/ Egyház

Kinek mondanak engem az emberek? – teszi fel a kérdést Jézus az apostoloknak.

A húsvét a feltámadás és az új élet kezdetének ünnepe. Mily nagy öröm számunkra, hogy ismét megérhettünk egy újabb tavaszt. Saját szemünkkel láthatjuk, hogyan éled újra a természet. Sokan gondolják úgy, hogy a húsvét olyan, mint a tavasz.

„Miért keresitek az élőt a halottak között? Nincs itt, feltámadt.” (Lk 24,5-6)

Húsvétvasárnaphoz még manapság is sokszínű hagyományok kapcsolódnak, mint például az ételszentelés vagy a határjárás. Néhány szokás azonban kiment divatból vagy jó úton halad a teljes feledésbe merülés felé – alább ezekről is lesz szó.

Láthatatlan Krisztusoknak nevezte a mai világban szenvedő embereket és népeket Ferenc pápa, aki személyesen vezette a hívőkkel teli Szent Péter téren a virágvasárnapi misét, amely megnyitotta a római nagyhetet.

Összekovácsolódott közösségé alakult csíksomlyói passiójáték csapata, akik kisebb-nagyobb szünetekkel az elmúlt 26 évben rendszeresen felelevenítették Krisztus szenvedéstörténetét. Zenére és táncra épülő előadásukat idén is megtekintheti a közönség.

Nem tudjuk, tényleg van-e összefüggés a sumérok Baba nevű termékenység-istennője és a csángómagyarok Babba Máriája között. Számos szokás és hiedelem kötődik térségünkben a Gyümölcsöltó Boldogasszony napjához.

Bár sok egyházi levéltári irat megsemmisült, a kommunista történetírás is úgy mutatta be az erdélyi egyházkerületeket és papokat, mint akik inkább forradalomellenesek voltak 1848–49-ben, Tamási Zsolt történész állítja, nagyon is forradalompártiak voltak.

A nagyböjtben minden szombaton délben 12 órától keresztúti ájtatosságot végeznek a csíksomlyói Kálvárián, a Jézus-hágón. Ezek vezetését a pálos szerzetesek vállalták fel.

Régen a diákok énekes felvonulást, adománygyűjtést, vidám táncmulatságot szerveztek Balázs napján, aminek elsődleges célja a szórakozás volt. A székelyvarságiak egyenesen ünnepnek tartották, a balázsolás sajátos szertartásnak számított.

A Biblia szerint a Jézus híveit addig tűzzel-vassal üldöző Saul e napon tért meg, és vette fel a Pál nevet. Háromszéken ezért Pál fordulójának is nevezik.

Ma van Piroska, valamint IV. Béla királyunk lánya, Margit napja, utóbbit éppen 80 évvel ezelőtt, 1943-ban avatták szentté, és Székelyföldön négy templomot ajánlottak az oltalmába. Emellett érdekes szokások, időjárási regula is fűződik e naphoz.

A Krisztus-hívők egységéért imádkoznak az elkövetkező napokban Erdély-szerte az ökumenikus imahetek keretében. A különböző felekezetű helybéliek egymás templomát felkeresve hallgatják meg a meghívott vendéglelkészeket.

Noha már nem volt a katolikus egyház feje, pápának kijáró ceremóniával vettek végső búcsút csütörtökön Rómában XVI. Benedek nyugalmazott pápától, aki az óév utolsó napján, 95 évesen hunyt el egy vatikáni kolostorban.