Hirdetés
Hirdetés

A rákkutatásban is használható hálózatelmélet: Barabási Albert László Marosvásárhelyen

Barabási, aki a hálózatelméletet alapjaiban megingatta •  Fotó: Gálna Zoltán

Barabási, aki a hálózatelméletet alapjaiban megingatta

Fotó: Gálna Zoltán

Barabási Albert László az az erdélyi származású tudós, aki felfedezésével alapvetően változtatta meg a hálózatelméletet. A tudós, aki szombaton Marosvásárhelyen tartott előadást, többek közt arról beszélt, hogy a hálózatelmélettel jelenleg  azt kutatják, hogy miért fogadták el olyan könnyen a németországi közösségek a náci ideológiát, de a tudományt még a rákkutatásban is próbálják hasznosítani, megoldásokat keresve a gyógyító orvosság kifejlesztésére.

Simon Virág

2018. július 23., 15:482018. július 23., 15:48

A Balánbányáról származó, Bukarestben és Budapesten tanult, s immár hosszú évek óta az Egyesült Államokban élő fizikus alapjaiban ingatta meg  a véletlenszerűen létrejövő és azonos kapcsolattal rendelkező hálózatelméletet, amikor felfedezte, hogy a legtöbb természetben levő vagy ember által alkotott hálózat skálafüggetlen. Korábban Erdős Pál és Rényi Albert azt hitte, hogy a hálózatok véletlenszerűen jönnek létre, s minden részhez azonos számú rész kapcsolódik, s ez közérthetően a társadalmi kapcsolatokra nézve azt jelentené, hogy véletlenszerűen ismerkedünk, barátkozunk, s mindnyájunknak majdnem azonos számú barátja és ismerőse van. Barabási Albert László kutatótársaival a világhálón levő odalakat tanulmányozva kimutatta − s azóta az élet számos más területén bebizonyosodott − hogy

a hálózatokban vannak erős csomópontok, és azok köré csoportosulnak a többiek.

Hirdetés

Minden hálózat, rendszer azonos szervezőelv alapján jön létre, és egyszerű, de hatékony szabályok révén működik.

A fizikus, akinek a Behálózva és a Villanások című magyarul is megjelent könyve nagy sikernek örvendett, szombaton, a marosvásárhelyi Teleki Téka Beszélő könyvek sorozatának a vendége volt. Lázok Klárával többek között arról beszélgetett, hogy az általa felfedezett skálafüggetlen hálózatokat az élet milyen területén tudják eredményesen használni.

Villanások és Dózsa György

Barabási Albert László elmondta, amikor a Villanások című könyvében bevonta Dózsa György alakját, arra kereste a választ, hogy mennyire lehet kiszámítani egy-egy ember jövőjét, következő lépését. Több tízezer ember mindennapos követésének eredményeképp kimutatható, hogy legtöbben a napi rutinnak megfelelően élnek, behatárolt környezetben, s mindenki életében vannak aktív időszakok, de úgynevezett villanások is, amelyeket nyugalmi időszak előz meg. „Amikor a Villanások megírásával foglalkoztam, kezembe kerültek családi dokumentumok, s azokat is tanulmányoztam. Ez két párhuzamos munka volt.

A parasztvezér Dózsa György életében kimutathatók azok a villanások, amelyekről a könyvben is írok, s amelyek mindnyájunk életében jelen vannak.

Az iskolai tankönyvben unalmasan tanultunk a parasztfelkelésről és Dózsa Györgyről, de ha jobban megismerjük, hogy mi minden történt vele és milyen villanások voltak az életében, akkor már sokkal érdekesebb lehet számunkra. Dózsa György története összecsengett a könyv témájával, ezért került be a Villanásokba” – magyarázta a világhírű kutató.

Eddig könyveiből ismertük, most a Kultúrpalotában találkozhattunk vele •  Fotó: Gálna Zoltán Galéria

Eddig könyveiből ismertük, most a Kultúrpalotában találkozhattunk vele

Fotó: Gálna Zoltán

A Bostoni egyetem kutatója szerint jelenleg a hálózatelmélet segítségével azt kutatják, hogy miért fogadták el olyan könnyen a németországi közösségek a náci ideológiát, miért azonosultak sokkal  gyorsabban  vele, mint ahogy az várható volt. Ennek érdekében a közösségekhez kapcsolódó jegyzőkönyveket, levelezéseket, feljegyzéseket számítógépes program segítségével elemzik, hogy kimutassák a csomópontokat. De az orvostudományban, a rákkutatásban is próbálják a hálózatelméletet hasznosítani, megoldásokat keresve a gyógyító orvosság kifejlesztésére.

