December első napján lefújom a port a tavalyi textilekből készített adventi naptárról, keresek egy jó helyet neki a gyerekszobában, és visszaszámlálás indul. Ebben az évben egy ajándékba kapott angol lakberendezési magazin ihletett meg.
2018. december 03., 17:122018. december 03., 17:12
2018. december 03., 17:152018. december 03., 17:15
Fotó: Haáz Vince
December első napján lefújom a port a tavalyi textilekből készített adventi naptárról, keresek egy jó helyet neki a gyerekszobában, és visszaszámlálás indul. Ebben az évben egy ajándékba kapott angol lakberendezési magazin ihletett meg.
2018. december 03., 17:122018. december 03., 17:12
2018. december 03., 17:152018. december 03., 17:15
Az ünneppel járó rítusok évről évre való ismétlődésében van valami mélyen gyökerező nyugalom. Biztonságérzetet ad, hogy szinte mindig ugyanaz történik az évnek ebben az időszakában. S bár van úgy, hogy december 24-re legszívesebben kifutnék a világból a sok száncsengős, girlandos reklámtól és idétlen Mikulásnak öltözött palitól, a végén mégsem megyek sehová. Pont az a lényege az ünnepi készülődésnek, ami számomra legalább annyira izgalmas, mint maga december 24-e, hogy a mi ízlésvilágunknak idegen giccs között kialakítsuk a saját életszagú szokásainkat, megleljük azokat a dekorációkat, amelyekre még karácsony napján is jó ránézni, és ünnepi hangulatba öltözteti az otthonunkat.
Fotó: Haáz Vince
Ezért december első napján lefújom a port a tavalyi textilekből készített adventi naptárról, keresek egy jó helyet neki a gyerekszobában, és visszaszámlálás indul. Minden napra kerül bele egy-egy családi feladat, amelyeket előtte gondosan összeírok, mert ennek örülnek a legjobban a gyerekek ebben az időszakban. Hogyne örülnének, amikor például egyik nap az a feladat, hogy reggelizzünk együtt az ágyban vagy nézzünk meg együtt egy karácsonyi filmet, igyunk forró csokit a nappaliban a földön, közben meséljünk magunkról valamit. Szóval nagy élmény számukra, hisz az együttléten van a hangsúly, és maga a várakozás is ünnepi lesz ettől.
Fotó: Haáz Vince
Ebben az évben egy ajándékba kapott angol lakberendezési magazin ihletett meg egy túlságosan is napsütéses novemberi reggelen, miközben a kávémat kortyolgattam, és még nagyon-nagyon távolinak tűnt a karácsony. Sosem állt közel hozzám a csillogó műanyag-világ, jobban érzem magam a természetes anyagok közelében, ezért idén is főként szárított narancskarikák, fenyőtobozok és a festett faágak díszítik a lakást. Azért becsempészek egy-egy nem túl harsány fényfűzért is, hisz a hangulatvilágítás a legjobb dekoráció egy otthonban. Szóval ennek az angol magazinnak a mellékletében bukkantam rá a papírdíszekre is, amelyek sosem mozgatták meg a fantáziámat.
Ezek valamiért mégis megragadták a figyelmemet. Régi könyvlapokból készültek, és egyszerűségükben rejlik ünnepi hatásuk, ezeket osztanám most meg. Ugyanezeket bármilyen más papírból is el lehet készíteni, de a régi, megfakult és besárgult papírlapok hangulatát semmi nem múlja felül.
Fotó: Haáz Vince
Kezdetnek válasszunk egy olyan régi könyvet, amelyet a nagymama sem sajnál – lehetőleg ne a vizsolyi bibliát vagy egy múzeumi kódexet vágjunk szét – én például egy olyan regényt találtam, amelynek hiányzott a borítója, estek szét a lapjai, még a címe sem volt meg, ezért irtó csúnyán nézett ki a polcon is. Így hát, se szó, se beszéd, neki estem, és szétvágtam, úgysem olvastam volna ki soha, hisz annyi más könyv van a bakancslistámon, hogy ha hét életem lenne, akkor sem érnék a végére. Előre bocsánatot kérek könyvtáros olvasóinktól, megrázó képsorok következnek.
Szedjük lapjaira a könyvet, és hajtsunk félbe pár lapot.
Rajzoljuk meg a fél fenyőfát a hajlatnál, majd vágjuk ki.
Varrjuk össze a közepét, és hajtogassuk szét a lapokat.
