Székelyföld legrégebbi szobrára bukkanhattak

Eddig azt lehet tudni, hogy 1380–1420 között készült. További kutatások pontosabban is megmondhatják a korát.

A Fájdalmas anyát, Krisztus siratását ábrázolja; a míves öltözetet viselő, fiatalos termetű, lányos arcú Mária a kezében tartja a megmerevedett testű, élettelen Krisztust. Az ilyen ábrázolások Konstantinápolyból terjedtek el Itáliába, majd valószínűleg szerzetesek közvetítésével jutott el német területekre és Európa más részeire is ez a szobortípus, illetve a hozzájuk kapcsolódó kultusz és tisztelet is.

Erdélyben Szebenben egy 1400 körüli, mészkőből faragott Pietà-szobor van és egy torzó (testtörzs) a szászsebesi evangélikus templomban.

Székelyföldön még két szoborról tudnak ebből a korszakból, amelyek Csíkmenaságon, illetve Csíkszenttamáson találhatók – ezek vélhetően a 15. század közepe táján készültek, sorolta Mihály Ferenc.

Most még nem tudni, hol készült és hogyan került Gyergyószentmiklósra, további levéltári kutatásoktól remélik, hogy újabb ismereteket lehet megtudni róla.

Amint az idei Szent Miklós Napokat megnyitó és az eddigi kutatásokat bemutató eseményen Dávid György főesperes és Nagy Zoltán gyergyószentmiklósi polgármester is kiemelte, a város első írásos említésének 700. évfordulójához közeledve közös cél évről évre hozzá tenni valamit a város történetének, kultúrájának a megismertetéséhez, megmutatni a keresztény lelkületből fakadó kulturális megnyilvánulásokat.

„A Szent Miklós-plébánián előkerült ritka Pietà-szobor valóban páratlan kincs, amely nemcsak a város, hanem egész Székelyföld kulturális örökségéhez is hozzájárul. Ez a szobor is egy olyan érték, amiről nem tudtunk, de rendelkezünk vele – ahogyan sok más értékünk is van, amiről nem beszélünk vagy nem is tudunk” – fogalmazott a polgármester.