
Kuckó azoknak, akik időt szentelnének magukra: ilyen a Barátság
Fotó: Gábos Albin
Mi történik, ha néhány lelkes nő összedugja a fejét, és gondol egy nagyot? Megálmodnak egy olyan helyet, ahol heti rendszerességgel találkozhatnak, ismerkedhetnek önmagukkal és másokkal. Beszélgetnek. Mert a beszéd gyógyít, mondják. A Barátság kuckó ajtaja mindenki előtt nyitva áll.
2019. január 25., 15:002019. január 25., 15:00
Közel két éve működik Csíkszeredában, teljes mértékben civil kezdeményezésként a Barátság kuckó, amely, mint a neve is sejteti, a világ tán egyik legmelegebb, legbarátságosabb helye. „Egy hely, ahol jól érezzük magunkat” – foglalja össze a lényeget Geréd Ildikó, az ötletgazda hölgyek egyike. Rendszeresen szerveznek előadásokat, kiscsoportos foglalkozásokat, klubtevékenységet.
„Lelki gondozó, pszichológus, tanár van köztünk, és mindannyiunkban erős a késztetés, hogy beszélgessünk, mert az gyógyít. Egy olyan helyet szerettünk volna létrehozni, ahová csak úgy bemegy az ember, és időt szentel magára. De azt is mondhatnám, hogy időt pazarolunk magunkra. Szervezés kérdése, hogy heti-két három órát akarok-e, tudok-e magamra szánni. De ehhez még kell egy bizonyos nyitottság is, aztán majd idővel talán én is megnyílok, beszélgetek. Elsőre talán tapogatózó a hozzáállás, de érezni kell, hogy itt van egy olyan közeg, ahol ha megnyílok nem sérülök. De ezt mindenkinek érzi a lelke” – meséli lelkesen Geréd Ildikó.
Geréd Ildikó, a Barátság kuckó ötletgazdáinak egyike
Fotó: Gábos Albin
Ő az egyike a négy hölgynek, aki többek között lelki gondozóként színesíti a kuckó programkínálatát. Társai – Pănescu Ibolya, Szász Ibolya és György Emőke – közreműködésével zajlanak itt egyéni és kiscsoportos gyászfeldolgozó-tevékenységeket, önsegítő körök diákoknak, szülőknek, és többek között működik autista szülök támogató csoportja is. Ildikó, mivel grafológus is, a grafoterápia módszerével szervez néha találkozókat, de nagyon kedvel az OH-kártyás, asszociációs módszerrel is dolgozni.
„Nem sztárvendégeink vannak” – szögezi le sietve. Nem a nagyközönség megszólítása a céljuk, az érdeklődők személyes kapcsolatokon keresztül érkeznek, és az első, kuckóbeli látogatásnak rendszerint folytatása van.
A tajcsi az egyensúlyt, a harmóniát teremtő mozgást szimbolizálja
Fotó: Gábos Albin
„Rengeteg olyan érdekes ember jár-kel körülöttünk, akiket ugyan nem hívnak meg a Szakszervezetek Művelődési Házába, és nem hallgatja őket kétszáz ember, de attól mindannyian értékesek, és van mondanivalójuk. Személy szerint én őket próbálom megszólítani, bár ez olykor nehézséggel is jár, mert pont ezek az emberek nem szoktak magukról beszélni. Talán épp ezért is a végeredmény egy rendkívül érdekes beszélgetés. Számomra ez fontos” – mondja, és hálás, mert ezen hobbiként űzött tevékenységnek köszönhetően nagyon sok érdekes emberrel hozta össze a sors.
Újra és újra kiderül, hogy körülöttünk mennyi csodálatos ember van”.
A tajcsi-foglalkozásokat tartó Tóth Mária
Fotó: Gábos Albin
Így aztán többek között szó volt a természettel és annak ritmusával való együttélésről, a fák, a virágok csodájáról, a csodaszarvasról, a csillagállásról, de vendégül láttak olyan magyartanárt is, aki évekkel ezelőtt a moldvai csángókhoz költözött, és az ott tapasztaltakról mesélt. Aztán beszélgettek a stresszről és ennek kezeléséről, hitről, traumákról, de akár a barátságról is. És tán a szervezőket is meglepte, de egyre nagyobb népszerűségnek örvend például a heti rendszerességgel megszervezett tajcsi-foglalkozás. Mivel igyekeznek legalább a meghívottak utazási költségeihez hozzájárulni, az előadásokon való részvétel adomány jellegű.
Igen szigorú feltétele van például a kéthetente megszervezett klubtevékenységnek – jegyzi meg cinkosan Ildikó. Két teafilter vagy hét szem goji, de akár egy maréknyi nasi. Az a lényeg, hogy mindenki adjon, hogy közösen teremtsék meg azt a bensőséges légkört, ahol jól érzik magukat, ismerkednek és kis szerencsével leteszik, vagy legjobb esetben otthon hagyják, akár kidobják a mindannyiuk által cipelt súlyokat. Ilyenkor közösen döntik el, hogy mit csinálnak. Beszélgetnek, játszanak, kézműveskednek. Megismerik egymást és önmagukat is.
Kié a kulcs
az emlékek tárházán,
Kié a rozsdás lakat?
Hargita megyére jellemző ételek receptjeiből készítenek kiadványt, és bevezetik a „narancslepke” minősítést a vendéglátók számára. Mindemellett számos programmal készülnek a jövő évre, amikor a megye viseli az Európa Gasztronómiai Régiója címet.
A frontemberváltás minden zenekar életében mérföldkő. Nem a múlt felülírásáról szól, hanem arról, hogyan tud egy új hang új színeket hozni egy már jól ismert történetbe. A No Sugar Szőcs Renivel új fejezetet nyit.
A Tomcsa Sándor Színház és az Udvarhely Néptáncműhely koprodukciójában készül gyerekeknek szóló előadás Székelyudvarhelyen, amely szöveg, zene, tánc és bábok ötvözetével mesél a barátság fontosságáról. Györfi Csaba rendezővel beszélgettünk.
A reggelt a gyerekkor kedvencével, a bundás kenyérrel indítjuk, ebédre egy hagyományos fogás kerül a tányérra, desszertnek sokak által kedvelt falatok következnek, este pedig egy meleg, krémes, töltött édesburgonya zárja a napot.
A nagyböjti időszakban, amikor az egyszerűbb, húsmentes fogások kerülnek előtérbe, ez a fordított hagymás leveles tészta kiváló vacsora vagy reggeli lehet. A recept egyszerűsége illeszkedik a böjt csendesebb, letisztultabb étkezéseihez.
Valóban mindig a vesztes oldalon álltunk? Egy tavaly megjelent kötet elfeledett magyar győzelmeket idéz fel Erdélytől Itáliáig, a tatárjárástól 1944-ig. Udvardy Zoltán szerint nem a múltunk gyenge – csak nem tanították meg rendesen.
Nemcsak a hagyományos grafikai műfajok mestere, hanem a kortárs kifejezésmódokkal is bátran kísérletező alkotó. A Jelenlét első műsorában Túros Eszter művészettörténész Siklódy Ferenc grafikussal beszélgetett.
Gyors és egyszerű keksz készült A pszichológus konyhájában: a csokiba mártott kiflicskék az év bármely időszakában sikert aratnak.
Újabb nagylemezen dolgoznak az Ineffable tagjai: Shakespeare-szonetteket zenésítenek meg különböző stílusokban. A tíz éve alakult formáció pályafutását követtük az évek során – most az elmúlt időszakról beszélgettünk a zenekar menedzserével.
szóljon hozzá!