Tenyészállatokat is kiállítottak Nyomáton

A tenyészállatok is megjelentek

Idén 15 gazda és tenyésztő állította ki juhait, és Fábián Attila szervező mérnök szerint a rendezvény elérte eredeti célját: a fiatal gazdák is eljönnek állataikkal, és más megyékből is érkeznek érdeklődők. A más vidékekről hozott apaállatoknak jelentős állományjavító hatásuk van. Szabó Árpád, Maros Megye Tanácsának alelnöke arra buzdította a gazdákat, hogy vegyenek részt a megalakuló zonális agrárkamarákban, amelyek majd a megyei, regionális és országos szervezetek tagjait is megválasztják, és nemcsak a mezőgazdasági stratégia alakításába, hanem a szakminiszterek kinevezésébe is beleszólhatnak.

Szép volt a felhozatal

A szombati kiállításra Nyárád, Küküllő és Maros menti gazdák hozták el juhaikat. A zsűrinek nem kis munkájába került az állatok küllemi vizsgálata és bírálása. A részvételi díj mellett a legszebb állatok gazdáit is díjazták. A berbécsek közül legkiválóbbnak ítélték Kovács Sándor (Nyomát), Kovács Barna (Székelysárd) és Cincea Iuliu (Idécs) állatait. A legszebb anyaállatokat Kovács Zsombor (Nyomát), Major Sándor (Mikháza) és Kovács Levente (Deményháza) mutatták be, míg a jerkék közül Bíró Szilárd (Székelykál), Kodó István (Backamadaras) és Kodó Ervin (Harasztkerék) jószágait díjazták.

A legnagyobb érdeklődés a nyíróversenyt övezte

A közönség leginkább a juhnyíró versenyre volt kíváncsi, amelyen a gazdák vastag bundájuktól szabadították meg egy-egy berbécsüket. A szakemberek a nyírás egyenletességét, a körmök ápolását pontozták, míg az állatokon ejtett nyírási sebek kizárást eredményeztek. Leggyorsabb „fodrásznak” a házigazda Kovács Sándor bizonyult, de őt fia, Kovács Barna ügyességével maga mögé utasította, ugyanúgy Bíró Szilárdot is. Kodó Csongor, Kodó László és Janka István gazdák állatai dicséretben részesültek. Amire az elbírálásokat megejtették, megfőtt az üstökben a berbécshúsos gulyás, majd a házigazda kiadós túróspuliszkája is, amelyből mindenki kedvére ebédelhetett.

Tenyészállatokat is hoztak

A kiállítás lehetőséget biztosított arra, hogy a juhtartók mellett a -tenyésztő gazdák is bemutassák állataikat. Az ő rekeszeikre más színű adatlapokat függesztettek ki, amelyen az állatok tulajdonságait tüntették fel.

A szovátai Csorba Tibor négy éve kezdte el a juhtenyésztést, az akkori 10-ről mára 600-ra gyarapodott állománya, amelyben 50 Ausztriából behozott Merinolandschaf fajtájú húsállat is van. A fiatal gazda 300 hektár legelőt használ a Kisküküllő mentén. A házigazda Kovács Sándor 550 állatot tenyészt 143 hektáron. Mindkét gazda részt vesz a tenyészállatok minőségi ellenőrzési programjában. Kezdetben nehezebb volt megfelelni a követelményeknek, de már jól alkalmazkodnak hozzá – állítja Kovács Sándor.

Többletet jelent a törzskönyv

Dr. Suba Kálmán, a Maros Megyei Állatnemesítési és Szaporodásbiológiai Hivatal ügyvezető igazgatója portálunknak elmondta: nagy előrelépés, hogy egyre több gazda állata kerül be a tenyészellenőrzési programba. Ez azt jelenti, hogy a küllemi tulajdonságok bírálása mellett szabályos időközönként az állatok mennyiségi és minőségi termelési adatait is vizsgálják, rögzítik, ez alapján pedig törzskönyvelik a jószágokat, amelyeket tenyészállatként lehet értékesíteni, ez pedig szinte kétszeres piaci árat is jelent.