Idézet
„A hálózat  diagnózist állít fel, feltárja a problémát, de a gyógyszert nem tudja megadni. Az bizonyos, hogy a rák esetében jelenleg nem a meghibásodott »gépezetet« gyógyítják, nem azt a meghibásodást, amely lehetővé teszi a sejtburjánzást, hanem a tüneteket, s ez nem elégséges. Azt már tudjuk, hogy nem a rákbetegség gyógyszerét fogjuk elsőként a hálózati kutatásokkal megtalálni, hanem valami egyszerűbb betegségét”

– mutatott rá a tudós.

Nemzet és emberiség

Az előadás résztvevői többek közt arra voltak kíváncsiak, hogy a gazdasági szférában lehet-e használni a hálózatelméletet, s mennyire lehet kimutatni, hogy egy termék sikeres lesz-e a piacon vagy sem. Barabási elmondta, hogy ők rendszeresen elemzik a piacokat, s cégük is van, amelyik segít azoknak, akik jobban át szeretnék látni a piacot és a lehetőségeket.

Sokan voltak kíváncsiak a bostoni kutatóra •  Fotó: Gálna Zoltán Galéria

Sokan voltak kíváncsiak a bostoni kutatóra

Fotó: Gálna Zoltán

Az is felmerült, hogy egy nemzet fennmaradását vagy beolvadását fel lehet-e mérni a hálózatokkal. A kutató szerint

olyan szigeteket, közösségeket kell létrehozni, ahol fiataljaink jól érzik magukat, otthonra találnak, erősödik nemzeti és kulturális identitásuk, s nem Berlinben vagy Londonban keresik a boldogulást.

Az is elhangzott kérdésként, hogy ha az emberiség ilyen iramban pusztítja tartalékait, életterét, vajon mennyit fog még kibírni a Föld? Az eladó szerint többször bebizonyosodott, hogy az emberiség képes összefogni és megújulni, s remélhetően erről tesz bizonyságot az elkövetkezőkben is. „Picik vagyunk mindnyájan, s ennek tudatásban alázattal kellene éljük az életünket, tudva, hogy egy nagy egész részesei vagyunk.”

Barabási Albert László azt is kihangsúlyozta, hogy bár a hálózatelmélet sok mindenre magyarázatot talál, s segít megérteni sok mindent,

a hálózatokon belüli dinamikát, mozgásokat még nem értik igazán,

nem tudják megjósolni, hogy egy-egy döntésnek, változtatásnak milyen következményei lesznek. A hálózatok dinamikáját, a véletlenek előfordulását és szerepét az elkövetkezőkben is szeretnék tanulmányozni.

A bő kétórás beszélgetésen azt is megtudtuk, hogy a fizikusnak nemsokára magyarul is megjelenik legújabb könyve amelynek címe A képlet és amelyben azt boncolgatja, hogy a kimagasló teljesítmény vajon miért nem jár mindig sikerrel, és vajon igaz-e az, hogy siker valójában annak függvénye, hogy mit gondolnak rólunk a többiek, és hogyan reagálnak a cselekedeteinkre.

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. augusztus 23., vasárnap

„Mentsd meg a pomponlányt, mentsd meg a világot!” – ilyen volt a Hősök-sorozat

A 2000-es évek második felének meghatározó folytatásos története, a Peak Tv előtti korszak egyik, nálunk is ismert amerikai sorozata, az NBC-nél készült Heroes (Hősök) volt.

„Mentsd meg a pomponlányt, mentsd meg a világot!” – ilyen volt a Hősök-sorozat
Hirdetés
2026. augusztus 16., vasárnap

Megint várhatunk két évet hogy láthassuk, mi történik még a Targaryen polgárháborúban

Nem hagyott akkora űrt bennünk, mint a második évad fináléja, de szorosabbra is vehették volna a tempót a Sárkányok háza harmadik évadában, ugyanis rengeteg történés maradt a negyedik és egyben utolsó évadra. Spoileres kibeszélő.

