
Fotó: Gergely Imre
Tudták, hogy több száz éves, de a legújabb kutatás szerint kiderült, hogy Székelyföld legősibb szobra lehet a gyergyószentmiklósi Szent Miklós-templom egyik kincse, a Fájdalmas anya szobor. Restaurálásra vár, de a héten még bárki megtekintheti.
2024. december 04., 20:562024. december 04., 20:56
A 2023-as gyergyószentmiklósi városnapok alkalmával nyílt meg a Szent Miklós-templom kincsei című kiállítás, ahol számos értékes kegytárgyat, műalkotást láthattak az érdeklődők. Itt figyelt fel Mihály Ferenc szovátai farestaurátor az egy méter magas Fájdalmas anya szoborra, és akkor merült fel a feltételezés, hogy ez jóval régebbi is lehet annál, mint amit addig gondoltak róla. A szobor vizsgálata során kiderült:
Eddig azt lehet tudni, hogy 1380–1420 között készült. További kutatások pontosabban is megmondhatják a korát.
A Fájdalmas anyát, Krisztus siratását ábrázolja; a míves öltözetet viselő, fiatalos termetű, lányos arcú Mária a kezében tartja a megmerevedett testű, élettelen Krisztust. Az ilyen ábrázolások Konstantinápolyból terjedtek el Itáliába, majd valószínűleg szerzetesek közvetítésével jutott el német területekre és Európa más részeire is ez a szobortípus, illetve a hozzájuk kapcsolódó kultusz és tisztelet is.
Erdélyben Szebenben egy 1400 körüli, mészkőből faragott Pietà-szobor van és egy torzó (testtörzs) a szászsebesi evangélikus templomban.
Székelyföldön még két szoborról tudnak ebből a korszakból, amelyek Csíkmenaságon, illetve Csíkszenttamáson találhatók – ezek vélhetően a 15. század közepe táján készültek, sorolta Mihály Ferenc.
Fotó: Gergely Imre
A gyergyószentmiklósi szobrot hársfából faragták, gazdagon színezték, és egy oltárnak lehetett a része. Az évszázadok alatt többször javították, átfestették az adott kor lehetőségei, ízlése szerint.
Most még nem tudni, hol készült és hogyan került Gyergyószentmiklósra, további levéltári kutatásoktól remélik, hogy újabb ismereteket lehet megtudni róla.
Amint az idei Szent Miklós Napokat megnyitó és az eddigi kutatásokat bemutató eseményen Dávid György főesperes és Nagy Zoltán gyergyószentmiklósi polgármester is kiemelte, a város első írásos említésének 700. évfordulójához közeledve közös cél évről évre hozzá tenni valamit a város történetének, kultúrájának a megismertetéséhez, megmutatni a keresztény lelkületből fakadó kulturális megnyilvánulásokat.
„A Szent Miklós-plébánián előkerült ritka Pietà-szobor valóban páratlan kincs, amely nemcsak a város, hanem egész Székelyföld kulturális örökségéhez is hozzájárul. Ez a szobor is egy olyan érték, amiről nem tudtunk, de rendelkezünk vele – ahogyan sok más értékünk is van, amiről nem beszélünk vagy nem is tudunk” – fogalmazott a polgármester.
A szobor december 8-ig a Szent Miklós-templomban még megtekinthető, utána folytatódik a kutatás, restaurálási munka. Azt szeretnék, ha egy év múlva már végleges méltó helyére kerülne a templomban. A „Pietà” (magyar fordításban a „Fájdalmas anya”) azt a jelenetet ábrázolja, amikor Mária a keresztről levett Jézust gyászolja.
Ha a koalíciós pártok szerdán megállapodnak az állami költségvetés tervezetének végső formájáról, a parlament március 15. és 17. között megvitathatja a jogszabályjavaslatot – jelentette ki kedden Kelemen Hunor.
Aláírta kedden Nicușor Dan államfő a Mihai Dimian oktatási és kutatási miniszteri kinevezéséről szóló dekrétumot. Az új miniszter 16 órakor teszi le a hivatali esküt a Cotroceni-palotában.
A magyarországi lakcímmel nem rendelkező magyar állampolgárok számára elengedhetetlen a névjegyzékbe való regisztráció, ha részt kívánnak venni a magyarországi országgyűlési választásokon. Március 18-ig még megtehetik.
Az Országos Katasztrófavédelmi Főfelügyelőség (IGSU) kedden bejelentette, hogy a jelenlegi biztonsági helyzet miatt elhalasztják a légvédelmi szirénák eredetileg szerdára tervezett tesztelését.
Az oltásokkal kapcsolatos kampányt indít az Országos Közegészségügyi Intézet (INSP).
A 2026-os állami költségvetés felelős és kiegyensúlyozott lesz, minden eddiginél nagyobb összeget fordítanak beruházásokra és rekordösszegű uniós forrás lehívásával számolnak - jelentette ki kedden Alexandru Nazare pénzügyminiszter.
Közlekedési baleset történt kedd reggel a 12A jelzésű országút és a 123E megyei út kereszteződésében, Csíkdelne település bejáratánál.
A közel-keleti konfliktus térségében rekedt összesen 318 román állampolgár térhetett haza Romániába azzal a két különjárattal, amelyek a keddre virradó éjszaka szálltak le az otopeni-i repülőtéren – számolt be Oana Țoiu külügyminiszter.
Kétszer annyi cég kezdte az idei évet a bezáráshoz vezető folyamat elindításával Hargita, Maros és Kovászna megyében, mint tavaly januárban. Országos viszonylatban csak feleannyival nőtt a cégfeloszlatások száma, mint a három székelyföldi megyében.
Kilenc Szeben megyei tanár és tíz diák is Dubajban rekedt a közel-keleti háborús helyzet okozta légtérzár miatt – tájékoztatott hétfőn a Szeben megyei tanfelügyelőség sajtószóvivője.
szóljon hozzá!