
Mint sok minden más, a DJ szakma is rengeteg átalakuláson ment át az évek során
Fotó: • Forrás: Pixabay.com
Míg régen csak a zenék sorrendjéért, illetve a köztük elhangzó konferálásért felelt egy lemezlovas, manapság nem csak a dalok mixeléséhez, hanem pszichológiához, marketinghez, brandépítéshez is kell értenie egy DJ-nek, persze amellett, hogy jó technikai felszerelése van. De hogyan is alakult ki a szórakoztatóiparnak már jó ideje szerves részét képező szakma? Egy újságíró-lemezlovas járja körbe a témát.
2019. szeptember 27., 15:532019. szeptember 27., 15:53
A DJ, azaz disc jockey, magyarul lemezlovas már az 1930-as évektől létező fogalom, amely mint sok minden más, Amerikából indult. Akkoriban kizárólag azt a személyt jelentette, aki rádióműsorokban lejátszotta a kor népszerű dalait, illetve bemutatta az újdonságnak számító zeneszámokat a közönségnek. Az elnevezés a hanglemez angol neve: disc (korong), illetve a jockey (zsoké) szavakból állt össze. Az ezt követő néhány évtizedben a lemezlovasok feladata kimerült a konferálásban, valamint a lejátszott zenék sorrendjének kiválasztásában, legyen szó rádiós műsorról vagy élő „zenélésről”.
Rádiózásból indult lemezlovas fogalma, azóta sokat változott a jelentése
Fotó: • Forrás: Pixabay.com
A keveréshez, hétköznapibb nyelven „mixeléshez” szükséges technika – azaz a modernebb lemezlejátszó – csak a későbbiekben, az 1970-es évek környékén jelent meg. Tulajdonképpen ekkortól nyerte el a DJ, mint fogalom a ma is helytálló jelentését, vagyis, hogy a lemezlovas nemcsak rakja a zeneszámokat egymás után, hanem össze is keveri őket, ha úgy tetszik, mixeli azokat. Akkortájt a DJ-knek jelentős ízlésformáló szerepük is volt, hiszen az emberek szinte csak az ő munkásságuk révén hallhattak néhány új zenét vagy feldolgozást. Kijelenthető tehát, hogy
Ahhoz, hogy valaki abban az időben lemezlovas legyen komoly befektetett munkát és pénzt igényelt: a lemezek ára ugyanis igencsak borsos volt, nem lehetett az internetről letölteni a kívánt dalokat, és a keveréshez szükséges technika előteremtése sem volt olcsó mulatság. Emellett a szakma csínját-bínját csak tapasztalt lemezlovasoktól lehetett eltanulni: jó kapcsolatok, idő és rengeteg befektetett energia kellett ahhoz, hogy valaki DJ lehessen. Épp ezért komoly kultusza volt a szakmának, kevesen kerülhettek be az „elit” körökbe.
Az első DJ-k még bakelitlemezeken játszottak. Még ma is népszerűek sok előadó körében
Fotó: • Forrás: Pixabay.com
Ez a korszak is – mint sok minden más – az internet elterjedésével ért véget, amikor is kezdtek megszűnni a technológia korlátok, azaz sok zene nagyon könnyen beszerezhetővé vált, ugyanakkor a szakmához szükséges technika is sokkal hozzáférhetőbb lett. Noha a 2000-es évek derekán még privilégiumnak számított lemezlovasnak lenni, nem sokkal később tömegjelenséggé vált a szakma. Ekkoriban az úgynevezett laptop DJ-zés még nem volt elterjedve, a lemezlovasok többsége azonban már nem bakelit lemezről, hanem CD-ről zenélt, a zenei állomány beszerzése azonban még mindig tőke és energiaigényes volt.
A szakma úgynevezett „felhígulása” a 2008-2010-es évektől érhető tetten: ekkortájt már sem a zenék beszerzése, sem a technika előteremtése nem okozott különösebb gondot a legtöbbeknek, így egyre több „DJ-palánta” lépett be a piacra. A közösségi média elterjedése is jelentős szerepet játszott ebben, ugyanis már elég volt egy laptop, egy lemezlovas-program és egy Facebook-oldal, és máris DJ-nek nevezhette magát akárki. Ehhez pedig sok esetben társultak fellépések is, hiszen sok klubtulajdonos próbált spórolni a lemezlovason, így szívesen adtak lehetőséget kezdőknek is. Ez természetesen nem jelenti azt, hogy nem születtek így ígéretes tehetségek. A folyamat következménye inkább úgy fogalmazható meg, hogy
hiszen viszonylag kevés befektetett munkával válhatott azzá valaki. Épp ezért esett a szakma presztízse.