Voilá! Kész is a háromdimenziós, pihekönnyű fenyőfánk, amelyet bárhová felakaszthatunk, sőt a karácsonyfa látványos dísze is lehet. Én a konyhai és a gyerekszobai csillárokra aggattam, de a nappalink fapolcán is remekül mutat.
Fotó: Haáz Vince
Fotó: Haáz Vince
Fotó: Haáz Vince
Fotó: Haáz Vince
Tipp: használjunk vékony arany színű cérnát, mert az sokkal szebben mutat, ahogy néha megcsillan a rávetődő fényben. A maradék oldalakból csillagokat vágtam ki, felfűztem egy aranycérnára, és készen is lett a legklasszabb girland, amit valaha karácsony tájékán láttam.
Fotó: Haáz Vince
De ne ragadjunk le a fenyőfánál, készíthetünk angyalkát, házikót, csillagot, gömbkarikát, de még gömbhalat is. A nagy fiam éppen Vuk-lázban égett ezekben a napokban, így ő egy kis papírrókát kért az ágya fölé. Megkapta. :) A legjobb az egészben, hogy nem kell órákat vesződni velük, körülbelül öt percet vesz igénybe egy papírfenyőfa elkészítése.
Fotó: Haáz Vince
Az advent tehát idén arról szól nálunk, hogy papírdíszeket készítek a reggeli kávé mellett, miközben listákat állítok össze a fejemben az ajándékokról, a decemberi teendőkről, amelyek szinte mind a téli ünnepekről szólnak, megrendelem a karácsonyi süteményeket, s nyugtázom magamban, hogy minden a legnagyobb rendben van, hiszen a munka oroszlánrészén, vagyis a terveken már túl vagyok. Ebből a fahéjillatú ködfelhőből csak nagyhéten lábalok ki, amikor hirtelen rájövök, hogy még semmit sem valósítottam meg az impozáns terveim közül, ajándékaim még a boltban vannak, s mindjárt itt a karácsony. De addig is legalább élvezem a besárgultan, megfakultan szép papírdíszeimet.
Fotó: Haáz Vince
Fotó: Haáz Vince
Kié a kulcs
az emlékek tárházán,
Kié a rozsdás lakat?
Hargita megyére jellemző ételek receptjeiből készítenek kiadványt, és bevezetik a „narancslepke” minősítést a vendéglátók számára. Mindemellett számos programmal készülnek a jövő évre, amikor a megye viseli az Európa Gasztronómiai Régiója címet.
A frontemberváltás minden zenekar életében mérföldkő. Nem a múlt felülírásáról szól, hanem arról, hogyan tud egy új hang új színeket hozni egy már jól ismert történetbe. A No Sugar Szőcs Renivel új fejezetet nyit.
A Tomcsa Sándor Színház és az Udvarhely Néptáncműhely koprodukciójában készül gyerekeknek szóló előadás Székelyudvarhelyen, amely szöveg, zene, tánc és bábok ötvözetével mesél a barátság fontosságáról. Györfi Csaba rendezővel beszélgettünk.
A reggelt a gyerekkor kedvencével, a bundás kenyérrel indítjuk, ebédre egy hagyományos fogás kerül a tányérra, desszertnek sokak által kedvelt falatok következnek, este pedig egy meleg, krémes, töltött édesburgonya zárja a napot.
A nagyböjti időszakban, amikor az egyszerűbb, húsmentes fogások kerülnek előtérbe, ez a fordított hagymás leveles tészta kiváló vacsora vagy reggeli lehet. A recept egyszerűsége illeszkedik a böjt csendesebb, letisztultabb étkezéseihez.
Valóban mindig a vesztes oldalon álltunk? Egy tavaly megjelent kötet elfeledett magyar győzelmeket idéz fel Erdélytől Itáliáig, a tatárjárástól 1944-ig. Udvardy Zoltán szerint nem a múltunk gyenge – csak nem tanították meg rendesen.
Nemcsak a hagyományos grafikai műfajok mestere, hanem a kortárs kifejezésmódokkal is bátran kísérletező alkotó. A Jelenlét első műsorában Túros Eszter művészettörténész Siklódy Ferenc grafikussal beszélgetett.
Gyors és egyszerű keksz készült A pszichológus konyhájában: a csokiba mártott kiflicskék az év bármely időszakában sikert aratnak.
Újabb nagylemezen dolgoznak az Ineffable tagjai: Shakespeare-szonetteket zenésítenek meg különböző stílusokban. A tíz éve alakult formáció pályafutását követtük az évek során – most az elmúlt időszakról beszélgettünk a zenekar menedzserével.
szóljon hozzá!