A magyar bajusznak nem a minősége a lényege, hanem az, hogy van – hangzott el mintegy vezérfonalként a marosvásárhelyi Bajusz- és szakállversenyen, amelyen a nemzeti ünnep apropóján „megméretkezhettek” a büszkén és féltő gondossággal viselt arcszőrzetek. A hangulatos és bensőséges eseményen kiderült az is, bizony van, aki reggelre „elalussza” a bajszát, s olyan vállalkozó is akad, aki a láthatatlan bajusz és szakáll kategóriában nyer valamit.
2022. március 14., 17:472022. március 14., 17:47
Hosszabb és rövidebb, netán semmi. Mindenféle arcszőrzetet felvonultattak
Fotó: Bereczky Sándor
A magyar bajusznak nem a minősége a lényege, hanem az, hogy van – hangzott el mintegy vezérfonalként a marosvásárhelyi Bajusz- és szakállversenyen, amelyen a nemzeti ünnep apropóján „megméretkezhettek” a büszkén és féltő gondossággal viselt arcszőrzetek. A hangulatos és bensőséges eseményen kiderült az is, bizony van, aki reggelre „elalussza” a bajszát, s olyan vállalkozó is akad, aki a láthatatlan bajusz és szakáll kategóriában nyer valamit.
2022. március 14., 17:472022. március 14., 17:47
Pár évvel ezelőtt volt még egy próbálkozás, most másodjára szerveztek bajusz- és szakállmustrát Marosvásárhelyen, a március 15-ei nemzeti ünnep kapcsán három napra megnyílt Petőfi kávéházban.
Hogy mi a köze a bajusznak Petőfihez? Csak annyi, hogy
A megmérettetésre várták az évtizedek óta növesztett bajuszok vagy a néhány hete viselt szakállak tulajdonosait is, sőt az arcszőrzettel nem rendelkezőket is, ugyanis a bajusz és bajusz, szakáll kategória mellett álarcszőrzettel is lehetett nevezni. Így a vásárhelyi megmérettetés igazán a nemi egyenjogúság nevében zajlott, ugyanis gyerekek és még egy nő is részt vett rajta.
Bajuszos, szakállas versenyző társaság
Fotó: Bereczky Sándor
A szakállas házigazda, Tölgyesi Szabolcs a mustra elején elmondta, hogy mennyire örül, hogy eltörölték a járványügyi korlátozásokat, mert pár napja még nagyon félt, hogyan fog egy védőmaszkos bajusz- és szakállversenyt levezetni. Kiderült: a magyar és persze a székely ember számára mindig nagyon fontos volt az arcszőrzet, voltak idők, amikor bizony nem is adtak azoknak a férfiembereknek a szavára, akiknek valamilyen oknál fogva nem volt arcszőrzetük. Mondandója igazságát támasztja alá Tölgyesi szerint az a mondás is, hogy
A házigazda elmondása szerint egészen az első világháborúig fontos szerepet kapott az arcszőrzet a férfiaknál, akkor kezdődött a bajusz „hanyatlása”, amikor a hadseregbe bevonult katonáknak a gázálarc például nem tudott rátapadni az arcukra, ahol bajusz volt, ezért el kellett távolítani az arcszőrzetet. „Napjainkban megint felívelőben van az arcszőrzet divatja, aminek én kimondhatatlanul örülök” – mondta Tölgyesi Szabolcs.
A szigorú zsűri
Fotó: Bereczky Sándor
Felidézte a házigazda Szilágyi Pétert, a magyar bajusztársaság elnökét is, aki szerint a magyar bajusznak nem a minősége a lényege, hanem az, hogy van. Ennek szellemében is zajlott az arcszőrzet mustra, amelynek azért voltak szakértő zsűritagjai és szigorú szabályai is. Ezért történhetett meg például, hogy benevezett valaki bajusz kategóriában, de közben kiderült, hogy neki toldott bajusza van, így már a bajusz, szakáll kategóriában volt kénytelen megméretni magát.
A szabályok ugyanis úgy szóltak, hogy
Itt történt meg, hogy jött valaki bajuszosan, s szakállason távozott – legalábbis a szabályok szerint. A harmadik kategória pedig az egyenjogúság, az esélyegyenlőség, valamint a poén kedvéért létezett, ebbe – álbajusz, álszakáll – bárki benevezhetett, aki kis kreativitással festett, ragasztott, kötött magának valamilyen arcszőrzetet. Lett is egy női és öt gyerek nevező. A zsűri pedig azt sem tudta, kit pontozzon.
Tölgyesi Szabolcs szakállas házigazda
Fotó: Bereczky Sándor
A háromtagú zsűrit amúgy Hajnal Zsuzsanna szín- és stílustanácsadó, Dósa Norbert fodrász, borbély és Csatlos Károly szakállas szervező alkotta. Nem volt nehéz dolguk a bajusz kategóriában, ugyanis – miután a toldott bajusz kiesett –, egyetlen nevező büszkélkedett a szabályoknak megfelelő bajusszal. Kacsó István öt hónapja neveli kackiás bajszát, s saját bevallása szerint reggelre el is szokta aludni, de aztán napközben vígan pödörheti. A fiatalember vita nélkül elnyerte az este bajuszkirály címét.
