Az orda- és sajtkészítés tudományába tekinthetünk bele, ugyanakkor az egykori koronaváros múltjába is – a Székelyhon napilap Erdélyi Gasztró mellékletében a Máramaros megye északi csücskében fekvő Tiszahosszúmezőn levő kecsketelepéről olvasható riport Makkay József tollából. Varkola Tibor mintegy nyolcvan kecskét tart, és meggyőződése, hogy mióta gazdálkodik, életük minden szempontból jó irányba fejlődött.
2019. október 30., 16:002019. október 30., 16:00
2019. október 30., 16:022019. október 30., 16:02
Az orda fövését hideg vízzel szabályozzák az üstben
Fotó: Makkay József
Az orda- és sajtkészítés tudományába tekinthetünk bele, ugyanakkor az egykori koronaváros múltjába is – a Székelyhon napilap Erdélyi Gasztró mellékletében a Máramaros megye északi csücskében fekvő Tiszahosszúmezőn levő kecsketelepéről olvasható riport Makkay József tollából. Varkola Tibor mintegy nyolcvan kecskét tart, és meggyőződése, hogy mióta gazdálkodik, életük minden szempontból jó irányba fejlődött.
2019. október 30., 16:002019. október 30., 16:00
2019. október 30., 16:022019. október 30., 16:02
Az orda fövését hideg vízzel szabályozzák az üstben
Fotó: Makkay József
A sajt után fennmaradó savós tejbe frissen fejt reggeli kecsketejet öntenek, és begyújtanak az üst alá. Ha minden jól megy, egy óra múlva ki lehet merni az ordát – így kezdődik az ordakészítés a hosszúmezői állattelepen, ahol elkerített karámok, esős időre fedett pihenő, illetve kétágyas nyári lak is található. „Tavasztól késő őszig mindig van valaki a kecskék mellett, később pedig behajtják az állatokat a téli szállásra. A Tisza partján rendszeresen járőröző román határőrök plusz biztonságot jelentenek, a két nagy testű juhászkutya pedig végzi a dolgát: a gazda hiányában idegennek nem tanácsos az állattelep körül téblábolni. Egy-egy horgászon kívül nem jár erre senki, legfentebb cigarettacsempészek, akik az Ukrajnában negyedáron megvásárolható csempészárut próbálják áthozni a helyenként bokáig érő gázlókon. De nem sok sikerrel, mert lebuknak: a modern hőérzékelő távcsövekkel és egyéb felszereléssel ellátott katonák hamar ott teremnek a határsértők nyomában. A falubeliek ezt már megszokták, így együtt élnek a határőrséggel” – osztja meg benyomásait az újságíró.
Kiderül, miután elege lett az ipari munkából, Varkola Tibor úgy döntött, mezőgazdaságból akar feleségével megélni. A faluban nőtt fel, ahol évtizedekkel ezelőtt még nagy kiterjedésű káposztaföldek ontották a megyeszerte közkedvelt fejeskáposztát. De mára ez lecsengett, alig pár gazda maradt a hagyományos termesztés mellett.
A kommunizmus újra mindent lerombolt, a rendszerváltás utáni széthúzás pedig nem engedte, hogy visszatérjünk az igazi kerékvágásba. Talán ezen sikerül változtatni” – magyarázza Varkola Tibor. Hangsúlyozza, a családjának a kecsketartással megváltozott az élete. A korábban alpolgármesterként is dolgozó gazda azt mondja, elkényelmesedett: mivel fizikai munkát nem végzett, nem érezte jól magát. A sokat várt gyermekáldás sem akart beköszönteni. Amióta kecskéket tartanak, és rendszeresen fogyasszák tejtermékeiket, sokkal jobban érzik magukat, és két kislányuk született. Meggyőződése, hogy életük minden szempontból jó irányba fejlődött.
És hogy miképpen is készítik évszázadok óta arrafelé az ordát, megtudhatják az Erdélyi Gasztró október 30-ai számából.
A törzskönyvezés előtt álló kecskeállomány
Fotó: Makkay József
Kecskenyáj a karámban. A tél beállta előtt még a Tisza partján delelnek
Fotó: Makkay József
A román-ukrán határt jelző oszlop az állatok telephelye mellett
Fotó: Makkay József
Elkészült az orda. Szűrővel meri ki a gazda az üstből
Fotó: Makkay József
Varkola Tibor és óvodás kislánya. Mindketten jól érzik magukat a szabadban, a Tisza partján
Fotó: Makkay József
Csendélet pásztorkutyával
Fotó: Makkay József
Az 1956-os forradalom erdélyi következményeiről, a fiatalok szabadságvágyáról és a kommunista diktatúra megtorlásairól tartottak konferenciát Csíkszeredában, ahol a történészek előadásai mellett a személyes emlékezet átadása is hangsúlyt kapott.
Miért történhet meg, hogy egyesek tíz év nyelvtanulás után sem mernek megszólalni, mások fél év alatt megtanulnak kommunikálni? Kovásznai Ágnes angoltanár szerint a titok a rendszerességben, az élő nyelvi környezetben és a tanulási módszerekben rejlik.
Ha már esősre fordult az időjárás, és úgy döntöttünk, hogy nem mozdulunk ki a hétvégén, akkor itt az ideje felütni valamelyik streamingplatformot. Szerintünk most ezeknek az újdonságoknak érdemes esélyt adni.
Kijött az első előzetes kedd este a Netflixnél készülő új, Narnia filmhez, amit Greta Gerwig, a Barbie, a Kisasszonyok és a Lady Bird rendezője írt és rendezett.
A pedagógusok számára a tanítás napjainkban már jóval többet jelent a tananyag átadásánál: egyszerre kell nevelniük, támogatniuk és alkalmazkodniuk a gyerekek eltérő igényeihez. Két szakembert kérdeztünk a hivatás nehézségeiről és szépségeiről.
A toxoplazmózis hallatán sok gazdi és leendő szülő megijed. De valóban a macska jelenti a legnagyobb veszélyt? Rus Patricia állatorvos segítségével bemutatjuk, hogyan terjed a fertőzés, mikor jelent kockázatot és hogyan védekezhetünk ellene.
Digger – avagy a közöny meglepő ereje. Így is lehetne parafrazálni az Oscar-díjas Birdman rendezőjének új filmjét ami nem azért lett ordas nagy bukás mert rossz, hanem mert az érdektelenség lengte körbe. Képbehozó.
Új sorozattal rukkol elő a Vikingek készítője, legújabb folytatásos története, a szintén a viking-korszakban játszódó Bloodaxe a Prime Video-ra érkezik január 20-án.
Gods Don’t Give Gifts (Az Istenek nem ajándékoznak – szerk. ford.) címmel jelenik meg a YouTube-on másfél millió feliratkozóval rendelkező Gossip Goblin néven ismert Zack London egész estés filmje, ami teljes egészében AI használatával készült.
A mai napig a legjobb akció-szerepjáték, ami sok szempontból egyáltalán nem öregedett. Szeptember végén Remastered kiadást kapott a legendás Witcher III, így most a gamerek teljes pompájában vethetik bele ismét magukat. Képbehozó.
szóljon hozzá!