Hirdetés
Hirdetés

A rákkutatásban is használható hálózatelmélet: Barabási Albert László Marosvásárhelyen

Barabási, aki a hálózatelméletet alapjaiban megingatta •  Fotó: Gálna Zoltán

Barabási, aki a hálózatelméletet alapjaiban megingatta

Fotó: Gálna Zoltán

Barabási Albert László az az erdélyi származású tudós, aki felfedezésével alapvetően változtatta meg a hálózatelméletet. A tudós, aki szombaton Marosvásárhelyen tartott előadást, többek közt arról beszélt, hogy a hálózatelmélettel jelenleg  azt kutatják, hogy miért fogadták el olyan könnyen a németországi közösségek a náci ideológiát, de a tudományt még a rákkutatásban is próbálják hasznosítani, megoldásokat keresve a gyógyító orvosság kifejlesztésére.

Simon Virág

2018. július 23., 15:482018. július 23., 15:48

A Balánbányáról származó, Bukarestben és Budapesten tanult, s immár hosszú évek óta az Egyesült Államokban élő fizikus alapjaiban ingatta meg  a véletlenszerűen létrejövő és azonos kapcsolattal rendelkező hálózatelméletet, amikor felfedezte, hogy a legtöbb természetben levő vagy ember által alkotott hálózat skálafüggetlen. Korábban Erdős Pál és Rényi Albert azt hitte, hogy a hálózatok véletlenszerűen jönnek létre, s minden részhez azonos számú rész kapcsolódik, s ez közérthetően a társadalmi kapcsolatokra nézve azt jelentené, hogy véletlenszerűen ismerkedünk, barátkozunk, s mindnyájunknak majdnem azonos számú barátja és ismerőse van. Barabási Albert László kutatótársaival a világhálón levő odalakat tanulmányozva kimutatta − s azóta az élet számos más területén bebizonyosodott − hogy

a hálózatokban vannak erős csomópontok, és azok köré csoportosulnak a többiek.

Hirdetés

Minden hálózat, rendszer azonos szervezőelv alapján jön létre, és egyszerű, de hatékony szabályok révén működik.

A fizikus, akinek a Behálózva és a Villanások című magyarul is megjelent könyve nagy sikernek örvendett, szombaton, a marosvásárhelyi Teleki Téka Beszélő könyvek sorozatának a vendége volt. Lázok Klárával többek között arról beszélgetett, hogy az általa felfedezett skálafüggetlen hálózatokat az élet milyen területén tudják eredményesen használni.

Villanások és Dózsa György

Barabási Albert László elmondta, amikor a Villanások című könyvében bevonta Dózsa György alakját, arra kereste a választ, hogy mennyire lehet kiszámítani egy-egy ember jövőjét, következő lépését. Több tízezer ember mindennapos követésének eredményeképp kimutatható, hogy legtöbben a napi rutinnak megfelelően élnek, behatárolt környezetben, s mindenki életében vannak aktív időszakok, de úgynevezett villanások is, amelyeket nyugalmi időszak előz meg. „Amikor a Villanások megírásával foglalkoztam, kezembe kerültek családi dokumentumok, s azokat is tanulmányoztam. Ez két párhuzamos munka volt.

A parasztvezér Dózsa György életében kimutathatók azok a villanások, amelyekről a könyvben is írok, s amelyek mindnyájunk életében jelen vannak.

Az iskolai tankönyvben unalmasan tanultunk a parasztfelkelésről és Dózsa Györgyről, de ha jobban megismerjük, hogy mi minden történt vele és milyen villanások voltak az életében, akkor már sokkal érdekesebb lehet számunkra. Dózsa György története összecsengett a könyv témájával, ezért került be a Villanásokba” – magyarázta a világhírű kutató.

Eddig könyveiből ismertük, most a Kultúrpalotában találkozhattunk vele •  Fotó: Gálna Zoltán Galéria

Eddig könyveiből ismertük, most a Kultúrpalotában találkozhattunk vele

Fotó: Gálna Zoltán

A Bostoni egyetem kutatója szerint jelenleg a hálózatelmélet segítségével azt kutatják, hogy miért fogadták el olyan könnyen a németországi közösségek a náci ideológiát, miért azonosultak sokkal  gyorsabban  vele, mint ahogy az várható volt. Ennek érdekében a közösségekhez kapcsolódó jegyzőkönyveket, levelezéseket, feljegyzéseket számítógépes program segítségével elemzik, hogy kimutassák a csomópontokat. De az orvostudományban, a rákkutatásban is próbálják a hálózatelméletet hasznosítani, megoldásokat keresve a gyógyító orvosság kifejlesztésére.

