A magyar bajusznak nem a minősége a lényege, hanem az, hogy van – hangzott el mintegy vezérfonalként a marosvásárhelyi Bajusz- és szakállversenyen, amelyen a nemzeti ünnep apropóján „megméretkezhettek” a büszkén és féltő gondossággal viselt arcszőrzetek. A hangulatos és bensőséges eseményen kiderült az is, bizony van, aki reggelre „elalussza” a bajszát, s olyan vállalkozó is akad, aki a láthatatlan bajusz és szakáll kategóriában nyer valamit.
2022. március 14., 17:472022. március 14., 17:47
Hosszabb és rövidebb, netán semmi. Mindenféle arcszőrzetet felvonultattak
Fotó: Bereczky Sándor
A magyar bajusznak nem a minősége a lényege, hanem az, hogy van – hangzott el mintegy vezérfonalként a marosvásárhelyi Bajusz- és szakállversenyen, amelyen a nemzeti ünnep apropóján „megméretkezhettek” a büszkén és féltő gondossággal viselt arcszőrzetek. A hangulatos és bensőséges eseményen kiderült az is, bizony van, aki reggelre „elalussza” a bajszát, s olyan vállalkozó is akad, aki a láthatatlan bajusz és szakáll kategóriában nyer valamit.
2022. március 14., 17:472022. március 14., 17:47
Pár évvel ezelőtt volt még egy próbálkozás, most másodjára szerveztek bajusz- és szakállmustrát Marosvásárhelyen, a március 15-ei nemzeti ünnep kapcsán három napra megnyílt Petőfi kávéházban.
Hogy mi a köze a bajusznak Petőfihez? Csak annyi, hogy
A megmérettetésre várták az évtizedek óta növesztett bajuszok vagy a néhány hete viselt szakállak tulajdonosait is, sőt az arcszőrzettel nem rendelkezőket is, ugyanis a bajusz és bajusz, szakáll kategória mellett álarcszőrzettel is lehetett nevezni. Így a vásárhelyi megmérettetés igazán a nemi egyenjogúság nevében zajlott, ugyanis gyerekek és még egy nő is részt vett rajta.
Bajuszos, szakállas versenyző társaság
Fotó: Bereczky Sándor
A szakállas házigazda, Tölgyesi Szabolcs a mustra elején elmondta, hogy mennyire örül, hogy eltörölték a járványügyi korlátozásokat, mert pár napja még nagyon félt, hogyan fog egy védőmaszkos bajusz- és szakállversenyt levezetni. Kiderült: a magyar és persze a székely ember számára mindig nagyon fontos volt az arcszőrzet, voltak idők, amikor bizony nem is adtak azoknak a férfiembereknek a szavára, akiknek valamilyen oknál fogva nem volt arcszőrzetük. Mondandója igazságát támasztja alá Tölgyesi szerint az a mondás is, hogy
A házigazda elmondása szerint egészen az első világháborúig fontos szerepet kapott az arcszőrzet a férfiaknál, akkor kezdődött a bajusz „hanyatlása”, amikor a hadseregbe bevonult katonáknak a gázálarc például nem tudott rátapadni az arcukra, ahol bajusz volt, ezért el kellett távolítani az arcszőrzetet. „Napjainkban megint felívelőben van az arcszőrzet divatja, aminek én kimondhatatlanul örülök” – mondta Tölgyesi Szabolcs.
A szigorú zsűri
Fotó: Bereczky Sándor
Felidézte a házigazda Szilágyi Pétert, a magyar bajusztársaság elnökét is, aki szerint a magyar bajusznak nem a minősége a lényege, hanem az, hogy van. Ennek szellemében is zajlott az arcszőrzet mustra, amelynek azért voltak szakértő zsűritagjai és szigorú szabályai is. Ezért történhetett meg például, hogy benevezett valaki bajusz kategóriában, de közben kiderült, hogy neki toldott bajusza van, így már a bajusz, szakáll kategóriában volt kénytelen megméretni magát.
A szabályok ugyanis úgy szóltak, hogy
Itt történt meg, hogy jött valaki bajuszosan, s szakállason távozott – legalábbis a szabályok szerint. A harmadik kategória pedig az egyenjogúság, az esélyegyenlőség, valamint a poén kedvéért létezett, ebbe – álbajusz, álszakáll – bárki benevezhetett, aki kis kreativitással festett, ragasztott, kötött magának valamilyen arcszőrzetet. Lett is egy női és öt gyerek nevező. A zsűri pedig azt sem tudta, kit pontozzon.
Tölgyesi Szabolcs szakállas házigazda
Fotó: Bereczky Sándor
A háromtagú zsűrit amúgy Hajnal Zsuzsanna szín- és stílustanácsadó, Dósa Norbert fodrász, borbély és Csatlos Károly szakállas szervező alkotta. Nem volt nehéz dolguk a bajusz kategóriában, ugyanis – miután a toldott bajusz kiesett –, egyetlen nevező büszkélkedett a szabályoknak megfelelő bajusszal. Kacsó István öt hónapja neveli kackiás bajszát, s saját bevallása szerint reggelre el is szokta aludni, de aztán napközben vígan pödörheti. A fiatalember vita nélkül elnyerte az este bajuszkirály címét.
