
Pap Lóránd Lehel faiskolájában hetven gyümölcsfajta található
Fotó: Jakab Mónika
Pap Loránd Lehel nyikómalomfalvi faiskolájában évente több ezer vadalanyt ültetnek el, amelyekre különböző fajtákat oltanak. A facsemete-termesztőt az Erdélyi Napló munkatársa látogatta meg.
2021. június 03., 12:022021. június 03., 12:02
Pap Loránd Lehel nyikómalomfalvi facsemete-termesztő a marosvásárhelyi Sapientia Egyetem kertészmérnöki szakán tanult. Vállalkozása 2010 tavaszán jött létre, eleinte Székelyudvarhely és Székelykeresztúr környékén foglalkozott kertépítéssel és kertfenntartással, de már abban az évben elkezdett gyümölcsfaoltványokkal is foglalkozni – forgalmazóként. Egyre növekedett a kereslet, de rájött, hogy
Ma már a faiskola 5,5 hektár területen fekszik. Évente több ezer vadalanyt ültetnek el, amelyekre különböző fajtákat oltanak. Azonban csak a területük egy részén működik faiskola, mivel a termőföldet vetésforgóval pihentetik a betegségek és kártevők elszaporodásának megakadályozása érdekében.
A faiskolában hagyományos székelyföldi, illetve modern fajták egyaránt megtalálhatóak
Fotó: Jakab Mónika
„Már a vállalkozás kezdetén több gyümölcsfajjal foglalkoztunk, és azóta ez a választék tovább bővült. Ma 70 gyümölcsfajta található a faiskolánkban, az alma-, körte-, szilva-, cseresznye-, meggy-, őszibarack, kajszi- és birsalmafajták széles választéka”.
Igen kedvelt hagyományos almafajták a pónyik, batul, Budai Domokos vagy a kisasszonyalma: közös jellemzőjük, hogy nagyra nőnek, későn kezdenek teremni, viszont nyolcvan-száz évet is megérnek. A pónyiknak nyolc-kilenc év is kell, amíg teremni kezd. Körtéből a pirosbelű vackor, szilvából a zöldringló és a besztercei szilva a kedveltebb hagyományos fajta.
Bővebben minderről az Erdélyi Napló június 3-ai lapszámában olvashatnak.
A boróka fűszeres ízű terméséről közismert, vidékünk hegyvidéki régióiban őshonos fajként jelentős állományokat alkot. Bemutatjuk, hogy a termésén túl mely részeit hasznosíthatjuk, és azt a sajátos biológiai tulajdonságát, amely különlegessé teszi.
Mitől lesz egy régió gasztrorégió, és mi kell ehhez, azon kívül, hogy vannak ételeink? – többek között ezekről is szó esett a Gasztrorégió – hagyományos gyümölcsészet és gyógynövénykultúra című ismeretterjesztő szakmai napon.
Magdalena Pelmuș Gendered Blood című kiállítása nem magyaráz, hanem szembesít. A test, az erőszak és a nemi szerepek találkozása itt nem narratíva, hanem feszült állapot: dísz és seb, fegyver és szerv, vonzás és taszítás egyszerre.
Nemcsak egy könyv, hanem egy életmű, egy korszak és egy közösség arcképe került reflektorfénybe a Hargita Megyei Kulturális Központban. Székedi Ferenc Mindig formában – Botár László című albuma túlmutat a műkritikán: emberi történetekből építkezik.
Az összetartozásról, az egymás iránti tiszteletről, a közösen végzett munka teremtő erejéről, és arról is mesél a Nemzeti Színházban vasárnap felavatott díszfüggöny, hogy ennek a nemzetnek van jövője. Budapesten jártunk.
Egy jól összeállított napi étkezés nem bonyolult, csak következetes. Az alapanyagok egyszerűek, az elkészítés követhető, az eredmény pedig egy stabil, egész nap működő rendszer. Az egészséges táplálkozás tudatos választásokról szól.
Ahogy beköszönt az advent, nincs is jobb, mint a konyhát megtölteni a sütőtök és a mézeskalácsfűszer édes illatával. Ez a duplán sütőtökös csiga nemcsak a látványával, de az ízével is elvarázsol.
Az aprócska konyhát finom illat tölti be. Mama palacsintát süt. A spájzból baracklekvárt hoz, és elmélyülten kenegeti a mindenséget jelképező kerek tésztákra. Mikor elkészül vele, gondosan felgöngyölíti, és egy külön tányérra helyezi.
Két erdélyi világutazó, Mihály Alpár és Bertici Attila idén életük egyik legnagyobb kalandjára indult: két 12 lóerős robogóval húsz nap alatt több mint nyolcezer kilométert tettek meg Kelet-Európából egészen Szenegál fővárosáig, Dakarig.
Amikor a mézeskalács illata belengi az otthonainkat, érezzük, hogy közeleg az ünnep. Nálatok sincs karácsony mézeskalács nélkül? Mutasd meg a mézeskalács-remekművedet, és nyerj!
szóljon hozzá!