
Barabási, aki a hálózatelméletet alapjaiban megingatta
Fotó: Gálna Zoltán
Barabási Albert László az az erdélyi származású tudós, aki felfedezésével alapvetően változtatta meg a hálózatelméletet. A tudós, aki szombaton Marosvásárhelyen tartott előadást, többek közt arról beszélt, hogy a hálózatelmélettel jelenleg azt kutatják, hogy miért fogadták el olyan könnyen a németországi közösségek a náci ideológiát, de a tudományt még a rákkutatásban is próbálják hasznosítani, megoldásokat keresve a gyógyító orvosság kifejlesztésére.
2018. július 23., 15:482018. július 23., 15:48
A Balánbányáról származó, Bukarestben és Budapesten tanult, s immár hosszú évek óta az Egyesült Államokban élő fizikus alapjaiban ingatta meg a véletlenszerűen létrejövő és azonos kapcsolattal rendelkező hálózatelméletet, amikor felfedezte, hogy a legtöbb természetben levő vagy ember által alkotott hálózat skálafüggetlen. Korábban Erdős Pál és Rényi Albert azt hitte, hogy a hálózatok véletlenszerűen jönnek létre, s minden részhez azonos számú rész kapcsolódik, s ez közérthetően a társadalmi kapcsolatokra nézve azt jelentené, hogy véletlenszerűen ismerkedünk, barátkozunk, s mindnyájunknak majdnem azonos számú barátja és ismerőse van. Barabási Albert László kutatótársaival a világhálón levő odalakat tanulmányozva kimutatta − s azóta az élet számos más területén bebizonyosodott − hogy
Minden hálózat, rendszer azonos szervezőelv alapján jön létre, és egyszerű, de hatékony szabályok révén működik.
A fizikus, akinek a Behálózva és a Villanások című magyarul is megjelent könyve nagy sikernek örvendett, szombaton, a marosvásárhelyi Teleki Téka Beszélő könyvek sorozatának a vendége volt. Lázok Klárával többek között arról beszélgetett, hogy az általa felfedezett skálafüggetlen hálózatokat az élet milyen területén tudják eredményesen használni.
Barabási Albert László elmondta, amikor a Villanások című könyvében bevonta Dózsa György alakját, arra kereste a választ, hogy mennyire lehet kiszámítani egy-egy ember jövőjét, következő lépését. Több tízezer ember mindennapos követésének eredményeképp kimutatható, hogy legtöbben a napi rutinnak megfelelően élnek, behatárolt környezetben, s mindenki életében vannak aktív időszakok, de úgynevezett villanások is, amelyeket nyugalmi időszak előz meg. „Amikor a Villanások megírásával foglalkoztam, kezembe kerültek családi dokumentumok, s azokat is tanulmányoztam. Ez két párhuzamos munka volt.
Az iskolai tankönyvben unalmasan tanultunk a parasztfelkelésről és Dózsa Györgyről, de ha jobban megismerjük, hogy mi minden történt vele és milyen villanások voltak az életében, akkor már sokkal érdekesebb lehet számunkra. Dózsa György története összecsengett a könyv témájával, ezért került be a Villanásokba” – magyarázta a világhírű kutató.
Eddig könyveiből ismertük, most a Kultúrpalotában találkozhattunk vele
Fotó: Gálna Zoltán
A Bostoni egyetem kutatója szerint jelenleg a hálózatelmélet segítségével azt kutatják, hogy miért fogadták el olyan könnyen a németországi közösségek a náci ideológiát, miért azonosultak sokkal gyorsabban vele, mint ahogy az várható volt. Ennek érdekében a közösségekhez kapcsolódó jegyzőkönyveket, levelezéseket, feljegyzéseket számítógépes program segítségével elemzik, hogy kimutassák a csomópontokat. De az orvostudományban, a rákkutatásban is próbálják a hálózatelméletet hasznosítani, megoldásokat keresve a gyógyító orvosság kifejlesztésére.
– mutatott rá a tudós.
Az előadás résztvevői többek közt arra voltak kíváncsiak, hogy a gazdasági szférában lehet-e használni a hálózatelméletet, s mennyire lehet kimutatni, hogy egy termék sikeres lesz-e a piacon vagy sem. Barabási elmondta, hogy ők rendszeresen elemzik a piacokat, s cégük is van, amelyik segít azoknak, akik jobban át szeretnék látni a piacot és a lehetőségeket.
