
Fotó: Veres Nándor
Franciaországból beszerzett magról ültetett fokhagymát a csíkszentléleki Bilibók Róbert az ősszel. Egy hektáron bőséges termése lett, így már derűlátóan tervezi a következő szezont. Őt kerestük meg, hogy fokhagymatermesztésről, külföldi fajtákról, hazatérésről beszélgessünk, és megtudjuk, mi a fokhagymatermesztés titka.
2020. augusztus 25., 17:522020. augusztus 25., 17:52
A tavaly ősszel elültetett fokhagymát már betakarították a földekről, a fokhagymacsokrok katonás sorrendben száradnak az állványokon. Most már a munkafolyamat egyszerű, bár időigényes. Levágják a szárát, a gyökérzetét, megtisztítják a külső héjától, majd zsákokba kerül – mutatja Bilibók Róbert.
Bilibók Róbert csíkszentléleki kertészmérnök
Fotó: Veres Nándor
A csíkszentléleki férfi tavaly próbálkozott először a fokhagymatermesztéssel, egyelőre úgy néz ki, a sok munka nem szegte kedvét, az ősszel már két hektáron ülteti el ezt a közkedvelt gyógy-és fűszernövényt.
„Először hazai fajtát akartam ültetni, de utánanéztem kicsit a terméshozamnak, és rájöttem, hogy jobban megéri, ha a külföldi, nagyobb terméshozamú fajtát választom. Így jutottam el Franciaországba, ott ajánlottak két fajtát, de én ragaszkodtam egy harmadikhoz, noha azt mondták, az nem lesz annyira jó erre a vidékre. Valóban így is volt. Az általuk ajánlott két, fehérebb fajta sokkal többet termett, mint az, amit én választottam. Ez utóbbi kissé lilás, kisebb a terméshozama, de nekem valahogy jobban tetszik. Kóstoltam mindhármat, de ízben nem érzek köztük nagy különbséget” – magyarázza.
ez a mennyiség – azt mondja – jónak számít, de ehhez, mint minden más kultúránál, itt is fontos betartani a technológiai folyamatot. „Vegetációban nem egy nehéz kultúra, de egy jól előkészített területet, gyommentes magágyat igényel, hiszen a fokhagymának nincs gyomelnyomó képessége. Ha hektárokban számolunk, azt képtelenség kézzel gyomlálni, kapálni. Egyébként a fokhagymánál a vegetáció első felében lehet még használni gyomirtókat, kétharmadában már nem. Így, ha nincs jól előkészített talajom, a gyom fel fogja vetni. Ez a titka az egésznek” – mondja és közben büszkén mutatja az udvarán most éppen pihenő, régivágású kis traktort, amelyet nemrég vásárolt meg, már használta is, de még kell rajta szépíteni.
Hogy megéri-e ezzel foglalkozni? Most gondolkodás nélkül azt mondja, igen. Igaz, máris volt, aki azzal „biztatta”, hogy bele fog bukni.
Elégedett az idei esztendővel a szentléleki férfi
Fotó: Veres Nándor
Egyelőre – fűzi hozzá – a cél az, hogy a vetőmagot visszakapja, ez pedig már sikerült. Egyébként a termés túlnyomó részét tőle is vetőmagnak vásárolják fel, a többit értékesíti, a nem piacosabbakat pedig feldolgozzák fokhagymakrémnek.
s nem akartam itthoni másod- vagy harmadosztályú vetőmaggal dolgozni. Igazából szerettem volna egy bemutató parcellát, amelybe a híres makói fokhagymát is elültettem volna a tavaszi fajtából, aztán sajnos a koronavírus-járvány miatt nem tudtam beszerezni. Amit végül én elültettem, az őszi fajta, sokkal jobb ezt termeszteni, ugyanis október végén, november első felében elültetjük, és kora tavasszal már zöldell” – jegyzi meg. Nevetve mondja, nehézsége is van ám a fokhagyma termesztésének, ugyanis nagyon sok kézi munkát igényel. „Olyan családnak jelenthet alternatívát, amelynek kisebb parcellái vannak, és azt családilag tudja gondozni napszámosok nélkül. Én a nehézségek dacára sem bántam meg, akár azt is elképzelhetőnek látom, hogy több gazda ültessen fokhagymát, és közösen vásároljanak egy ültető, valamint egy betakarító gépet.”
Száradnak a fokhagymacsokrok. A csíkszentléleki kertészmérnök nem félt új dologba fogni
Fotó: Veres Nándor
Vannak még tervei, mint sokan mások, ő is kipróbálta már a külföldi kétkezi munkát, de fontosnak tartotta a hazatérést, a gyökereket. „Szeretem, mikor csend van a földeken. Vettem egy régi traktort, egy permetező gépet, s egyedül csináltam mindaddig, amíg nem igényelt már kézi munkát, arra már segítségeket fogadtunk. Én szeretem itthon” – mondja derűsen.
Csíkszentsimonban a hit megtartó erejét állította középpontba az a kiállításmegnyitóval és filmbemutatóval egybekötött esemény, amely a 20. századi erdélyi egyházi személyek sorsát idézte meg.
A hawaii csirkemell egy igazi klasszikus: egyszerre sós a sonkától és a sajttól, és kellemesen édes az ananásztól. Ráadásul szupergyorsan elkészül, így tökéletes választás egy rohanós hétköznapra vagy egy lusta vasárnapi ebédre is.
Képzőművészeti gasztrosorozatunkban ezúttal olyan alkotásokat választottunk, melyek sokak számára ismerősek lehetnek – különösen azoknak, akik érték a ’70-es, ’80-as éveket.
Április 16-a 2001 óta a holokauszt magyarországi áldozatainak emléknapja. 1944-ben ezen a napon indult a gettósítás Északkelet-Magyarországon és Kárpátalján – a tragédia lenyomatai ma is ott élnek a lelkekben és a művészetben.
Április 23–29. között a Táncvilágnap Csíkszereda rendezvénysorozat pezsdíti fel a várost: előadások, workshopok, közösségi tánc és meglepetések várják az érdeklődőket, lelkes szervezők összefogásával.
A tavaszi csapadék áldása még mindig tart, kucsmagombák után kutatunk továbbra is – a hegyes kucsmagombák ritkább találatnak számítanak. Gombás ételekhez jól társítható ehető vadnövény a vadkomló, zsenge hajtásai begyűjtésének most van az ideje.
Gyermekek személyes hitélményei, díjnyertes színdarab és egy megrendítő dokumentumfilm találkozik A hit arcai című rendezvényen, amely pénteken egész napos kulturális és lelki programot kínál Csíkszentsimonban.
Egyszerű, laktató, és szinte bármilyen sült hús vagy pörkölt mellé tökéletesen illik a hagymás tört burgonya.
Elhatároztam,
hogy százéves koromban
kiadatok egy verseskönyvet,
száz válogatott versemmel...
A hónapos retek a tavasz egyik első, roppanós jelképe: nemcsak friss ízt visz az étrendbe, hanem élénkíti az emésztést, és a legegyszerűbb fogásoktól a kreatív konyhai megoldásokig sokféleképpen felhasználható.
szóljon hozzá!