
Fotó: Csibi Márti
Régi hagyomány Gyergyószéken a húsvéti határkerülés, amely a kommunizmus időszakáig élt, majd 1990 után ismét rendszeresen megszervezik. Járványidőben, majd tavaly a felázott földek miatt erre nem kerülhetett sor, de idén már újra elindulnak a lovasok húsvétvasárnap reggel a Hármashatárhoz.
2024. március 27., 11:362024. március 27., 11:36
A hit és a hagyományőrzés szép összefonódása a gyergyói húsvétvasárnapi határkerülés. Gyergyószentmiklós, Tekerőpatak, Kilyénfalva, Újfalu, Csomafalva és Alfalu lakói vonulnak ilyenkor a Hármashatárhoz. Idén hozzájuk csatlakoznak Szárhegyiek is.
Amint a gyergyószentmiklósi szervezők, Len Emil és Bajkó Tibor elmondták, a felszegi lovasok a Munkás Szent József-templomnál gyülekeznek, majd innen levonulva a Szent Miklós-templomnál találkoznak az alszegi lovasokkal, és így együtt indulnak reggel kilenckor a Hármashatár felé.
Alfalu felé haladnak az országúton, majd egy jól előkészített mezei útra fordulva jutnak el a Hármashatárhoz. Itt a Szent István-plébánia paptestvérei tartanak szentmisét. Ezt követően minden helység lakói a saját templomukhoz térnek vissza, a szentmiklósiak számára a Szent Miklós-templomnál zárul a határkerülés.
A szervezők felhívják a figyelmet, hogy
Amint Bajkó Tibor fogalmazott, Székelyföld minden régiójának megvannak a sajátos húsvéti szokásai.
Egyfajta látványosság is, de a legfontosabb, hogy a hit és a hagyományőrzés összefonódása ez az esemény, amely igazi húsvéti lelkiállapotot idéz elő a résztvevőkben.
A határkerülés hagyományát 1990-ben élesztették újra. Azóta három alkalommal maradt el. A járvány idején, illetve 2023-ban, amikor a csapadékos időjárásban felázott földek miatt úgy döntöttek, inkább lemondanak róla, hogy ne törjék össze a gazdák földjeit. A hagyomány célja áldást kérni a földekre, hogy a vetés minél bővebb termést hozzon, kártevőktől, gonosz ártalmaktól védve legyen.
A kis közösségükben elismert, a magyarságért sokat tevékenykedő hétköznapi hősöket tüntettek ki vasárnap délután Könyv és Gyertya díjjal Marosvásárhelyen. Az alkalmat a legendás Szentegyházi Gyermekfilharmónia koncertje tette emlékezetessé.
Koszorúzással, beszédekkel, néptánccal és imával emlékeztek meg vasárnap késő délután Nyergestetőn az 1848–1849-es szabadságharc hőseiről. A történelmi helyszínen tartott ünnepségen több százan rótták le tiszteletüket a székely honvédek előtt.
„A magyarok Istene mindenütt ott van, ahol a világon magyarok élnek” – fogalmazott a Sepsiszentgyörgy központjában tartott március 15-i ünnepségen Répássy Róbert igazságügyi államtitkár.
Száraz növényzet gyúlt ki a Marosvásárhely közeli Jedd területén március 15-én délután. A tűzoltók nehezen megközelíthető területen küzdenek a lángokkal, amelyek már átterjedtek az erdős terület aljnövényzetére és egy hétvégi ház kerítésére is.
Katonai eledeleket idéző gulyással, történelmi visszatekintéssel és muzsikával emlékeztek az 1848–49-es forradalom és szabadságharc hőseire a gyergyószentmiklósi Népművészeti Alkotóház udvarán. Ez volt a huszadik márciusi katonaeledel-kóstoló.
Sohasem fogjuk megengedni, hogy Magyarországot gyűlölet és düh kormányozza – jelentette ki a miniszterelnök a budapesti Kossuth Lajos téren az 1848-49-es forradalom és szabadságharc évfordulóján mondott ünnepi beszédében.
Tűz ütött ki vasárnap délelőtt a Prahova megyei Puchenii Moșneni település műemlék templomában, nincsenek áldozatok.
Nicușor Dan román államfő is köszöntötte a romániai magyarokat a nemzeti ünnep alkalmából.
A nemzet ereje nem abból fakad, hogy külön-külön erősek vagyunk, hanem abból, hogy számíthatunk egymásra, bízunk egymásban és kiállunk egymásért – hangoztatta a magyar nemzeti ünnep alkalmából közzétett üzenetében vasárnap Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke.
Ilie Bolojan miniszterelnök vasárnap köszöntötte a romániai magyar közösséget a magyarok nemzeti ünnepe alkalmából, kifejezve tiszteletét és elismerését a közösség Románia fejlődéséhez való hozzájárulásáért.
szóljon hozzá!