Idézet
„A hálózat  diagnózist állít fel, feltárja a problémát, de a gyógyszert nem tudja megadni. Az bizonyos, hogy a rák esetében jelenleg nem a meghibásodott »gépezetet« gyógyítják, nem azt a meghibásodást, amely lehetővé teszi a sejtburjánzást, hanem a tüneteket, s ez nem elégséges. Azt már tudjuk, hogy nem a rákbetegség gyógyszerét fogjuk elsőként a hálózati kutatásokkal megtalálni, hanem valami egyszerűbb betegségét”

– mutatott rá a tudós.

Nemzet és emberiség

Az előadás résztvevői többek közt arra voltak kíváncsiak, hogy a gazdasági szférában lehet-e használni a hálózatelméletet, s mennyire lehet kimutatni, hogy egy termék sikeres lesz-e a piacon vagy sem. Barabási elmondta, hogy ők rendszeresen elemzik a piacokat, s cégük is van, amelyik segít azoknak, akik jobban át szeretnék látni a piacot és a lehetőségeket.

Sokan voltak kíváncsiak a bostoni kutatóra •  Fotó: Gálna Zoltán Galéria

Sokan voltak kíváncsiak a bostoni kutatóra

Fotó: Gálna Zoltán

Az is felmerült, hogy egy nemzet fennmaradását vagy beolvadását fel lehet-e mérni a hálózatokkal. A kutató szerint

olyan szigeteket, közösségeket kell létrehozni, ahol fiataljaink jól érzik magukat, otthonra találnak, erősödik nemzeti és kulturális identitásuk, s nem Berlinben vagy Londonban keresik a boldogulást.

Az is elhangzott kérdésként, hogy ha az emberiség ilyen iramban pusztítja tartalékait, életterét, vajon mennyit fog még kibírni a Föld? Az eladó szerint többször bebizonyosodott, hogy az emberiség képes összefogni és megújulni, s remélhetően erről tesz bizonyságot az elkövetkezőkben is. „Picik vagyunk mindnyájan, s ennek tudatásban alázattal kellene éljük az életünket, tudva, hogy egy nagy egész részesei vagyunk.”

Barabási Albert László azt is kihangsúlyozta, hogy bár a hálózatelmélet sok mindenre magyarázatot talál, s segít megérteni sok mindent,

a hálózatokon belüli dinamikát, mozgásokat még nem értik igazán,

nem tudják megjósolni, hogy egy-egy döntésnek, változtatásnak milyen következményei lesznek. A hálózatok dinamikáját, a véletlenek előfordulását és szerepét az elkövetkezőkben is szeretnék tanulmányozni.

A bő kétórás beszélgetésen azt is megtudtuk, hogy a fizikusnak nemsokára magyarul is megjelenik legújabb könyve amelynek címe A képlet és amelyben azt boncolgatja, hogy a kimagasló teljesítmény vajon miért nem jár mindig sikerrel, és vajon igaz-e az, hogy siker valójában annak függvénye, hogy mit gondolnak rólunk a többiek, és hogyan reagálnak a cselekedeteinkre.

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. június 18., csütörtök

Ötven festmény a kerítésen: így költözött Nagy Imre művészete Csíkszereda utcáira

Ötven alkotás, több száz járókelő és egy különleges évforduló. A csíkszeredai Nagy Imre Általános Iskola kerítés-kiállítással tiszteleg névadója előtt, közelebb hozva a művészetet a város lakóihoz.

Ötven festmény a kerítésen: így költözött Nagy Imre művészete Csíkszereda utcáira
Hirdetés
2026. június 17., szerda

Sült paradicsomos salsa – videó

A lassan sült paradicsom mély, telt íze és a jalapeno harmonikus fúziója képes minden partit és meccsnézést felejthetetlenné tenni. A ropogós tortilla chips és ez a sűrű szósz olyan páros, amiből sosem elég egy tálka.

