Szombat elmúltával, a hét első napjának hajnalán, elment a magdalai Mária és a másik Mária, hogy megnézzék a sírt. És íme, nagy földrengés volt, az Úr angyala leszállt a mennyből, odament, elhengerítette a követ, és leült rá.
Jézus feltámadásával igazolta, hogy amikor földi életünk véget ér, nem az örök halál, hanem az örök élet vár ránk.
A báránytartás és annak fogyasztása majdhogynem összenőtt a székelységgel, és ez Jézus feltámadásának ünnepén különösképpen kidomborodik. Az azonban nem tisztázott, hogy a székelyek mikor ismerkedtek meg a juhtenyésztéssel.
Régi hagyomány Gyergyószéken a húsvéti határkerülés, amely a kommunizmus időszakáig élt, majd 1990 után ismét rendszeresen megszervezik. Járványidőben, majd tavaly a felázott földek miatt erre nem kerülhetett, de idén újra elindulnak a lovasok.
Az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány harmadik alkalommal szervezi meg az Ég és Föld elnevezésű nagycsütörtöki koncertsorozatát, amellyel a húsvétra való hangolódásban segítenek.
Fényből és sárból – Böjte Csaba élete címmel jelent meg tavaly év végén a budapesti Hitel kiadónál Csender Levente író könyve, amely az eddigi legátfogóbb életrajz Csaba testvérről és az általa vezetett dévai Szent Ferenc Alapítványról.
Ma is sokan tisztelegnek Szent László lovagkirály előtt. Háromszéken két, Szent László-freskókat tartalmazó templom teljes felújításra nyertek pénzt.
Kiskorú sérelmére elkövetett szexuális agresszió gyanújával helyeztek előzetes letartóztatásba egy szatmárnémeti ortodox papot – írja az Agerpres hírügynökség a Máramaros és Szatmár Megyei Ortodox Püspökség szerdai közleményére hivatkozva.
Novák Katalin köztársasági elnök a Magyar Érdemrend nagykeresztje polgári tagozat kitüntetésben részesítette Kató Bélát, az Erdélyi református egyházkerület püspökét, a Sapientia Alapítvány kuratóriumának elnökét pénteken a Sándor-palotában Budapesten.
Vasárnap este kezdődött és vasárnapig tart Marosvásárhelyen az ökumenikus imahét, amely keretében az irgalmas szamaritánus történetéről hirdetik az igét a lelkészek.
125 éves lesz idén a gyergyószentmiklósi református templom, amely az akkori Csík vármegye első református egyházi hajléka volt. Már zajlik a szervezés és a lelki felkészülés az augusztus végén kezdődő évfordulós ünnepségsorozatra.
Érsekcsanádon a lányok viselete nemcsak szépségben, hanem értékben is párját ritkította: egy-egy szoknya árából akár szekeret is lehetett venni.
Velünk az Isten ebben az évről évre megismétlődő karácsonyi csodában, amely olyan tisztán tanítja minduntalan: csak az a miénk, amit a szeretet által elajándékozunk! – fogalmaz Kovács István, a Magyar Unitárius Egyház Püspöke.
Megszületett a királyunk, legyen ez a mi örömünk forrása is, mint ahogy a pásztoroknak is az volt. Legyen az ő uralma a mi reménységünk, váltságunknak az egyedüli kapaszkodója a mindennapok során – üzeni Kató Béla, református püspök.
Isten azt akarja, hogy reményünk legyen, hogy életünk legyen, hiszen egy Isten nélküli világ remény és élet nélküli világ – fogalmaz Kovács Gergely, a gyulafehérvári Római Katolikus Egyházmegye érseke, karácsonyi pásztorlevelében.
Püspöki szentmise keretében áldotta meg Kerekes László vasárnap délután az idén felújított gyimesbükki római katolikus templomot. Az alap közel száz évvel ezelőtt elkészült, de a templom csak 1976-ra épült fel.
Jó híreket osztott meg a Szent Miklós-templom búcsúünnepségén Soltész Miklós, a Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkára: újabb támogatásokra számíthat a Tamási Áron Gimnázium.
Szent Miklós kapcsán a legtöbb gyereknek, de inkább az őket meglepni kívánó felnőttnek a Mikulás jut elsőként az eszébe, holott a piros köpenyes, fehér szakállú, a hátán zsákot cipelő öregúr nem föltétlenül székely hagyományt testesít meg.
Egy régi vágású székely embernek az ideális hitvesről alkotott eszményképe nagyjából úgy néz ki, hogy az folyamatosan lesi férjeura rejtett és kimondott kívánságát. Szent Erzsébet éppen ilyen volt, de nemcsak emiatt került a szentek sorába.