
Dénes Előd esperes, a templom lelkésze, a vártemplom harangainak történetét ismertette
Fotó: Bodor Tünde
Hunyadi János nagy győzelmének 570. évfordulóján megemlékezést szervezett az Erdélyi Magyar Szövetség sepsiszentgyörgyi szervezete.
2026. július 23., 11:162026. július 23., 11:16
Azt talán sokan tudják, hogy Európában Hunyadi János győztes csatájának emlékére szólalnak meg délben a harangok, de Hunyadiról és a harangszóról is finomíthattuk tudásunkat a EMSZ által szerdán tartott történelmi megemlékezésen, amelyet a református vártemplomban tartottak.
Bálint József, a sepsiszentgyörgyi EMSZ elnöke kiemelte, hogy Sepsiszentgyörgyön ebben a templomban hallhatták először a déli harangszót, mely azt hirdette, hogy vannak győztes pillanataink is történelmünk során. Ennek a ténynek azért van jelentősége – vonta le a következtetést – mert
A rendezvény következő mozzanataként Dénes Előd esperes házigazdaként bemutatta a vártemplom négy harangját, melyek közül a legrégebbi 1770-ből való (igaz, az 1802-es nagy földrengés után újra kellett önteni),
Fotó: Bodor Tünde
Bizonyára egyedi jelenség volt, hogy az unitáriusok által az 1950-es években öntetett 1200 kilós harang 1960-tól 40 évig „vendégeskedett” a vártemplomban – megőrzésre adták át a gyülekezetnek – egészen addig, míg a városban megépült az unitárius gyülekezet saját temploma. Akkor a hívek elkérték a harangot, de
Dénes Előd mellett, Rab Sándor történelemtanár tért ki a történelmi kontextusra, azaz Hunyadi eredetére, élettörténetére és a nándorfehérvári csatát megelőző eseményekre, harcokra.
Fotó: Bodor Tünde
Bár a legtöbb forrás szerint Hunyadi János havasalföldi bojár család sarja volt, megtudhattuk, több forrás is arra utal, hogy
Ami a nándorfehérvári csatát és a déli harangszót (latinul: pulsatio meridiana) illeti, bár eredetileg Kallixtus pápa azért rendelte el, hogy délben húzzák meg a harangokat, hogy minél többen menjenek a csatába harcolni, illetve hogy imádkozzanak a győzelemért, mire ez eljutott az emberekhez, a csata lezajlott, így
Sepsiszentgyörgyön ebben a templomban szólalhatott meg délben először a harang
Fotó: Bodor Tünde
Van tanulsága a hallottaknak – mondta Rab Sándor előadása után Bálint József. Többeknek – Kapisztrán Jánosnak, Szilágyi Mihálynak, Hunyadinak – volt közös célja, hiszen együttműködtek, ennek az eredménye a diadal, amire több mint 500 évvel később is büszkék lehetünk.
Ha lenne még egy nándorfehérvárihoz hasonló ütközet, ahol mindenkinek közös cél érdekében kellene fellépni, nem kellene egymás igazát, érzéseit megkérdőjelezni – emelte ki Bálint József.
Rab Sándor történelemtanár Hunyadi Jánosról és a nándorfehérvári csatáról is érdekes tényeket közölt
Fotó: Bodor Tünde
A csángók apostola – így emlegetik. Százhuszonöt éve született Várdotfalván Domokos Pál Péter Széchenyi-díjas tanár, néprajzkutató, történész. Az évforduló apropóján lányával, Domokos Máriával beszélgettünk.
Bizonyára sokan gondolnak nosztalgiával gyermekkoruk játékaira, vagy tán ma is őrzik azokat. Fekete István viszont nemcsak megőrizte egykori kedvenceit, hanem a csíki múzeumnak adományozta, megalapozva ezzel az intézmény játéktörténeti gyűjteményét.
Izgalmas időutazásra hívnak május 20-22. között a csíksomlyói Mária-kertbe: a Hunyadi napok tartalmas programjai között minden korosztály találhat kedvére valót.
Április 16-a 2001 óta a holokauszt magyarországi áldozatainak emléknapja. 1944-ben ezen a napon indult a gettósítás Északkelet-Magyarországon és Kárpátalján – a tragédia lenyomatai ma is ott élnek a lelkekben és a művészetben.
Egy késő középkori nyúzókést választottak az áprilisi hónap tárgyának a Csíki Székely Múzeumban. A kés 2025-ben, az újrakezdett Csíkszentmihályi – Cibrefalvi régészeti kutatások során került felszínre.
Egy eltűnőben lévő művészeti korszak kel új életre: az AnnART Archívum több száz performansz dokumentumát menti meg, miközben a rendszerváltás utáni szabadság és kísérletezés történetét is újraírja a köztudatban.
Egy esküvői fotó néha többet mesél, mint a családi legenda. A menyegző az emberi élet kitüntetett eseménye, és a vágy, hogy maradandó vizuális emléket szerezzünk róla, szinte egyidős magával a fényképezéssel.
Hogyan találkozott a nagy mesemondó egy trafikosné aranyszőke hajú lányával, majd hogyan vallott szerelmet neki? Miként lett házasság ebből, hová indultak nászútra? És miről leveleztek egymással? Ez is kiderül a Székely Menyasszony kiállításon.
Egy újévi bál, egy félresikerült isler, egy bezárt ajtó, és rengeteg közös ima – ezekből az apró pillanatokból áll össze Urszuly Árpád és Magdolna közös élete. 1956. november 25-én mondták ki az igent, és azóta is egymás mellett maradtak, békességben.
1926-ban Nikola Tesla úgy beszélt a jövőről, mintha már járt volna benne. Száz évvel később, 2026-ban újraolvasva interjúját, meglepően sok jóslata vált valóra.
szóljon hozzá!