
Barabási, aki a hálózatelméletet alapjaiban megingatta
Fotó: Gálna Zoltán
Barabási Albert László az az erdélyi származású tudós, aki felfedezésével alapvetően változtatta meg a hálózatelméletet. A tudós, aki szombaton Marosvásárhelyen tartott előadást, többek közt arról beszélt, hogy a hálózatelmélettel jelenleg azt kutatják, hogy miért fogadták el olyan könnyen a németországi közösségek a náci ideológiát, de a tudományt még a rákkutatásban is próbálják hasznosítani, megoldásokat keresve a gyógyító orvosság kifejlesztésére.
2018. július 23., 15:482018. július 23., 15:48
A Balánbányáról származó, Bukarestben és Budapesten tanult, s immár hosszú évek óta az Egyesült Államokban élő fizikus alapjaiban ingatta meg a véletlenszerűen létrejövő és azonos kapcsolattal rendelkező hálózatelméletet, amikor felfedezte, hogy a legtöbb természetben levő vagy ember által alkotott hálózat skálafüggetlen. Korábban Erdős Pál és Rényi Albert azt hitte, hogy a hálózatok véletlenszerűen jönnek létre, s minden részhez azonos számú rész kapcsolódik, s ez közérthetően a társadalmi kapcsolatokra nézve azt jelentené, hogy véletlenszerűen ismerkedünk, barátkozunk, s mindnyájunknak majdnem azonos számú barátja és ismerőse van. Barabási Albert László kutatótársaival a világhálón levő odalakat tanulmányozva kimutatta − s azóta az élet számos más területén bebizonyosodott − hogy
Minden hálózat, rendszer azonos szervezőelv alapján jön létre, és egyszerű, de hatékony szabályok révén működik.
A fizikus, akinek a Behálózva és a Villanások című magyarul is megjelent könyve nagy sikernek örvendett, szombaton, a marosvásárhelyi Teleki Téka Beszélő könyvek sorozatának a vendége volt. Lázok Klárával többek között arról beszélgetett, hogy az általa felfedezett skálafüggetlen hálózatokat az élet milyen területén tudják eredményesen használni.
Barabási Albert László elmondta, amikor a Villanások című könyvében bevonta Dózsa György alakját, arra kereste a választ, hogy mennyire lehet kiszámítani egy-egy ember jövőjét, következő lépését. Több tízezer ember mindennapos követésének eredményeképp kimutatható, hogy legtöbben a napi rutinnak megfelelően élnek, behatárolt környezetben, s mindenki életében vannak aktív időszakok, de úgynevezett villanások is, amelyeket nyugalmi időszak előz meg. „Amikor a Villanások megírásával foglalkoztam, kezembe kerültek családi dokumentumok, s azokat is tanulmányoztam. Ez két párhuzamos munka volt.
Az iskolai tankönyvben unalmasan tanultunk a parasztfelkelésről és Dózsa Györgyről, de ha jobban megismerjük, hogy mi minden történt vele és milyen villanások voltak az életében, akkor már sokkal érdekesebb lehet számunkra. Dózsa György története összecsengett a könyv témájával, ezért került be a Villanásokba” – magyarázta a világhírű kutató.
Eddig könyveiből ismertük, most a Kultúrpalotában találkozhattunk vele
Fotó: Gálna Zoltán
A Bostoni egyetem kutatója szerint jelenleg a hálózatelmélet segítségével azt kutatják, hogy miért fogadták el olyan könnyen a németországi közösségek a náci ideológiát, miért azonosultak sokkal gyorsabban vele, mint ahogy az várható volt. Ennek érdekében a közösségekhez kapcsolódó jegyzőkönyveket, levelezéseket, feljegyzéseket számítógépes program segítségével elemzik, hogy kimutassák a csomópontokat. De az orvostudományban, a rákkutatásban is próbálják a hálózatelméletet hasznosítani, megoldásokat keresve a gyógyító orvosság kifejlesztésére.
– mutatott rá a tudós.