Megint várhatunk két évet hogy láthassuk, mi történik még a Targaryen polgárháborúban
2026. augusztus 16., vasárnap

Az erdélyi nő, aki törzsi gyógyítóvá vált az amazóniai esőerdők mélyén

Rivière Zsuzsi marosvásárhelyi pszichoterapeuta tizenegy éve költözött Peruba, ahol az Ayahuasca-nevű hallucinogén főzet segítségével az őslakosok hagyományai szerint dolgozik, és egy esőerdei bungalóban él férjével, messze a nyugati kényelemtől.

Az erdélyi nő, aki törzsi gyógyítóvá vált az amazóniai esőerdők mélyén
2026. augusztus 15., szombat

Ne dobd ki, javítsd meg: így menthetjük meg a ruháinkat

Javítható vagy átalakítható lenne sok olyan ruhadarab, amely ma egy kisebb szakadás vagy megunt fazon miatt a szemetesben végzi. Kelemen Réka csíkszeredai divattervező szerint a fast fashion is hozzájárul ahhoz, hogy egyre ritkábban választjuk a javítást.

Ne dobd ki, javítsd meg: így menthetjük meg a ruháinkat
Hirdetés
2026. augusztus 13., csütörtök

A félhold árnyékában: amit a török kor ránk hagyott

Ötszáz évvel Mohács után nem csak egy elvesztett csatára emlékezünk. A Csíki Székely Múzeum új kiállítása azt mutatja meg, hogyan vált az oszmánokkal való másfél évszázados együttélés Erdély kultúrájának részévé.

A félhold árnyékában: amit a török kor ránk hagyott
2026. augusztus 12., szerda

Érintésről, identitásról, az elnyomott énről – Kristály Kincső festőművésszel beszélgettünk

Kristály Kincső frissen diplomázott a Magyar Képzőművészeti Egyetemen, ahol rektori kitüntetést is kapott. Festészetében a bőrön, az érintésen és az identitáson keresztül vizsgálja azt, amit magunkból megmutatunk, és amit inkább elrejtenénk.

Érintésről, identitásról, az elnyomott énről – Kristály Kincső festőművésszel beszélgettünk
2026. augusztus 09., vasárnap

Ma van a könyvszeretők nemzetközi napja

Bár nem hivatalos ünnep, a könyvszeretők nemzetközi napjának célja, hogy az olvasás és az írott kultúra fontosságára emlékeztessen egy egyre inkább technológia uralta világban.

Ma van a könyvszeretők nemzetközi napja
Ma van a könyvszeretők nemzetközi napja
2026. augusztus 09., vasárnap

Ma van a könyvszeretők nemzetközi napja

Hirdetés
2026. augusztus 06., csütörtök

A látás tanítója − Gaál András műveiből nyílt emlékkiállítás a Csíki Székely Múzeumban

A székelyföldi képzőművészet egy meghatározó alakja, Gaál András előtt tiszteleg a Csíki Székely Múzeum új kiállítása. A tárlat a festő, pedagógus és közösségszervező sokrétű örökségét mutatja be születésének 90., halálának ötödik évfordulóján.

A látás tanítója − Gaál András műveiből nyílt emlékkiállítás a Csíki Székely Múzeumban
2026. augusztus 06., csütörtök

Jubileumi találkozó: Csíkszentkirály látja vendégül a Szent István nevét viselő településeket

Harmincadik alkalommal rendezik meg a Szent Király Szövetségi Találkozót, amelyre a Kárpát-medence több mint húsz, Szent István nevéhez kötődő településéről érkeznek vendégek. Az esemény hagyományőrző, kulturális és ünnepi programokat kínál.

Jubileumi találkozó: Csíkszentkirály látja vendégül a Szent István nevét viselő településeket
2026. augusztus 05., szerda

Zöldséges tekercs – videó

A zöldséges tavaszi tekercs a távol-keleti konyhák egyik legismertebb és legkedveltebb fogása. Az idők során a különböző országokban saját változatok alakultak ki, így ma már egy igazi nemzetközi street food klasszikusnak számít.

Zöldséges tekercs – videó
Zöldséges tekercs – videó
2026. augusztus 05., szerda

Zöldséges tekercs – videó

Hirdetés