
Fotó: Bodnár Arthur
Udvarhelyszéken sok helyütt napjainkban is élő és gyakorolt szokás az ősrégi pünkösdölés. A pünkösdhöz, mint tavaszünnephez kötődő ügyességi és termékenységjósló szokások közül Európa-szerte legtovább a pünkösdi királyné és királyválasztás maradt fenn. A népi gyermekjátékokban máig minden eleme fellelhető. A nagygalambfalvi óvódáscsoport műsorába is beillesztette, Székelyszentléleken családtagokat köszöntenek e rítussal pünkösdvasárnap.
2010. május 23., 14:092010. május 23., 14:09
2010. május 24., 13:042010. május 24., 13:04
Fotó: Bodnár Arthur
A pártás székely ruhás lányok, mint díszes lánykoszorú megválasztották a pünkösdi királynét – fejére fehér virágkoszorút helyeztek. Énekeikben, rigmusaikban benne volt a terményekre vonatkozó jókívánság is: „ekkora legyen a kentek kendere!” A kendősjáték a „pünkösdi királyné” vonulásával folytatódott. S hogy párt is találjanak, a legügyesebb királyfi személyében, jelentkezőt vártak. Ki nem maradt egyetlen kislegény se a vetekedésből, de kettőnek jutott a megtisztelő szerep, hogy papszéken hordozhatták a koszorús királynét. Énekükből kitetszett, ha már „meghozta az Isten piros pünkösd napját, jöhettek a párosító dallamok, és végül a közös tánc.
\"Bor, búza, gyümölcs szálljon a házra\"
Székelyszentléleken a pünkösdvasárnapi ünnepi szentmise után családtagokat látogatnak meg a gyermekek; hagyományos szöveg- és forgatókönyv alapján összeállított énekes és mozgásos játékukkal tavaszzáró, nyárköszöntő, és bőséges reményű jókívánságaikat tolmácsolva.
Fotó: Bodnár Arthur
Tánccal, énekkel köszöntve a házbelieket, áldást és termést kérnek az Istentől. Évről évre a pünkösdölő lányok fejét fehér virágból font koszorú díszíti. A virágos pálca is kellék. A falubúcsú napján a székely ruhás legkisebbek házról-házra érkezve körbe állnak, megkérdezik: szabad-e pünkösdölni? Az énekelt szöveg feleleveníti a a Szentírásból ismert pünkösdi történetet. Hirdetve: „Örüljünk azért Őnéki mondván ékes dicséretet, felmagasztalva Ő nevét mindörökké. Ámen.”
A következőkben nagykendőt terítenek a négy sarkánál fogva, és alája ültetnek vagy állítanak egy kicsi leánykát. Ő lesz a pünkösdi kis királyné. Együtt éneklik a „Meghozta Isten piros Pünkösd napját” – felsorolva benne a megújulás tavaszi jeleit. A nóta végén leengedik a kendőt, és „királykisasszonyt” háromszor magasra emelve kívánják: „Ekkora legyen a maguk kendere, búzája stb.” Majd: „Bor, búza, gyümölcs szálljon a házukra, mint régen leszállott az apostolokra.” Az egyéni énekelt rigmusokat a párosító dalocskák után tánccal és ünnepi jókívánsággal fejezik be. Viszonzásul a háziak, szokás szerint süteménnyel kínálják meg a pünkösdölőket.
Korlátozni kívánja a városban működő játéktermek számát Székelyudvarhely önkormányzata, a döntés meghozatala előtt nyilvános vita keretében kérik ki a közösség véleményét.
Egyre kisebb az esély arra, hogy a már megnyert pályázat részeként közösen vásárolhasson buszokat Fenyéd és Székelyudvarhely. A városvezetés vészforgatókönyveket állított össze a beruházás megmentéséért.
Három utca és két jelentős középület modernizálási terveit hagyták jóvá a székelyudvarhelyi tanácsosok a februári ülésükön, csütörtökön. Mindemellett a helyi adók esetleges csökkentéséről is szó esett.
Áramszünet lesz Farkaslaka számos háztartásában február 27-én, pénteken 9 és 17 óra között.
Forgalmi átszervezések előtt áll a szombatfalvi városrész. A Lejtő utca egy részének egyirányúsítása, a teherforgalom irányának pontosítása és a jelzőlámpák visszaállítása mellett a városközpont jövőbeni, „shared space” alapú átalakítása is szóba került.
Lángok csaptak fel egy melléképületben Székelyudvarhelyen szerda késő este.
A barátság erejéről szól a Barátságunk története című új mesejáték, amelyet a Tomcsa Sándor Színház és az Udvarhely Néptáncműhely közösen visz színpadra Székelyudvarhelyen. Az összművészeti előadás bemutatóját szombaton tartják.
Távolságtartásra intenek a Sóskúton tanyázó medvecsalád miatt. A két bocsával pihenő anyamedve ugyan közel, mintegy 30–40 méterre húzódott meg a diákszállótól, de eddigi viselkedése alapján nem keresi az emberek társaságát és nem mutat agressziót.
Kápolnási Zsolt történész Székelyudvarhely és Budapest a millenniumi ünnepségek hevében (1896) címmel tart előadást február 26-án Székelyudvarhelyen.
A város egyik legnagyobb tudományos rendezvényévé nőtte ki magát a Székelyudvarhelyi Kórház Napok: a harmadik kiadást március 4–7. között tartják. Idén is külön napot szentelnek a prevenciós, lakosságnak szóló programoknak.