
Ahol tudták, a lakók fedték le a balesetveszélyes betonárkokat
Fotó: Erdély Bálint Előd
Csak részleges megoldás született a zetelaki járdaügyben: az első kivitelező félbehagyott munkáját ugyan pótolja egy helybéli vállalkozó, viszont az elrontott, rosszul vagy silány minőségben kivitelezett munka kijavítására eddig egyetlen szakcég sem jelentkezett.
2019. december 04., 12:382019. december 04., 12:38
Ismét jelentkezők nélkül zárta le a Zetelaka községbeli járdajavítási munkákra kiírt közbeszerzést Hargita Megye Tanácsa, számolt be Facebook-oldalán Borboly Csaba tanácselnök. A mintegy 100 ezer lej értékű beruházás célja a rosszul, gyenge minőségben elvégzett kivitelezés kijavítása lett volna.
Zetelaka község még 2016-ban pályázott Hargita Megye Tanácsának járdaprogramjára. A beruházás értékének oroszlánrészét (mintegy 650 ezer lejt) a megyei önkormányzat fizette, a település saját büdzséjéből a tervek elkészítését fedezte. A 2,8 kilométer hosszú járda kivitelezésének jogát a bákói Dasricom Kft. nyerte el.
A község vezetősége végül 2018 augusztusában bontott szerződést a céggel, ám így a munka egy része befejezetlenül maradt, például több szakaszon nem készültek el a vízelvezető árkok fölé a fedlapok. A helyzet több balesetet is szült, gépjárművek mellett tavaly egy mozgáskorlátozott személy is beleesett a betonárokba.
Fotó: Erdély Bálint Előd
– vélekedett Nagy Attila. Zetelaka község elöljárója hozzátette, ha a sokadik kiírásra sem lesz jelentkező, akkor – a közbeszerzési törvény egy engedményének köszönhetően – a beruházónak jogában áll közvetlenül megbízni egy vállalkozót a munkával. Erre azonban leghamarabb csak tavasszal kerülhet sor. „Sajnos a legalacsonyabb ár elve nagyon sok visszaélésre ad lehetőséget. Így történhet meg, hogy egyébként kisebb beruházás kivitelezése közel három évig húzódhat” – jegyezte meg az elöljáró. Hozzátette, jövőre remélhetőleg pontot tehetnek a járdaügy végére.
Az utolsó simításokat végzi a kormány a közigazgatási reformról szóló tervezeten, amelyet sürgősségi rendelet formájában készül elfogadni – nyilatkozta szerdán Cseke Attila fejlesztési miniszter.
A legfelsőbb bíróság „trükközése” miatt Románia valószínűleg el fog veszíteni 231 millió euró uniós támogatást.
Márton Áron születésének 130. évfordulója alkalmából 2026-ot emlékévvé nyilvánította szerdán a Szenátus, elfogadva az erről szóló törvénytervezetet.
Jogerősen hét év és tíz hónap szabadságvesztésre ítélte szerdán a bukaresti ítélőtábla a „zsenimentornak” is nevezett K. Lajost két kiskorú fiú ellen elkövetett nemi erőszak miatt.
A kormány 5–6 százalék feletti infláció esetén törvénnyel korlátozná az agrár-élelmiszeripari termékek kereskedelmi árrését – jelentette be szerdán Florin Barbu mezőgazdasági miniszter.
A betegek jogosultak lesznek arra, hogy a kezelőorvosuk ne csupán javaslatot tegyen, hanem konkrétan átirányítsa és időpontot is foglaljon számukra a következő szükséges szakorvosi konzultációra vagy diagnosztikai vizsgálatra.
A megyei katonai központok teljes egészében a védelmi minisztérium irányítása alá kerülnének 2027. január elsejétől – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök szerdán. De előbb meg kell oldani azt a problémát, ami Hargita megyére is jellemző.
Az alkotmánybíróság szerdán február 18-ra halasztotta a döntést a bírák és ügyészek nyugdíjazását szabályozó törvénytervezettel kapcsolatos beadványról.
A szabadságon lévő Gheorghe Stan alkotmánybíró is jelen van az alkotmánybíróság szerdai ülésén, amelyen a bírák és ügyészek nyugdíjazását szabályozó törvénytervezettel kapcsolatos beadványt tárgyalja a testület.
A miniszterelnöki hivatal 2025-ben összesen közel 9,97 millió lejjel (23,7 százalékkal) csökkentette kiadásait az előző évhez képest – tájékoztatott szerdán a kormány sajtóirodája.
szóljon hozzá!