
Fotó: Veres Nándor
Szakértői vélemény szerint annyira meg van rongálódva az újtusnádi Olt-híd, hogy a javítások már nem segítenek. A helyzet megoldása nem tűr halasztást, a naponta áthaladó teherautók állandó veszélyben vannak.
2016. november 17., 10:342016. november 17., 10:34
2016. november 17., 10:372016. november 17., 10:37
A Tusnád Ásványvíz Rt. húsz tonnás teherszállító autói nap mint nap használják az Olt-hidat, az előírások szerint azonban csak legtöbb 5 tonnás terhelést bír meg az építmény. Balázs-Bécsi Zsolt, a cég vezérigazgatója ottjártunkkor elmondta, már 1999 óta 20 tonnás teherautókkal szállítják az árut, az 5 tonna felett behajtást tiltó tábla pedig azóta ott van.
„A téli és a nyári időszak függvényében változik, de a szezonban naponta akár 20–25 kamion is áthajt a hídon, s ezenkívül még sokan használják, ugyanis ez egy bekötőút. Már háromszor feljavítottuk a hidat, amelybe a közbirtokosság is besegített. A legnagyobb probléma az, hogy a tartópillérek megrozzantak, a sok használattól pedig meglazultak a kövek. Ennek következtében nagyon kockázatos a hídon átkelni, viszont számunkra ez nagyon fontos, mert ha nincs híd, nem tudjuk folytatni a tevékenységünket. Fontos lenne újraépíteni, a helyi önkormányzat is partner ebben, de kicsi a falu, így kicsi a költségvetés is. A megyei önkormányzat segítségére is szüksége lenne. Mi munkával, azaz személyzettel mindenképp tudunk segíteni, és ha van törvényes lehetőség arra, hogy anyagilag is hozzájáruljunk, az elől sem zárkózunk el. Ha zöld utat kapna a kezdeményezés, tavasszal neki lehetne fogni. Egyébként volt már rá példa, hogy beszakadt, és az utánfutó eldőlt, de személyi sérülés szerencsére eddig nem történt. A baj viszont az, hogy bármikor történhet, s ezt nem kellene megvárni” – hangsúlyozta a vezérigazgató.
Tusnád polgármestere, György József elmondása szerint szakértői véleményt kértek a híd állapotával kapcsolatosan, és az eredmény szerint annyira meg van rongálódva, hogy a javítások már nem segítenek, teljesen ki kell cserélni. „Az elsőrendű kérdés az, hogy miből lehetne ezt finanszírozni, hiszen körülbelül 3 millió lejbe kerülne egy új átkelő. Már a tűzoltóság jelentéseiben is benne van, hogy nem felel meg a híd az elvárásoknak. Van új hídterv, minden megvan, csak a finanszírozása jelent gondot. Sokrétű ez a kérdés, már 10–15 éve fennáll a probléma, de eddig nem sikerült előrelépni. Közvetítettük a problémát a megyei tanács fele, meg fogjuk nézni, hogy milyen lehetőségeink vannak, esetleg kormánytartalékból vagy más alapból tudnak-e erre keretet teremteni, ugyanis ez egy sürgősségi kérdés” – tette hozzá György.
A téma kapcsán Borboly Csabát, Hargita Megye Tanácsának elnökét is megkérdeztük. Elmondása szerint egy reális tervre van szükség. „Aktualizálni kell a mostani tervet, vagy újat kell készíteni. Ahogy ez megvan, várom a polgármester urat a további közös lépésekről egyeztetni, ezt már megbeszéltem vele. Ehhez persze oda kell állnia minden érdekelt és érintett félnek, és meg kell keresni a jó megoldást” – emelte ki Borboly.
Másabb hozzáállást vár a közbirtokosság
Rafain Zoltán, a tusnádi közbirtokosság elnöke érdeklődésünkre elmondta, minden segítséget megadnak, amennyiben ez a hozzáállás kölcsönös a közbirtokosság és az önkormányzat között.