A bajuszkirály. Öt hónapja növeli kackiás bajszát
Fotó: Bereczky Sándor
Többen akarták már megméretni magukat a bajusz és szakáll kategóriájában, volt olyan jelentkező – Marosvásárhely ismert karikaturistája, Boros Tety személyében –, aki azt is elmesélte, hogy ő még Ceaușescu idejében is növelhetett szakállat, mert művészként, karikaturistaként engedélyezték neki. Igaz, ki kellett járni azt az engedélyt. Boros Tety ma is úgy gondolja, hogy mellkasközépig érő ősz szakálla és ezzel egybeolvadó hosszú ősz haja immár nem csak hozzá tartozik a művészi énjéhez, de a védjegye is lett Marosvásárhelyen. Ő egyediségi különdíjat kapott ezen a versenyen.
Boros Tety. Művészként a Ceaușescu-érában is lehetett szakálla, hosszú haja
Fotó: Bereczky Sándor
A kategória legjobbjának a zsűri Tölgyesi Józsefet találta, akinek saját elmondása szerint gyergyói gyökereiben van a bajusz, szakáll. Minden testvérének van, s így legalább nem is ijednek meg egymás gyerekei a bajszos, szakállas bácsiktól, mert hozzá vannak szokva.
Tölgyesi József arcszőrzete lett az első helyezett a szakállak közt
Fotó: Bereczky Sándor
A második helyezett Rácz Attila lett, ő Magyarországról, Pécsről jött a marosvásárhelyi bábszínész szakra szakállt növeszteni. Rendezett, gondosan fésült arcszőrzetéről már belépéskor lejött, hogy ő versenyezni érkezett. Második díjjal tért haza. A harmadik díjat Madaras László vihette haza, aki bajuszosként érkezett, de megtudta, nem tartozik oda.
Madaras László, aki bajszosként érkezett, de meg tudta, nem az
Fotó: Bereczky Sándor
Egy igazán különleges versenyző,
Derült is a közönség rajta, meg csodálta is bátorságát. A zsűri ráadásul a láthatatlan szakáll kategóriában ítélt neki díjat.
A női egyenjogúság nevében...
Fotó: Bereczky Sándor
A vendégbajusz kategóriában volt a legnagyobb tolongás, egy hölgy és öt gyerek is megmérette magát, a zsűri pedig mindenkit nyertesnek titulált.
Gyerekek a bajuszmustrán
Fotó: Bereczky Sándor
Bajszos, szakállas család
Fotó: Bereczky Sándor
Márika néni, Fábián Mária 1934 szilveszterén született Kézdikőváron, amikor a harangok az ó- és újévet összekötötték. Azóta kilenc évtized telt el. De mindvégig őrizte a hitet, a szeretetet, és a múlt emlékeit ma is szívesen meséli tovább.
A vargabéles tökéletes választás, ha egy hagyományos, laktató és felejthetetlen desszertre vágysz!
Ha ősz, akkor befőzés. Szinte látom, ahogy ebben az időszakban hány nő logisztikázza a nemlétező szabadidejét a munka, háztartás, gyerekek mellett, hogy beleférjen egy kis zakuszkafőzés, vinetesütés, szilvalekvár, savanyú káposzta eltevése.
Siklódy Fruzsina gyerekkora óta a művészetek világában él, de csak később választotta hivatásának a grafikát. Fekete-fehér munkáiban az érzelmek intenzitása, a hiány lenyomata és a szakrális tér inspirálja. Új kiállítása ezt érzékenyen mutatja meg.
Egyszerűen elkészíthető, mégis ünnepi megjelenésű desszert, ami garantáltan a család kedvence lesz a hidegebb napokon.
A galagonya tavaszi és őszi felhasználását mutatjuk be, változatos módokon tudjuk vele támogatni az egészségünket. Terméséből ketchup-szerű szósz is készülhet, mutatjuk a receptet is.
A húsos raguk azért nagyon jók, mert bármilyen zöldséggel vagy akár gombával is gazdagíthatjuk a szaftos ételt.
A Pszichószereda idén is a lélek finom hangjaira hangol: előadások, workshopok és művészeti programok várják a közönséget, hogy közérthetően, mégis tudományos alapokon közelítsenek a mentális egészséghez – tabuk nélkül, nyitottan, emberközelből.
A sültkrumpli-leves krumplihéjcsipsszel nemcsak elképesztően finom, de egy olyan kreatív fogás, ami megmutatja, hogyan hasznosíthatjuk a konyhai maradékokat is.
szóljon hozzá!