Visszatér a gyergyói húsvéti határkerülés

Fotó: Csibi Márti

Régi hagyomány Gyergyószéken a húsvéti határkerülés, amely a kommunizmus időszakáig élt, majd 1990 után ismét rendszeresen megszervezik. Járványidőben, majd tavaly a felázott földek miatt erre nem kerülhetett sor, de idén már újra elindulnak a lovasok húsvétvasárnap reggel a Hármashatárhoz.

Gergely Imre

2024. március 27., 11:362024. március 27., 11:36

Itt állíthatja be, hogy a Google-találatokban elöl legyen a Székelyhon!

A hit és a hagyományőrzés szép összefonódása a gyergyói húsvétvasárnapi határkerülés. Gyergyószentmiklós, Tekerőpatak, Kilyénfalva, Újfalu, Csomafalva és Alfalu lakói vonulnak ilyenkor a Hármashatárhoz. Idén hozzájuk csatlakoznak Szárhegyiek is.

Amint a gyergyószentmiklósi szervezők, Len Emil és Bajkó Tibor elmondták, a felszegi lovasok a Munkás Szent József-templomnál gyülekeznek, majd innen levonulva a Szent Miklós-templomnál találkoznak az alszegi lovasokkal, és így együtt indulnak reggel kilenckor a Hármashatár felé.

Alfalu felé haladnak az országúton, majd egy jól előkészített mezei útra fordulva jutnak el a Hármashatárhoz. Itt a Szent István-plébánia paptestvérei tartanak szentmisét. Ezt követően minden helység lakói a saját templomukhoz térnek vissza, a szentmiklósiak számára a Szent Miklós-templomnál zárul a határkerülés.

A szervezők felhívják a figyelmet, hogy

az esemény nemcsak a lovasoknak, szekérrel rendelkezőknek szól, hanem mindenkit szeretettel várnak, akár gyalog, akár kerékpárral vagy autóval megy ki a Hármashatárhoz.

Amint Bajkó Tibor fogalmazott, Székelyföld minden régiójának megvannak a sajátos húsvéti szokásai.

Gyergyószéken a szentmiséken való részvétel és az ételszentelés mellett a határkerülés a legmeghatározóbb.

Egyfajta látványosság is, de a legfontosabb, hogy a hit és a hagyományőrzés összefonódása ez az esemény, amely igazi húsvéti lelkiállapotot idéz elő a résztvevőkben.

A határkerülés hagyományát 1990-ben élesztették újra. Azóta három alkalommal maradt el. A járvány idején, illetve 2023-ban, amikor a csapadékos időjárásban felázott földek miatt úgy döntöttek, inkább lemondanak róla, hogy ne törjék össze a gazdák földjeit. A hagyomány célja áldást kérni a földekre, hogy a vetés minél bővebb termést hozzon, kártevőktől, gonosz ártalmaktól védve legyen.

Gyergyószék Húsvét Egyház