„Olyan helyzetbe kerültünk, hogy egy önkormányzat által kiállított igazolás miatt a közbirtokosság
elég nagy támogatástól esett el: mi is és a Hargita Megyei Mezőgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökség (APIA) illetékesei is elmondták, hogy hogyan kell kiállítani az említett igazolást, de nem aszerint állították ki, ennek következtében pedig elvágták a területalapú támogatást a legelőkre. Megpróbáljuk ezt jogi úton orvosolni, továbbra is együtt szeretnénk működni az önkormányzattal, de amíg nem oldjuk meg a problémát, addig lezárjuk az egyéb támogatásokat, hiszen nem lesz rá keretünk, ugyanis 120 ezer euró körüli veszteség érte a közbirtokosságot. Erre nem számítottunk, így ha ma kellene segítsünk a híddal kapcsolatosan, akkor nem lenne amiből. Mindig nyitottak voltunk, és azok is leszünk, viszont sajnos jelenleg ilyen helyzetbe kerültünk. Együtt, egy faluban élünk, amit tudunk meg kell tegyünk egymásért: ha megoldódik ez az ügy, mindenképp segíteni fogunk”– tette hozzá Rafain.
Ketten megsérültek, miután egy gépkocsi lesodródott az úttestről a Csíkszereda és Szentegyháza közötti útszakaszon, a hargitafürdői eltérő közelében, hétfő délután.
A kormány által elrendelt költségvetési megszorítások miatt az útkarbantartás sem úgy halad Csíkszeredában, ahogy korábban tervezték, mert korlátozták a kifizetéseket. Ezért a munkálatok üteme lassabb, de még dolgoznak az utakon.
Megérkezett a hideg légtömeg Csíkszeredába is, és emiatt vasárnapra virradóan mínusz 5,2 Celsius-fokig esett vissza a hőmérséklet. Ez volt a leghidegebb országszerte a lakott települések sorában.
Egyre több beteget műtenek meg a korszerűen felszerelt csíkszeredai intervenciós kardiológiai központban, amely 2023 januárja óta működik a megyei sürgősségi kórházban. Csak idén több mint 550 pácienst láttak el.
A mesterséges intelligencia (MI) alkalmazására kell átfogó stratégiát kidolgoznia annak az új tudásközpontnak, amelyet Csíkszeredában hoztak létre. Ebben nyújt szakmai és anyagi támogatást a magyar kormány.
Vadállatról kerülhetett be a sertéspestis abba a Hargita megyei gazdaságba, ahol egy hete igazolták a fertőzés jelenlétét. Azt, hogy milyen könnyen elszabadulhat a kórokozó, egy megtörtént esettel magyarázta el a megyei főállatorvos.
Minden év októberének utolsó vasárnapján ünneplik Székelyföld Autonómiájának Napját, amelyhez a térség települései idén is nagy számban csatlakoznak. Mutatjuk, hol lobbannak fel az őrtüzek Csíkszéken.
Közleményt adott ki a rendőrség a Szépvízi víztározó közelében holtan talált fiatalok ügyében: a boncolás szerint október 20-án, hétfőn következhetett be a haláluk, két nappal azelőtt, hogy megtalálták őket. Az ügyben az öngyilkosság gyanúja is felmerül.
Tervek készülnek, pénz viszont egyelőre nincs a Csíkszereda peremvidékén, Csibában, Szécsenyben és a Csobotfalvához tartozó Agyagfalván szükséges földgázhálózat-építésre. A városnak is sokat kell majd költenie erre.
1956 a tankok és a fegyverek forradalma volt, a mai kor forradalma az ipari, a technológiai és az információs forradalom – fogalmazott Palkovics László magyarországi kormánybiztos a csíkszeredai október 23-i megemlékezésen.
szóljon hozzá!