
Tankok Budapest utcáin
Fotó: MTI Fotóbank
1956-ban a magyar sport az egyik legsikeresebb időszakát élte, a magyarok sorra állították fel a világcsúcsokat, világversenyeket nyertek. Azonban a forradalom alapjaiban rengette meg a sportéletet, és az 1960-as évekig rányomta a bélyegét. Egyesek a magyar sport Trianonjaként emlegetik a 63 évvel ezelőtt kitört forradalmat – olvasható a Székelyhon napilap Erdélyi Sport mellékletében.
2019. október 29., 17:442019. október 29., 17:44
„Ha csak arra gondolunk, hogy 1955-ben még magyar futó volt a világ legjobb sportolója (Iharos József, aki 1500 métertől 10 000 méterig minden távon a világ legjobb eredményével rendelkezett), aki egy évvel később ki sem ment az olimpiára, amelynek nyitóünnepségén gyászszalaggal átkötött Kossuth-címerrel vonultak a magyar sportolók, könnyű belátni, milyen következményekkel járt a levert forradalom és szabadságharc Magyarország sporttársadalmára (is) nézve” – írja a cikk szerzője. Hangsúlyozza, minden idők legsikeresebb magyar olimpiai szereplése, az 1952-es helsinki játékok 16 aranyérme után 1956-ban Melbourne-ben már 24 olimpiai bajnoki címmel számoltak a szakemberek.
A melbourne-i olimpiára készülő magyar sportolók zöme a svábhegyi Vörös Csillag Szállóban tartózkodott, ahol a harcok miatt nem tudtak edzeni.
Zádor Ervin véresen az ominózus magyar-szovjet vízilabda mérkőzés után
Fotó: Archív felvétel
Bár a (levert) magyar forradalom, a viszontagságos kiutazás, az otthonról érkező hírek és rémhírek meghatározták az olimpiai csapat fizikai és főleg lelki állapotát, és ez kihatott a melbourne-i szereplésre, mindezek ellenére kilenc arany-, tíz ezüst- és hét bronzéremmel az éremtáblázat 4. helyén végeztünk az olimpián. Ennél becsületesebb helytállást akkor nem is lehetett kívánni…
Minden forradalom áldozatokkal jár, és ezt Magyarország sem úszta meg. A sportban sem.
Az 1956-os események az Aranycsapat végét is jelentették
Fotó: Archív felvétel
Az Aranycsapat széthullását – ami éppen 1956-ban következett be – a mai napig nem heverte ki a magyar futball, de más világnagyságokat is elveszítettünk a sportban a forradalom leverése miatt. 1956 őszén a nemzetközi sportvilág alig volt túl a Moszkvában rendezett és szeptember 25-én véget ért XII. sakkolimpián, amelyen a magyar válogatott bronzérmet szerzett, és még senki sem gondolta volna, hogy a kockás mezőkön békésen menetelő figurák helyét szovjet katonabakancsok fogják átvenni Budapest utcáin.
Az akkori történésekről, terjedő álhírekről, a magyar-szovjet vízilabda mérkőzés „vérfürdőjéről”, a sportolók disszidálásáról bővebben az Erdélyi Sport október 29-ei számában olvashatnak.
Kié a kulcs
az emlékek tárházán,
Kié a rozsdás lakat?
Hargita megyére jellemző ételek receptjeiből készítenek kiadványt, és bevezetik a „narancslepke” minősítést a vendéglátók számára. Mindemellett számos programmal készülnek a jövő évre, amikor a megye viseli az Európa Gasztronómiai Régiója címet.
A frontemberváltás minden zenekar életében mérföldkő. Nem a múlt felülírásáról szól, hanem arról, hogyan tud egy új hang új színeket hozni egy már jól ismert történetbe. A No Sugar Szőcs Renivel új fejezetet nyit.
A Tomcsa Sándor Színház és az Udvarhely Néptáncműhely koprodukciójában készül gyerekeknek szóló előadás Székelyudvarhelyen, amely szöveg, zene, tánc és bábok ötvözetével mesél a barátság fontosságáról. Györfi Csaba rendezővel beszélgettünk.
A reggelt a gyerekkor kedvencével, a bundás kenyérrel indítjuk, ebédre egy hagyományos fogás kerül a tányérra, desszertnek sokak által kedvelt falatok következnek, este pedig egy meleg, krémes, töltött édesburgonya zárja a napot.
A nagyböjti időszakban, amikor az egyszerűbb, húsmentes fogások kerülnek előtérbe, ez a fordított hagymás leveles tészta kiváló vacsora vagy reggeli lehet. A recept egyszerűsége illeszkedik a böjt csendesebb, letisztultabb étkezéseihez.
Valóban mindig a vesztes oldalon álltunk? Egy tavaly megjelent kötet elfeledett magyar győzelmeket idéz fel Erdélytől Itáliáig, a tatárjárástól 1944-ig. Udvardy Zoltán szerint nem a múltunk gyenge – csak nem tanították meg rendesen.
Nemcsak a hagyományos grafikai műfajok mestere, hanem a kortárs kifejezésmódokkal is bátran kísérletező alkotó. A Jelenlét első műsorában Túros Eszter művészettörténész Siklódy Ferenc grafikussal beszélgetett.
Gyors és egyszerű keksz készült A pszichológus konyhájában: a csokiba mártott kiflicskék az év bármely időszakában sikert aratnak.
Újabb nagylemezen dolgoznak az Ineffable tagjai: Shakespeare-szonetteket zenésítenek meg különböző stílusokban. A tíz éve alakult formáció pályafutását követtük az évek során – most az elmúlt időszakról beszélgettünk a zenekar menedzserével.
szóljon hozzá!