Elgondolkodtató esetről írt egy magyarországi madármentő alapítvány képviselője a közösségi hálón: szalmától betegedtek meg a mentett gólyák. Ha a szalma valóban veszélyes, az eset a székely gazdálkodók, állatmentők számára is tanulságos lehet.
Ritka jó mezőgazdasági évet zárhatnak a székelyföldi gazdák a szénatermés szempontjából, a szálas takarmányból még Magyarországra is jutott. Vannak gazdák azonban, akik inkább tartalékolnak, hogy kivédjék jövőre az esetleges aszályos időket.
Hargita megyéből 180, juhokból és kecskékből vett vérmintát küldött Bukarestbe az állategészségügyi hatóság, ezekben a juhhimlő és a kiskérődző-pestis kórokozója, vagy antitestek jelenlétét próbálják kimutatni. A gazdákat fokozott óvatosságra intik.
Az utóbbi években ismétlődő jelenség Székelyföldön, hogy a márciusi-áprilisi felmelegedést hirtelen visszatérő fagyok váltják. Ezek komoly károkat okozhatnak a gyümölcsösökben, teljesen el is veszhet az adott évi termés.
A csapadékmennyiséget tekintve az elmúlt öt év legjobb telén vagyunk túl, a környezeti adottságok jók a mezőgazdasági szezonkezdéshez. Gazdasági szempontból azonban ez már kevésbé mondható el, több okból sem.
Előrelépésnek minősítette Fazakas Miklós, a Romániai Magyar Gazdák Egyesületének Maros megyei vezetője, hogy az Európai Bíróság vizsgálja a gazdák által kifogásolt Mercosur-egyezményt. Amíg ez tart, addig nem lehet életbe léptetni.
Kedd esti ülésén a kormány jóváhagyta több minisztérium és állami intézmény büdzséjének a kiegészítését a 2025-ös évre.
A precíziós mezőgazdaság esetében már számítógépek határozzák meg, hogy a gazdák mennyi műtrágyát szórjanak ki, és hogyan kíméljék a környezetet.

A Székely Sport podcastműsorának legújabb epizódjában a GYHK tehetséges fiataljairól, az Ágyúsok összeszokott hazai soráról, a Sportklub új, svéd hátvédjéről, valamint az FK Csíkszereda első győzelméről beszélgettünk.