Alig néhány éve, hogy a laptop DJ-zés teljesen megváltoztatta az iparágat
Fotó: • Forrás: Pixabay.com
Noha két zene összemixelése nem egy bonyolult feladat, illetve a dalok beszerzése is tulajdonképpen néhány kattintással megoldható (a zenei licencek és a velük kapcsolatos bonyodalmak nem képezik témáját e cikknek), inkább pszichológia oldalról megközelítve nehéz kitanulni a szakmát. A jó lemezlovas feladata ugyanis nem merül ki az előbb említettetekben, sokkal inkább abban nyilvánul meg, hogy mennyire tud ráérezni a közönsége hangulatára, mennyire tudja „mozgatni” őket, akár 6-7 órán keresztül is. Ehhez pedig nem elég otthon felkészülni, tapasztalat és improvizáció szükséges hozzá.
Manapság viszont a lemezlovasság sokkal többről szól mint két zene összekeveréséről vagy épp a táncparketten lévő közönség kezeléséről. Mivel nagyon sokan vannak a piacon, így a kezdők és haladók közül is leginkább csak azok érhetnek el sikereket, akinek vagy jó kapcsolataik vannak, vagy jól hirdetik magukat a közösségi felületeken, vagy ezeket ötvözik nagyon ügyesen.
A DJ a performanszáról készült kép-, hang- és videóanyagokkal, illetve egy saját, rá jellemző imázzsal tudja legjobban eladni magát a közösségi média felületein. Ez rendkívül fontos, hiszen annyira előtérbe került a brand, hogy gyakorlatilag a lájkok száma, az adott előadó imázsa határozza meg azt, hogy hova hívják fellépni és mennyiért. Noha továbbra is fontos, jócskán háttérbe szorult a zenei és technikai felkészültség a kialakított imázzsal szemben. Ahhoz, hogy valaki feljebb lépjen a ranglétrán, a klasszikus DJ-szerep már kevés.
Jó PR- és marketingtevékenységgel hamar be lehet futni DJ-ként. Határ a csillagos ég
Fotó: • Forrás: Pixabay.com
Egy másik szint amikor már saját zenékkel vagy feldolgozásokkal is rendelkezik egy adott DJ, de őt már inkább hívhatjuk producernek, aki lemezlovas is egyben. Manapság szinte csak azok a lemezlovasok érhetik el a sztár státuszt, akik producerkednek is egyben, joggal kijelenthető tehát, hogy már ez is része a szakmának.
Kié a kulcs
az emlékek tárházán,
Kié a rozsdás lakat?
Hargita megyére jellemző ételek receptjeiből készítenek kiadványt, és bevezetik a „narancslepke” minősítést a vendéglátók számára. Mindemellett számos programmal készülnek a jövő évre, amikor a megye viseli az Európa Gasztronómiai Régiója címet.
A frontemberváltás minden zenekar életében mérföldkő. Nem a múlt felülírásáról szól, hanem arról, hogyan tud egy új hang új színeket hozni egy már jól ismert történetbe. A No Sugar Szőcs Renivel új fejezetet nyit.
A Tomcsa Sándor Színház és az Udvarhely Néptáncműhely koprodukciójában készül gyerekeknek szóló előadás Székelyudvarhelyen, amely szöveg, zene, tánc és bábok ötvözetével mesél a barátság fontosságáról. Györfi Csaba rendezővel beszélgettünk.
A reggelt a gyerekkor kedvencével, a bundás kenyérrel indítjuk, ebédre egy hagyományos fogás kerül a tányérra, desszertnek sokak által kedvelt falatok következnek, este pedig egy meleg, krémes, töltött édesburgonya zárja a napot.
A nagyböjti időszakban, amikor az egyszerűbb, húsmentes fogások kerülnek előtérbe, ez a fordított hagymás leveles tészta kiváló vacsora vagy reggeli lehet. A recept egyszerűsége illeszkedik a böjt csendesebb, letisztultabb étkezéseihez.
Valóban mindig a vesztes oldalon álltunk? Egy tavaly megjelent kötet elfeledett magyar győzelmeket idéz fel Erdélytől Itáliáig, a tatárjárástól 1944-ig. Udvardy Zoltán szerint nem a múltunk gyenge – csak nem tanították meg rendesen.
Nemcsak a hagyományos grafikai műfajok mestere, hanem a kortárs kifejezésmódokkal is bátran kísérletező alkotó. A Jelenlét első műsorában Túros Eszter művészettörténész Siklódy Ferenc grafikussal beszélgetett.
Gyors és egyszerű keksz készült A pszichológus konyhájában: a csokiba mártott kiflicskék az év bármely időszakában sikert aratnak.
Újabb nagylemezen dolgoznak az Ineffable tagjai: Shakespeare-szonetteket zenésítenek meg különböző stílusokban. A tíz éve alakult formáció pályafutását követtük az évek során – most az elmúlt időszakról beszélgettünk a zenekar menedzserével.
szóljon hozzá!