A boszorkányüldözés emlékéből élő Salem
Boszorkányszobor Salem egyik terén. Minden a 300 éves múltra emlékeztet
Fotó: Csermák Zoltán
Salem, az amerikai kisváros történelméből él. 326 éve ért véget az a boszorkányüldözési procedúra, amely a település nevét az egész világon hírhedtté tette. Az Erdélyi Napló legfrissebb száma egy virtuális sétára invitálja olvasóit a településre.
Liget
2019. november 07., 13:372019. november 07., 13:37
A Bostontól 40 km-re fekvő települést egykor az angliai vallásüldözés elől menekülő puritánok alapították. Az új honfoglalók becsületesen dolgoztak, kemény munkával, erdőirtással szántóföldeket nyertek, s halászatból is került mindennap jó falat az asztalukra. A gazdagodó polgárok új életükért imáikban adtak hálát az Úrnak. De a paradicsomi állapot a 17. század végén megtört. Az őshonos indiánok egyre többször támadták a telepeseket, s egy akkor bekövetkezett klímaváltozásnak nyomán a terméseredmények is jelentősen csökkentek, a halrajok is elkerülték az északi vizeket. A polgárok alapvető élelmiszerforrásai kerültek veszélybe. A nehézségek pedig szokás szerint békétlenséget szültek, s már csak egy szikra kellett a tűz fellobbanásához.
A kór nem állt meg a parókián, a megdöbbent polgárok más fiatal teremtéseken is észlelték azt. Az orvosok e nyavalyával szemben tehetetlenek voltak, egyikük az ördög kezét látta a rontásban. A puritánok életében a gonosz elleni küzdelem mindig központi szerepet kapott. A vasárnapi istentiszteleteiken az igehirdetők legtöbbször a kísértés szerepét hangsúlyozták, s a történtek nyomán igazolva is látták magukat. A lányok vonaglásuk közben – a vizsgálódók unszolására – neveket is mormoltak, s ekkor elszabadult a valóságos pokol. Kétszáz polgárra sütötték rá a boszorkányság bélyegét, nagyrészüket börtönbe zárták, közülük tizenkilenc bitófán végezte, egy lelket pedig agyonköveztek. A kormányzó végül 1693 januárjában az ártatlan emberek mellé állva vetett véget a hisztériának. Noha New Englandban már korábban is folytak boszorkányperek, az üldözések éppen 320 éve Salemben voltak a legszenvedélyesebbek és legvéresebbek. A történet különösen tragikus, ha figyelembe vesszük, hogy az akkori Salemben és környékén 1500 ember élt.
Salem tengeri kikötője a turisták egyik kedvence
Fotó: Csermák Zoltán
Az akkor történteket sokan kutatták, keresték a választ a boszorkányüldözésekre, s az azt kiváltó rejtélyes kórra. Egyes kutatók a betegség mögött epilepsziát sejtenek, mások a rozst megtámadó gomba hallucinogén hatását feltételezik. S mivel az ítéletek vagyonelkobzással is jártak, a perek mögött sokszor az irigység, a rejtett indulatok is megbújhattak.
Az írók és alkotók fantáziáját megmozgatták a Salemben történtek. Arthur Miller 1953-ban írta híres drámáját, a Salemi boszorkányokat, s a darabhoz az eredeti helyszínen gyűjtött anyagot.
CsíkszékEzek is érdekelhetik
A rovat további cikkei
„Mentsd meg a pomponlányt, mentsd meg a világot!” – ilyen volt a Hősök-sorozat
A 2000-es évek második felének meghatározó folytatásos története, a Peak Tv előtti korszak egyik, nálunk is ismert amerikai sorozata, az NBC-nél készült Heroes (Hősök) volt.
„Mentsd meg a pomponlányt, mentsd meg a világot!” – ilyen volt a Hősök-sorozat
Megint várhatunk két évet hogy láthassuk, mi történik még a Targaryen polgárháborúban
Nem hagyott akkora űrt bennünk, mint a második évad fináléja, de szorosabbra is vehették volna a tempót a Sárkányok háza harmadik évadában, ugyanis rengeteg történés maradt a negyedik és egyben utolsó évadra. Spoileres kibeszélő.
