
Barabási, aki a hálózatelméletet alapjaiban megingatta
Fotó: Gálna Zoltán
Barabási Albert László az az erdélyi származású tudós, aki felfedezésével alapvetően változtatta meg a hálózatelméletet. A tudós, aki szombaton Marosvásárhelyen tartott előadást, többek közt arról beszélt, hogy a hálózatelmélettel jelenleg azt kutatják, hogy miért fogadták el olyan könnyen a németországi közösségek a náci ideológiát, de a tudományt még a rákkutatásban is próbálják hasznosítani, megoldásokat keresve a gyógyító orvosság kifejlesztésére.
2018. július 23., 15:482018. július 23., 15:48
A Balánbányáról származó, Bukarestben és Budapesten tanult, s immár hosszú évek óta az Egyesült Államokban élő fizikus alapjaiban ingatta meg a véletlenszerűen létrejövő és azonos kapcsolattal rendelkező hálózatelméletet, amikor felfedezte, hogy a legtöbb természetben levő vagy ember által alkotott hálózat skálafüggetlen. Korábban Erdős Pál és Rényi Albert azt hitte, hogy a hálózatok véletlenszerűen jönnek létre, s minden részhez azonos számú rész kapcsolódik, s ez közérthetően a társadalmi kapcsolatokra nézve azt jelentené, hogy véletlenszerűen ismerkedünk, barátkozunk, s mindnyájunknak majdnem azonos számú barátja és ismerőse van. Barabási Albert László kutatótársaival a világhálón levő odalakat tanulmányozva kimutatta − s azóta az élet számos más területén bebizonyosodott − hogy
Minden hálózat, rendszer azonos szervezőelv alapján jön létre, és egyszerű, de hatékony szabályok révén működik.
A fizikus, akinek a Behálózva és a Villanások című magyarul is megjelent könyve nagy sikernek örvendett, szombaton, a marosvásárhelyi Teleki Téka Beszélő könyvek sorozatának a vendége volt. Lázok Klárával többek között arról beszélgetett, hogy az általa felfedezett skálafüggetlen hálózatokat az élet milyen területén tudják eredményesen használni.
Barabási Albert László elmondta, amikor a Villanások című könyvében bevonta Dózsa György alakját, arra kereste a választ, hogy mennyire lehet kiszámítani egy-egy ember jövőjét, következő lépését. Több tízezer ember mindennapos követésének eredményeképp kimutatható, hogy legtöbben a napi rutinnak megfelelően élnek, behatárolt környezetben, s mindenki életében vannak aktív időszakok, de úgynevezett villanások is, amelyeket nyugalmi időszak előz meg. „Amikor a Villanások megírásával foglalkoztam, kezembe kerültek családi dokumentumok, s azokat is tanulmányoztam. Ez két párhuzamos munka volt.
Az iskolai tankönyvben unalmasan tanultunk a parasztfelkelésről és Dózsa Györgyről, de ha jobban megismerjük, hogy mi minden történt vele és milyen villanások voltak az életében, akkor már sokkal érdekesebb lehet számunkra. Dózsa György története összecsengett a könyv témájával, ezért került be a Villanásokba” – magyarázta a világhírű kutató.
Eddig könyveiből ismertük, most a Kultúrpalotában találkozhattunk vele
Fotó: Gálna Zoltán
A Bostoni egyetem kutatója szerint jelenleg a hálózatelmélet segítségével azt kutatják, hogy miért fogadták el olyan könnyen a németországi közösségek a náci ideológiát, miért azonosultak sokkal gyorsabban vele, mint ahogy az várható volt. Ennek érdekében a közösségekhez kapcsolódó jegyzőkönyveket, levelezéseket, feljegyzéseket számítógépes program segítségével elemzik, hogy kimutassák a csomópontokat. De az orvostudományban, a rákkutatásban is próbálják a hálózatelméletet hasznosítani, megoldásokat keresve a gyógyító orvosság kifejlesztésére.
– mutatott rá a tudós.
Az előadás résztvevői többek közt arra voltak kíváncsiak, hogy a gazdasági szférában lehet-e használni a hálózatelméletet, s mennyire lehet kimutatni, hogy egy termék sikeres lesz-e a piacon vagy sem. Barabási elmondta, hogy ők rendszeresen elemzik a piacokat, s cégük is van, amelyik segít azoknak, akik jobban át szeretnék látni a piacot és a lehetőségeket.
