
Kiss Tamara az Ifjúsági Repülőmodellező Világbajnokság többszörös éremszerzője
Fotó: Dávid Anna Júlia
Az alig 17 éves székelykeresztúri Kiss Tamara egy egészen különleges technikai sportba szeretett bele, a repülőmodellezés mint versenysport lett a hobbija. Sőt, mára sokkal több ez, mint egyszerű hobbi – szinte életforma. A fiatal röptetővel arról beszélgettünk, hogy mit is jelent álmodozni, milyen egy lelkes családdal a háttérben útra kelni, és sorra nyerni minden versenyt, amit csak lehet.
2017. november 07., 15:462017. november 07., 15:46
Tamara az Ifjúsági Repülőmodellező Világbajnokság többszörös éremszerzője, tagja a román válogatottnak, több Európa-bajnokság és számos verseny van a háta mögött. Négyéves kora óta röptet, azóta több mint hetven kupát sikerült begyűjtenie. Olyan átható lelkesedéssel mesél a versenyekről, a köréjük szervezett utazásokról, a gépekről, a különböző kultúrákról, amelyekkel találkozott, hogy kívülállóként az az érzésem, lemaradtam valami nagyon izgalmasról.
Kiss Tamara még négyéves pici lány volt, amikor repülőmodellezéssel foglalkozó édesapja egy versenyre vitte el családját. Amikor a kislány látta, hogyan is reptetnek, édesapja elé állt és azt mondta: „Ezt én is meg tudom csinálni”. Akkor az édesapa engedte, hogy a drága műszerrel tegyen egy próbát, ami sikerült, és azóta is mindketten szerelmesei a sportnak.
Tamara elmesélte, hogy bár technikai sportról van szó, nagyon sokat számít a szerencse, az, hogy jó időben jó helyen legyen, de az is, hogy éppen megfelelő időjárás legyen a reptetéshez. Ugyanis
Megeshet az is, hogy míg kora reggel rajthoz álláskor még borús, hűvös idővel kell szembenézniük a versenyzőknek, a déli órákban már verőfényes napsütés van, ami több lehetőséget ad a pontszerzésre.
Sokadik kupája ez, de az elsőt még négy évesen szerezte
Fotó: Dávid Anna Júlia
Egyébként a repülőmodellek karbonból, karbonszálas vászonból, műanyagból és kis elektronikai szerkezetből állnak. Ez utóbbi hajtja a propellereket a felszálláshoz, és egy lokalizáló berendezés is van benne, hogy könnyebb legyen leszállás után megtalálni. Röptetéskor kötélen, egy csiga segítségével engedik fel a szerkezetet, és addig haladnak vele, míg megfelelő meleg-áramlatot, hogy kirepüljön. Egy-egy verseny alatt egy versenyzőnek ötször kell felengednie a repülőmodelleket, és a verseny kiírásainak megfelelően általában 3-4 percig kell repülnie ahhoz, hogy megfelelő pontot szerezzen.
Első nyereményét át sem akarták adni, mert az akkori román törvények szerint iskolásnak kellett volna lennie, s Tamara még csak óvodás volt. Aztán senkinek nem volt szíve visszavenni egy négyéves kislánytól a Junior kategória első helyét.
Nem egy olcsó sportág a repülőmodellezés: egy repülő két-háromezer euróba is kerülhet használtan, és csupán azzal nem lehet versenyt nyerni, ha valaki vásárol egy nagyon drága készüléket. Bár nyilván maga a repülő is, nagyon sokat számít, hiszen vesztett már versenyt amiatt, hogy meghibásodott a készüléke. A felszerelést tároló láda értéke is 350 euró körül van – használtan. A Tamaráé ereklye, ajándékba kapta egy nagyszalontai baráttól, aki rengeteget biztatta a versenyeken. „Ettől nem szívesen válnék meg” – mondta.
Tamara a terepen érzi igazán magát elemében
Érdekességképp azt is megtudtam, hogy a Hargita kupát azért nem szervezik a megyében, mert egyszerűen nincs elég nagy beépítetlen, magasfeszültségű vezetékektől mentes övezet, ami alkalmas lenne erre, s ez lassan a környező országokban is probléma. Ennek okán a gyakorlást sem könnyű a környéken megszervezni: bevált módszerük az, hogy a versenyekre hamarabb érkeznek, és rászánnak egy-két napot vagy a versenyek előtt a hajnali órákat a gyakorlásra.
