A környezetvédelmi minisztérium megadja az ideiglenes engedélyt a verespataki RMGC-nek, hogy két gátat építsen, ez azonban nem jelenti azt, hogy a román–kanadai vállalat máris aranyat bányászhat. A teljes engedélyeztetési folyamatot újra kell kezdeni – állítja Borbély László miniszter.
2010. június 08., 10:422010. június 08., 10:42
2010. június 08., 10:512010. június 08., 10:51
Románia környezetvédelmi és erdészeti minisztere, Borbély László szerint jól döntött a bíróság, amikor igazat adott a verespataki aranybányászatban érdekelt RMGC-nek, ezért a szaktárca kibocsátja a két gát működésére vonatkozó ideiglenes engedélyt. „A jóváhagyás két gátra vonatkozik, amelyet a beruházásoktól függetlenül az összes gát esetében kibocsátunk. Nem végleges, csupán időszakos engedély, amelyet valóban nem jeleztünk időben, ezért igaza van a törvényszéknek. A minisztérium kibocsátja az okiratot, de ez nem jelenti azt, hogy nem kell továbbmenniük a vízügyhöz is, ahonnan meg kell kapniuk a végleges engedélyt. Nincs joguk semmiféle beruházást eszközölni, amíg nem járják végig a folyamatot. A két hete kiadott urbaniszitkai bizonylat elemzésének alapján újra kell kezdeniük a procedúrát, ami nulláról kezdett hatástanulmány elkészítését jelenti. Én semmi mást nem teszek, mint amit eddig is tettem: betartom az érvényben levő jogszabályt” – mondta Borbély László.
A Legfelsőbb Ítélő- és Semmítőszék arra kötelezte a minisztériumot, hogy adja ki a beruházás megkezdéséhez szükséges környezetvédelmi engedélyt a román–kanadai Roşia Montană Gold Corporation (RMGC) vállalatnak. A korábban kibocsájtott engedélyt három éve vonták vissza, a törvényszék szerint pedig törvénytelen volt az okirat bevonása. A tárcavezető nem fogad el kompromisszumot a Verespatak-terv esetében.
Semmi nem maradt élve a Kis-Küküllőben a Parajdról érkező sóhullámok után – nyilatkozta kedden Székely Annamária, a Maros megyei környezetőrség igazgatója, aki arról is beszámolt, hogy a nagy haltetemek még a folyó fenekén vannak.
A Kis-Küküllő vízének magas sótartalma miatt keddre virradó éjszaka egy órakor ismét leállították a dicsőszentmártoni vízüzemet.
Mintegy 700 ezer liter vizet osztott ki a Maros megyei katasztrófavédelem és az Aquaserv szolgáltató hétfőn a Kis-Küküllő mentén élőknek. Mindemellett az elpusztult halak begyűjtése is folyamatban van a sóval szennyezett folyónál.
Öt helyszínen, ötven zenei előadóval szervezik meg Marosvásárhelyen a városnapokat június 26–29. között. Idén 14 díszpolgári címet osztanak ki, tizenegy ország küldöttsége látogat ide. Kétmillió lejt különít el erre a város helyi forrásokból.
Bő két napos szünet után újraindult a vízszolgáltatás Dicsőszentmártonban. A jó hírt a város polgármestere jelentette be vasárnap este a közösségi oldalán.
Jelentősen csökken a Korond-patak vízének sótartalma az elmúlt időszakban – tájékoztat a Maros megyei vészhelyzeti bizottság, amely arról is beszámolt, hogy kiszedték a Kis-Küküllőből a döglött halakat és halivadékokat mentettek.
A vasárnap esti vízminták eredményei függvényében döntenek a dicsőszentmártoni vízüzem újraindításáról – nyilatkozta a Székelyhonnak vasárnap reggel Sipos Levente, az Aquaserv igazgatója.
Előbb a Korond-patak földfelszíni eltűnése számított a sóvidék leglátványosabb történésének, aztán megjelentek a bányafelszíni lyukak, majd nőttek és nőttek – határon innen és túl szinte mindenkit ez foglalkoztatott.
Továbbra is kritikus a helyzet a parajdi bányakatasztrófa miatt sóval szennyezett Kis-Küküllő vízgyűjtő területén, az illetékes hatóságok sürgősségi intézkedéseket hoznak a lakosság védelme és vízellátása érdekében – közölte pénteken a prefektúra.
Bizonytalan ideig vezetékes víz nélkül maradnak a dicsőszentmártoniak és a környékbeli települések lakói. Pénteken egy újabb település, Küküllőszéplak is központosított segítséget kért. Az illetékesek keresik a megoldásokat.
szóljon hozzá!