Megint várhatunk két évet hogy láthassuk, mi történik még a Targaryen polgárháborúban
Az erdélyi nő, aki törzsi gyógyítóvá vált az amazóniai esőerdők mélyén
Rivière Zsuzsi marosvásárhelyi pszichoterapeuta tizenegy éve költözött Peruba, ahol az Ayahuasca-nevű hallucinogén főzet segítségével az őslakosok hagyományai szerint dolgozik, és egy esőerdei bungalóban él férjével, messze a nyugati kényelemtől.
Az erdélyi nő, aki törzsi gyógyítóvá vált az amazóniai esőerdők mélyén
Ne dobd ki, javítsd meg: így menthetjük meg a ruháinkat
Javítható vagy átalakítható lenne sok olyan ruhadarab, amely ma egy kisebb szakadás vagy megunt fazon miatt a szemetesben végzi. Kelemen Réka csíkszeredai divattervező szerint a fast fashion is hozzájárul ahhoz, hogy egyre ritkábban választjuk a javítást.
Ne dobd ki, javítsd meg: így menthetjük meg a ruháinkat
A félhold árnyékában: amit a török kor ránk hagyott
Ötszáz évvel Mohács után nem csak egy elvesztett csatára emlékezünk. A Csíki Székely Múzeum új kiállítása azt mutatja meg, hogyan vált az oszmánokkal való másfél évszázados együttélés Erdély kultúrájának részévé.
A félhold árnyékában: amit a török kor ránk hagyott
Érintésről, identitásról, az elnyomott énről – Kristály Kincső festőművésszel beszélgettünk
Kristály Kincső frissen diplomázott a Magyar Képzőművészeti Egyetemen, ahol rektori kitüntetést is kapott. Festészetében a bőrön, az érintésen és az identitáson keresztül vizsgálja azt, amit magunkból megmutatunk, és amit inkább elrejtenénk.
Érintésről, identitásról, az elnyomott énről – Kristály Kincső festőművésszel beszélgettünk
Ma van a könyvszeretők nemzetközi napja
Bár nem hivatalos ünnep, a könyvszeretők nemzetközi napjának célja, hogy az olvasás és az írott kultúra fontosságára emlékeztessen egy egyre inkább technológia uralta világban.
Ma van a könyvszeretők nemzetközi napja
A látás tanítója − Gaál András műveiből nyílt emlékkiállítás a Csíki Székely Múzeumban
A székelyföldi képzőművészet egy meghatározó alakja, Gaál András előtt tiszteleg a Csíki Székely Múzeum új kiállítása. A tárlat a festő, pedagógus és közösségszervező sokrétű örökségét mutatja be születésének 90., halálának ötödik évfordulóján.
A látás tanítója − Gaál András műveiből nyílt emlékkiállítás a Csíki Székely Múzeumban
Jubileumi találkozó: Csíkszentkirály látja vendégül a Szent István nevét viselő településeket
Harmincadik alkalommal rendezik meg a Szent Király Szövetségi Találkozót, amelyre a Kárpát-medence több mint húsz, Szent István nevéhez kötődő településéről érkeznek vendégek. Az esemény hagyományőrző, kulturális és ünnepi programokat kínál.
Jubileumi találkozó: Csíkszentkirály látja vendégül a Szent István nevét viselő településeket
Zöldséges tekercs – videó
A zöldséges tavaszi tekercs a távol-keleti konyhák egyik legismertebb és legkedveltebb fogása. Az idők során a különböző országokban saját változatok alakultak ki, így ma már egy igazi nemzetközi street food klasszikusnak számít.
Zöldséges tekercs – videó
Látogatottsági adatokMédiatér
Médiatér alkalmazás
Rádió GaGa alkalmazás
Minden jog fenntartva!
szóljon hozzá!