A hosszú évek alatt számos értékes barátságot sikerült Tamarának kötnie. A nyári hónapokban szinte egyfolytában versenyekre jár, így hosszú időt tölt versenyzőtársaival.
Technikai sport, de kell hozzá némi szerencse is
A román válogatott csapata tagjaként megtanult románul, a külföldi barátságok révén az angollal is jól boldogul. Édesapja arra is nevetve emlékezett vissza, hogy kezdetben beültek az autóba s több ezer kilométert mentek egy-egy verseny helyszínére, nem ismertek senkit, nem beszéltek nyelveket, nem ismerték a versenykörülményeket sem. Sátorral megérkeztek, felhúzták és utána kezdtek tájékozódni.
„Alig várom a tavaszt, hogy ismét kezdődjön a szezon” – mondta csillogó szemekkel Tamara. Általában már decemberben megkapják a versenynaptárat, s ilyenkor meg is tervezik az évet. Szállást foglalnak, időpontokat egyeztetnek.
A 17 éves lány és repülőmodeljei
Tamara elmesélte, hogy sok iskolai felmérőt írt már meg egyedül, amiatt, hogy az éppen egybeesett a verseny időpontjával. Arról is nevetve mesélt, hogy míg a hétköznapokban el tud fáradni, nehéz a koránkelés, addig a verseny ideje alatt, vagy ha gyakorolni kell, hajlani hatkor örömmel, minden fáradtság nélkül kel és indul ki a terepre. Mikor a terveiről faggatom mosolyog picit, nem akar semmit elkiabálni, de
Szeret több lábbal a földön állni, ezért nemrégiben futball-játékvezetői képesítést is szerzett, bíráskodik és ezen a területen is szeretné elérni a maximumot.
Nemcsak egy könyv, hanem egy életmű, egy korszak és egy közösség arcképe került reflektorfénybe a Hargita Megyei Kulturális Központban. Székedi Ferenc Mindig formában – Botár László című albuma túlmutat a műkritikán: emberi történetekből építkezik.
Az összetartozásról, az egymás iránti tiszteletről, a közösen végzett munka teremtő erejéről, és arról is mesél a Nemzeti Színházban vasárnap felavatott díszfüggöny, hogy ennek a nemzetnek van jövője. Budapesten jártunk.
Egy jól összeállított napi étkezés nem bonyolult, csak következetes. Az alapanyagok egyszerűek, az elkészítés követhető, az eredmény pedig egy stabil, egész nap működő rendszer. Az egészséges táplálkozás tudatos választásokról szól.
Ahogy beköszönt az advent, nincs is jobb, mint a konyhát megtölteni a sütőtök és a mézeskalácsfűszer édes illatával. Ez a duplán sütőtökös csiga nemcsak a látványával, de az ízével is elvarázsol.
Az aprócska konyhát finom illat tölti be. Mama palacsintát süt. A spájzból baracklekvárt hoz, és elmélyülten kenegeti a mindenséget jelképező kerek tésztákra. Mikor elkészül vele, gondosan felgöngyölíti, és egy külön tányérra helyezi.
Két erdélyi világutazó, Mihály Alpár és Bertici Attila idén életük egyik legnagyobb kalandjára indult: két 12 lóerős robogóval húsz nap alatt több mint nyolcezer kilométert tettek meg Kelet-Európából egészen Szenegál fővárosáig, Dakarig.
Amikor a mézeskalács illata belengi az otthonainkat, érezzük, hogy közeleg az ünnep. Nálatok sincs karácsony mézeskalács nélkül? Mutasd meg a mézeskalács-remekművedet, és nyerj!
A téli madáretetés nemcsak közvetlen táplálék kihelyezésével történhet. Többféle módon is kedveskedhetünk a madaraknak a kihívásokkal teli keményebb téli időszakban, ezeket az alternatív lehetőségeket fogjuk bemutatni.
Hat éve egy merész ötlet született Csíkszeredában: zenével átszőtt tudományos történetmesélés. A projekt mára közösséggé, élménnyé és ünneppé nőtte ki magát, most pedig a jubileumi, karácsonyi „Best of” előadáson vehettünk részt.
Krasznahorkai mondatai özönlenek. Rád ragadnak. Mintha a lassú sötétség húzna magával, amelyben felvillan valami makacs fény. Ki a magyar irodalom egyik legkülönösebb alakja, az idei irodalmi Nobel-díjas?
szóljon hozzá!