Az előadás résztvevői többek közt arra voltak kíváncsiak, hogy a gazdasági szférában lehet-e használni a hálózatelméletet, s mennyire lehet kimutatni, hogy egy termék sikeres lesz-e a piacon vagy sem. Barabási elmondta, hogy ők rendszeresen elemzik a piacokat, s cégük is van, amelyik segít azoknak, akik jobban át szeretnék látni a piacot és a lehetőségeket.
Sokan voltak kíváncsiak a bostoni kutatóra
Fotó: Gálna Zoltán
Az is felmerült, hogy egy nemzet fennmaradását vagy beolvadását fel lehet-e mérni a hálózatokkal. A kutató szerint
Az is elhangzott kérdésként, hogy ha az emberiség ilyen iramban pusztítja tartalékait, életterét, vajon mennyit fog még kibírni a Föld? Az eladó szerint többször bebizonyosodott, hogy az emberiség képes összefogni és megújulni, s remélhetően erről tesz bizonyságot az elkövetkezőkben is. „Picik vagyunk mindnyájan, s ennek tudatásban alázattal kellene éljük az életünket, tudva, hogy egy nagy egész részesei vagyunk.”
Barabási Albert László azt is kihangsúlyozta, hogy bár a hálózatelmélet sok mindenre magyarázatot talál, s segít megérteni sok mindent,
nem tudják megjósolni, hogy egy-egy döntésnek, változtatásnak milyen következményei lesznek. A hálózatok dinamikáját, a véletlenek előfordulását és szerepét az elkövetkezőkben is szeretnék tanulmányozni.
A bő kétórás beszélgetésen azt is megtudtuk, hogy a fizikusnak nemsokára magyarul is megjelenik legújabb könyve amelynek címe A képlet és amelyben azt boncolgatja, hogy a kimagasló teljesítmény vajon miért nem jár mindig sikerrel, és vajon igaz-e az, hogy siker valójában annak függvénye, hogy mit gondolnak rólunk a többiek, és hogyan reagálnak a cselekedeteinkre.
Csíkszentsimonban a hit megtartó erejét állította középpontba az a kiállításmegnyitóval és filmbemutatóval egybekötött esemény, amely a 20. századi erdélyi egyházi személyek sorsát idézte meg.
A hawaii csirkemell egy igazi klasszikus: egyszerre sós a sonkától és a sajttól, és kellemesen édes az ananásztól. Ráadásul szupergyorsan elkészül, így tökéletes választás egy rohanós hétköznapra vagy egy lusta vasárnapi ebédre is.
Képzőművészeti gasztrosorozatunkban ezúttal olyan alkotásokat választottunk, melyek sokak számára ismerősek lehetnek – különösen azoknak, akik érték a ’70-es, ’80-as éveket.
Április 16-a 2001 óta a holokauszt magyarországi áldozatainak emléknapja. 1944-ben ezen a napon indult a gettósítás Északkelet-Magyarországon és Kárpátalján – a tragédia lenyomatai ma is ott élnek a lelkekben és a művészetben.
Április 23–29. között a Táncvilágnap Csíkszereda rendezvénysorozat pezsdíti fel a várost: előadások, workshopok, közösségi tánc és meglepetések várják az érdeklődőket, lelkes szervezők összefogásával.
A tavaszi csapadék áldása még mindig tart, kucsmagombák után kutatunk továbbra is – a hegyes kucsmagombák ritkább találatnak számítanak. Gombás ételekhez jól társítható ehető vadnövény a vadkomló, zsenge hajtásai begyűjtésének most van az ideje.
Gyermekek személyes hitélményei, díjnyertes színdarab és egy megrendítő dokumentumfilm találkozik A hit arcai című rendezvényen, amely pénteken egész napos kulturális és lelki programot kínál Csíkszentsimonban.
Egyszerű, laktató, és szinte bármilyen sült hús vagy pörkölt mellé tökéletesen illik a hagymás tört burgonya.
Elhatároztam,
hogy százéves koromban
kiadatok egy verseskönyvet,
száz válogatott versemmel...
A hónapos retek a tavasz egyik első, roppanós jelképe: nemcsak friss ízt visz az étrendbe, hanem élénkíti az emésztést, és a legegyszerűbb fogásoktól a kreatív konyhai megoldásokig sokféleképpen felhasználható.
szóljon hozzá!