A sízés szabadságára voksol a zenepedagógus

Az ország egyetlen freeride terepsí- és snowboard versenyén – a Red Bull Oslea Hiride-on – mérettetett meg nemrégiben 116 társával együtt Rebeka, azaz a hegy lábától indultak gyalogosan a Kis-Retyezát szomszédságában levő Oslea hegygerincére csöppet sem barátságos körülmények között, és onnan ereszkedtek alá. A közel négykilométeres távú felfele haladás időre történt, az 1,4 kilométeres lesiklás esetében viszont ennek szépségét, nehézségét, technikáját pontozta a zsűri. Az idén immár nyolcadik alkalommal megszervezett verseny során az indulók helyenként közel kétméteres hóban, mínusz húsz fokban és mintegy hatvan kilométerórás szélben kellett felfele haladjanak, a síléces vagy snowboardos ereszkedés pedig nem pályán, hanem a néhol sziklákkal is „díszített” nyílt hegyoldalon történt közel 1940 méteres magasságból.

„Én nem is emlékszem, hogy melyik útvonalon jöttem le, mintha az égiek vezéreltek volna. Miután leérkeztem, sokan gratuláltak. Imádom a sízést, nagyon szeretem a sebességet. Ez mindig motivált” – jegyzi meg lelkesen a fiatal csíkszeredai lány, aki egyébként a tavalyi versenyen is dobogós lett.

Háromévesen síléceken

Ádám Rebeka valamikor hároméves korában állt először sílécekre, fokozatosan alakult ki a sízés iránti szenvedélye, és bár volt időszak, amikor abba is hagyta, mára határozottan állítja, a szűzhavas sízés áll hozzá a legközelebb. Amikor a túralécre felkerül a fókabőr, egy-egy meredek hegyoldalt „meghódít”, és leereszkedik. Legyen az egy gyimesi hegyoldal, a Hargita, a Fogarasi-havasok vagy akár a Mont Blanc.

„Zenepedagógus vagyok, és mivel a hagyományokba belenevelődtem, ez az a vonal, amit úgy érzem, hogy tovább kell vinnem. Ezt otthon sosem erőltették, természetesen jött, és úgy érzem, hogy ezt folytatni kell. Igyekszem lelki töltettel tenni. Elsősorban hagyományátörökítésben tevékenykedek, vállalok részt, de azonkívül foglalkozok más zenei vonalakkal is. Voltak már színházi, táncszínházi, bábszínházi munkáim, amelyekhez előadászenét írtam, de az oktatás során is igyekszem a gyerekeket különböző zenei irányzatokkal is megismertetni. Nagyon izgalmas és nagy a kihívás, ahány gyerek, annyiféleképen kell hozzájuk viszonyulni. De ugyanakkor nagy felelősség is. Szeretem, mert változatos, és nagy az alkotói szabadság. A szabadságomat mindig őrizgetem, ez számomra fontos” – mondja.