Sokan voltak kíváncsiak a bostoni kutatóra
Fotó: Gálna Zoltán
Az is felmerült, hogy egy nemzet fennmaradását vagy beolvadását fel lehet-e mérni a hálózatokkal. A kutató szerint
Az is elhangzott kérdésként, hogy ha az emberiség ilyen iramban pusztítja tartalékait, életterét, vajon mennyit fog még kibírni a Föld? Az eladó szerint többször bebizonyosodott, hogy az emberiség képes összefogni és megújulni, s remélhetően erről tesz bizonyságot az elkövetkezőkben is. „Picik vagyunk mindnyájan, s ennek tudatásban alázattal kellene éljük az életünket, tudva, hogy egy nagy egész részesei vagyunk.”
Barabási Albert László azt is kihangsúlyozta, hogy bár a hálózatelmélet sok mindenre magyarázatot talál, s segít megérteni sok mindent,
nem tudják megjósolni, hogy egy-egy döntésnek, változtatásnak milyen következményei lesznek. A hálózatok dinamikáját, a véletlenek előfordulását és szerepét az elkövetkezőkben is szeretnék tanulmányozni.
A bő kétórás beszélgetésen azt is megtudtuk, hogy a fizikusnak nemsokára magyarul is megjelenik legújabb könyve amelynek címe A képlet és amelyben azt boncolgatja, hogy a kimagasló teljesítmény vajon miért nem jár mindig sikerrel, és vajon igaz-e az, hogy siker valójában annak függvénye, hogy mit gondolnak rólunk a többiek, és hogyan reagálnak a cselekedeteinkre.
Lehetnék művelt,
s nyithatnék műhelyt,
hol tökélyre csiszolt
versek születnek...
A mézzel készített ételek világa messze túlmutat a süteményeken: a méz a savas, sós és fűszeres ízeket is kiegyensúlyozza, és karaktert ad a fogásoknak.
A boróka fűszeres ízű terméséről közismert, vidékünk hegyvidéki régióiban őshonos fajként jelentős állományokat alkot. Bemutatjuk, hogy a termésén túl mely részeit hasznosíthatjuk, és azt a sajátos biológiai tulajdonságát, amely különlegessé teszi.
Mitől lesz egy régió gasztrorégió, és mi kell ehhez, azon kívül, hogy vannak ételeink? – többek között ezekről is szó esett a Gasztrorégió – hagyományos gyümölcsészet és gyógynövénykultúra című ismeretterjesztő szakmai napon.
Magdalena Pelmuș Gendered Blood című kiállítása nem magyaráz, hanem szembesít. A test, az erőszak és a nemi szerepek találkozása itt nem narratíva, hanem feszült állapot: dísz és seb, fegyver és szerv, vonzás és taszítás egyszerre.
Nemcsak egy könyv, hanem egy életmű, egy korszak és egy közösség arcképe került reflektorfénybe a Hargita Megyei Kulturális Központban. Székedi Ferenc Mindig formában – Botár László című albuma túlmutat a műkritikán: emberi történetekből építkezik.
Az összetartozásról, az egymás iránti tiszteletről, a közösen végzett munka teremtő erejéről, és arról is mesél a Nemzeti Színházban vasárnap felavatott díszfüggöny, hogy ennek a nemzetnek van jövője. Budapesten jártunk.
Egy jól összeállított napi étkezés nem bonyolult, csak következetes. Az alapanyagok egyszerűek, az elkészítés követhető, az eredmény pedig egy stabil, egész nap működő rendszer. Az egészséges táplálkozás tudatos választásokról szól.
Ahogy beköszönt az advent, nincs is jobb, mint a konyhát megtölteni a sütőtök és a mézeskalácsfűszer édes illatával. Ez a duplán sütőtökös csiga nemcsak a látványával, de az ízével is elvarázsol.
Az aprócska konyhát finom illat tölti be. Mama palacsintát süt. A spájzból baracklekvárt hoz, és elmélyülten kenegeti a mindenséget jelképező kerek tésztákra. Mikor elkészül vele, gondosan felgöngyölíti, és egy külön tányérra helyezi.
szóljon hozzá!