A bajuszkirály. Öt hónapja növeli kackiás bajszát
Fotó: Bereczky Sándor
Többen akarták már megméretni magukat a bajusz és szakáll kategóriájában, volt olyan jelentkező – Marosvásárhely ismert karikaturistája, Boros Tety személyében –, aki azt is elmesélte, hogy ő még Ceaușescu idejében is növelhetett szakállat, mert művészként, karikaturistaként engedélyezték neki. Igaz, ki kellett járni azt az engedélyt. Boros Tety ma is úgy gondolja, hogy mellkasközépig érő ősz szakálla és ezzel egybeolvadó hosszú ősz haja immár nem csak hozzá tartozik a művészi énjéhez, de a védjegye is lett Marosvásárhelyen. Ő egyediségi különdíjat kapott ezen a versenyen.
Boros Tety. Művészként a Ceaușescu-érában is lehetett szakálla, hosszú haja
Fotó: Bereczky Sándor
A kategória legjobbjának a zsűri Tölgyesi Józsefet találta, akinek saját elmondása szerint gyergyói gyökereiben van a bajusz, szakáll. Minden testvérének van, s így legalább nem is ijednek meg egymás gyerekei a bajszos, szakállas bácsiktól, mert hozzá vannak szokva.
Tölgyesi József arcszőrzete lett az első helyezett a szakállak közt
Fotó: Bereczky Sándor
A második helyezett Rácz Attila lett, ő Magyarországról, Pécsről jött a marosvásárhelyi bábszínész szakra szakállt növeszteni. Rendezett, gondosan fésült arcszőrzetéről már belépéskor lejött, hogy ő versenyezni érkezett. Második díjjal tért haza. A harmadik díjat Madaras László vihette haza, aki bajuszosként érkezett, de megtudta, nem tartozik oda.
Madaras László, aki bajszosként érkezett, de meg tudta, nem az
Fotó: Bereczky Sándor
Egy igazán különleges versenyző,
Derült is a közönség rajta, meg csodálta is bátorságát. A zsűri ráadásul a láthatatlan szakáll kategóriában ítélt neki díjat.
A női egyenjogúság nevében...
Fotó: Bereczky Sándor
A vendégbajusz kategóriában volt a legnagyobb tolongás, egy hölgy és öt gyerek is megmérette magát, a zsűri pedig mindenkit nyertesnek titulált.
Gyerekek a bajuszmustrán
Fotó: Bereczky Sándor
Bajszos, szakállas család
Fotó: Bereczky Sándor
Nemcsak egy könyv, hanem egy életmű, egy korszak és egy közösség arcképe került reflektorfénybe a Hargita Megyei Kulturális Központban. Székedi Ferenc Mindig formában – Botár László című albuma túlmutat a műkritikán: emberi történetekből építkezik.
Az összetartozásról, az egymás iránti tiszteletről, a közösen végzett munka teremtő erejéről, és arról is mesél a Nemzeti Színházban vasárnap felavatott díszfüggöny, hogy ennek a nemzetnek van jövője. Budapesten jártunk.
Egy jól összeállított napi étkezés nem bonyolult, csak következetes. Az alapanyagok egyszerűek, az elkészítés követhető, az eredmény pedig egy stabil, egész nap működő rendszer. Az egészséges táplálkozás tudatos választásokról szól.
Ahogy beköszönt az advent, nincs is jobb, mint a konyhát megtölteni a sütőtök és a mézeskalácsfűszer édes illatával. Ez a duplán sütőtökös csiga nemcsak a látványával, de az ízével is elvarázsol.
Az aprócska konyhát finom illat tölti be. Mama palacsintát süt. A spájzból baracklekvárt hoz, és elmélyülten kenegeti a mindenséget jelképező kerek tésztákra. Mikor elkészül vele, gondosan felgöngyölíti, és egy külön tányérra helyezi.
Két erdélyi világutazó, Mihály Alpár és Bertici Attila idén életük egyik legnagyobb kalandjára indult: két 12 lóerős robogóval húsz nap alatt több mint nyolcezer kilométert tettek meg Kelet-Európából egészen Szenegál fővárosáig, Dakarig.
Amikor a mézeskalács illata belengi az otthonainkat, érezzük, hogy közeleg az ünnep. Nálatok sincs karácsony mézeskalács nélkül? Mutasd meg a mézeskalács-remekművedet, és nyerj!
A téli madáretetés nemcsak közvetlen táplálék kihelyezésével történhet. Többféle módon is kedveskedhetünk a madaraknak a kihívásokkal teli keményebb téli időszakban, ezeket az alternatív lehetőségeket fogjuk bemutatni.
Hat éve egy merész ötlet született Csíkszeredában: zenével átszőtt tudományos történetmesélés. A projekt mára közösséggé, élménnyé és ünneppé nőtte ki magát, most pedig a jubileumi, karácsonyi „Best of” előadáson vehettünk részt.
Krasznahorkai mondatai özönlenek. Rád ragadnak. Mintha a lassú sötétség húzna magával, amelyben felvillan valami makacs fény. Ki a magyar irodalom egyik legkülönösebb alakja, az idei irodalmi Nobel-díjas?
szóljon hozzá!