Sokan voltak kíváncsiak a bostoni kutatóra
Fotó: Gálna Zoltán
Az is felmerült, hogy egy nemzet fennmaradását vagy beolvadását fel lehet-e mérni a hálózatokkal. A kutató szerint
Az is elhangzott kérdésként, hogy ha az emberiség ilyen iramban pusztítja tartalékait, életterét, vajon mennyit fog még kibírni a Föld? Az eladó szerint többször bebizonyosodott, hogy az emberiség képes összefogni és megújulni, s remélhetően erről tesz bizonyságot az elkövetkezőkben is. „Picik vagyunk mindnyájan, s ennek tudatásban alázattal kellene éljük az életünket, tudva, hogy egy nagy egész részesei vagyunk.”
Barabási Albert László azt is kihangsúlyozta, hogy bár a hálózatelmélet sok mindenre magyarázatot talál, s segít megérteni sok mindent,
nem tudják megjósolni, hogy egy-egy döntésnek, változtatásnak milyen következményei lesznek. A hálózatok dinamikáját, a véletlenek előfordulását és szerepét az elkövetkezőkben is szeretnék tanulmányozni.
A bő kétórás beszélgetésen azt is megtudtuk, hogy a fizikusnak nemsokára magyarul is megjelenik legújabb könyve amelynek címe A képlet és amelyben azt boncolgatja, hogy a kimagasló teljesítmény vajon miért nem jár mindig sikerrel, és vajon igaz-e az, hogy siker valójában annak függvénye, hogy mit gondolnak rólunk a többiek, és hogyan reagálnak a cselekedeteinkre.
A székelyföldi képzőművészet egy meghatározó alakja, Gaál András előtt tiszteleg a Csíki Székely Múzeum új kiállítása. A tárlat a festő, pedagógus és közösségszervező sokrétű örökségét mutatja be születésének 90., halálának ötödik évfordulóján.
Harmincadik alkalommal rendezik meg a Szent Király Szövetségi Találkozót, amelyre a Kárpát-medence több mint húsz, Szent István nevéhez kötődő településéről érkeznek vendégek. Az esemény hagyományőrző, kulturális és ünnepi programokat kínál.
A zöldséges tavaszi tekercs a távol-keleti konyhák egyik legismertebb és legkedveltebb fogása. Az idők során a különböző országokban saját változatok alakultak ki, így ma már egy igazi nemzetközi street food klasszikusnak számít.
A költségvetési nehézségek ellenére idén is megrendezik a Csíki Jazz Nemzetközi Jazzfesztivált. A fesztivál világszínvonalú fellépőkkel, sokszínű programmal és a közösség összefogásával bizonyítja: a jazznek Csíkszeredában is otthona van.
Újra az operáé lesz a főszerep Szeptember 30. és október 4-e között Csíkszeredában. A Kolozsvári Magyar Opera olyan klasszikusokkal érkezik Székelyföldre, mint a Nabucco, a Mária főhadnagy, valamint a Valahol Európában.
Ez a hűsítő kovászosuborka-leves a nyári napok legfrissítőbb meglepetése, amit mindössze pár perc alatt, főzés nélkül dobhatsz össze.
Miközben egyes országok tiltani próbálják a közösségi médiát a fiataloknak, máshol már választásokat nyernek a platformokon. A Tusványos egyik múlt heti médiapanelje a jövő nyilvánosságáról és a figyelem új gazdaságáról szólt.
Hunyadi János nagy győzelmének 570. évfordulóján megemlékezést szervezett az Erdélyi Magyar Szövetség sepsiszentgyörgyi szervezete.
Negyedóra alatt elkészül, és alig néhány hozzávaló kell hozzá: ez a ropogós, krémes, édes finomság, a nutellás-pisztáciás rudacska.
A smink egykor lázadás, társadalmi üzenet vagy státuszszimbólum volt, ma azonban sokak számára a mindennapi rutin része. Csiszér Ágnes csíkszeredai sminkessel beszélgettünk arról, mit jelent a smink a közösségi média korában.
szóljon hozzá!