott bronzérmet szerzett, és még senki sem gondolta volna, hogy a kockás mezőkön békésen menetelő figurák helyét szovjet katonabakancsok fogják átvenni Budapest utcáin.
Az akkori történésekről, terjedő álhírekről, a magyar-szovjet vízilabda mérkőzés „vérfürdőjéről”, a sportolók disszidálásáról bővebben az Erdélyi Sport október 29-ei számában olvashatnak.
A 2000-es évek második felének meghatározó folytatásos története, a Peak Tv előtti korszak egyik, nálunk is ismert amerikai sorozata, az NBC-nél készült Heroes (Hősök) volt.
Nem hagyott akkora űrt bennünk, mint a második évad fináléja, de szorosabbra is vehették volna a tempót a Sárkányok háza harmadik évadában, ugyanis rengeteg történés maradt a negyedik és egyben utolsó évadra. Spoileres kibeszélő.
Rivière Zsuzsi marosvásárhelyi pszichoterapeuta tizenegy éve költözött Peruba, ahol az Ayahuasca-nevű hallucinogén főzet segítségével az őslakosok hagyományai szerint dolgozik, és egy esőerdei bungalóban él férjével, messze a nyugati kényelemtől.
Javítható vagy átalakítható lenne sok olyan ruhadarab, amely ma egy kisebb szakadás vagy megunt fazon miatt a szemetesben végzi. Kelemen Réka csíkszeredai divattervező szerint a fast fashion is hozzájárul ahhoz, hogy egyre ritkábban választjuk a javítást.
Ötszáz évvel Mohács után nem csak egy elvesztett csatára emlékezünk. A Csíki Székely Múzeum új kiállítása azt mutatja meg, hogyan vált az oszmánokkal való másfél évszázados együttélés Erdély kultúrájának részévé.
Kristály Kincső frissen diplomázott a Magyar Képzőművészeti Egyetemen, ahol rektori kitüntetést is kapott. Festészetében a bőrön, az érintésen és az identitáson keresztül vizsgálja azt, amit magunkból megmutatunk, és amit inkább elrejtenénk.
Bár nem hivatalos ünnep, a könyvszeretők nemzetközi napjának célja, hogy az olvasás és az írott kultúra fontosságára emlékeztessen egy egyre inkább technológia uralta világban.
A székelyföldi képzőművészet egy meghatározó alakja, Gaál András előtt tiszteleg a Csíki Székely Múzeum új kiállítása. A tárlat a festő, pedagógus és közösségszervező sokrétű örökségét mutatja be születésének 90., halálának ötödik évfordulóján.
Harmincadik alkalommal rendezik meg a Szent Király Szövetségi Találkozót, amelyre a Kárpát-medence több mint húsz, Szent István nevéhez kötődő településéről érkeznek vendégek. Az esemény hagyományőrző, kulturális és ünnepi programokat kínál.
A zöldséges tavaszi tekercs a távol-keleti konyhák egyik legismertebb és legkedveltebb fogása. Az idők során a különböző országokban saját változatok alakultak ki, így ma már egy igazi nemzetközi street food klasszikusnak számít.
szóljon hozzá!