Sült paradicsomos salsa – videó
Sült paradicsomos salsa – videó
2026. június 17., szerda

Sült paradicsomos salsa – videó

2026. június 16., kedd

Amikor a fürdővízzel a gyereket is kiöntik – megnéztük az Arany Pálmát nyert Fjord-ot

Részletesen bemutatott társadalmi látlelet Cristian Mungiu legújabb filmje a Fjord, amiben a rendező egy nagy botrányt kavaró történést dolgoz fel, a keleti és nyugati világ találkozási pontjánál. Kritika.

Amikor a fürdővízzel a gyereket is kiöntik – megnéztük az Arany Pálmát nyert Fjord-ot
2026. június 14., vasárnap

Az életmentés nehéz, de gyönyörű hivatás | Mesterségem címere

Vannak helyzetek, amikor minden másodperc, minden szó számít. Bartos Mónika csak 23 éves, de a rohammentő-szolgálatnál végzett sok ezer önkéntesóra során megtanulta: az életmentésben a gyorsaság, a csapatmunka és szakmai tudás kulcsfontosságú.

Az életmentés nehéz, de gyönyörű hivatás | Mesterségem címere
Hirdetés
2026. június 14., vasárnap

Múzeumi sztorik: egy gyerekszoba retró kincsei a 80-as évekből

Bizonyára sokan gondolnak nosztalgiával gyermekkoruk játékaira, vagy tán ma is őrzik azokat. Fekete István viszont nemcsak megőrizte egykori kedvenceit, hanem a csíki múzeumnak adományozta, megalapozva ezzel az intézmény játéktörténeti gyűjteményét.

Múzeumi sztorik: egy gyerekszoba retró kincsei a 80-as évekből
2026. június 12., péntek

Románia következő elnöke: társadalmi látlelet és személyes vallomás

Egy bukaresti villamoson történteknek két színházi ember is szemtanúja volt – ebből aztán monodráma született, most pedig színházi előadás formálódik belőle. A valós történet mögött azonban aktuális társadalmi jelenségre világítanak rá az alkotók.

Románia következő elnöke: társadalmi látlelet és személyes vallomás
2026. június 10., szerda

Az arc mögött nincs algoritmus – Daniel Brici és a hiperrealizmus védelmében

Daniel Brici bányászportréi túlmutatnak a fotószerű pontosságon: a hiperrealizmus eszközeivel egy eltűnő világ emlékezetét őrzik. A Mineralia Humana kiállítás az emberi figyelem, a munka és a méltóság időtálló lenyomata.

Az arc mögött nincs algoritmus – Daniel Brici és a hiperrealizmus védelmében
Hirdetés
2026. június 06., szombat

Életünk utolsó hét perce, avagy hogyan vált az Eufória egy véget nem érő lázálommá

Lenyűgöző látvánnyal és összecsapott utolsó évaddal búcsúzik az Eufória. A közkedvelt sorozat záróakkordja lezárt egy korszakot, olyan élményekkel hagyva a rajongókat, amit inkább elfelejtenének.

Életünk utolsó hét perce, avagy hogyan vált az Eufória egy véget nem érő lázálommá
2026. június 01., hétfő

A hársfából születő Napbaöltözött Asszony regénybe szőtt története

Ott, ahová már nem nyúl vissza az emlékezet, és ott, ahol nincsenek források és adatok, a hiányt kitölti a képzelet. Így volt ez régen, és így történt ez A hársfa című regény alkotófolyamata során is. A szerzővel, Antal Imrével beszélgettünk.

A hársfából születő Napbaöltözött Asszony regénybe szőtt története
2026. május 31., vasárnap

Megfejteni a talányt: Lány zöld almával

Rusz Lívia (1930–2020) az erdélyi képregény talán első igazán ismert alakja, a mai napig közkedvelt Csipike figurájának (képi) megteremtője, akiről kevésbé köztudott, hogy a festészetben is jelentőset alkotott.

Megfejteni a talányt: Lány zöld almával
Megfejteni a talányt: Lány zöld almával
2026. május 31., vasárnap

Megfejteni a talányt: Lány zöld almával

Hirdetés