
Képünk illusztráció
Fotó: Varga György/MTI
Kovászna megyében közel 3,8 millió lejt fizetett ki a környezetvédelmi minisztérium azoknak a magánerdő-tulajdonosoknak, akik üzemtervi besorolások miatt egyáltalán nem, vagy csak kismértékben termelhetnek ki fát – tájékoztatott az RMDSZ háromszéki szervezete. A kárpótlásokat visszamenőleg három évre fizették ki.
2022. január 24., 16:582022. január 24., 16:58
Az általában védett területen, városhoz, országúthoz közel, vízvédelmi területeken lévő erdőkből az üzemtervek szerint csak kis mértékben, vagy egyáltalán nem lehet fát kivágni. Kovászna megyében 2019-re 61 tulajdonos 889 556 lejt, 2020-ra 62 tulajdonos 1 212 822 lejt, 2021-re 75 tulajdonos 1 668 329 lejt kapott kárpótlásként a kitermelés korlátozásáért. A 30 hektáros vagy annál kisebb erdők esetében az állam az erdőőrzés költségeit is megtéríti, valamint azokban az esetekben is, ahol nincs biztosítva az erdőterület adminisztrálása, nem ismert a tulajdonosa, vagy a tulajdonosa meghalt, és még nem zajlott le a hagyatéki tárgyalás. Erre a célra több mint egymillió lej érkezett Háromszékre.
„Az RMDSZ kormányra kerülését követően egyik fontos kérésünk Tánczos Barna környezetvédelmi miniszter felé az volt, hogy az elmaradásokat, a kárpótlásokat fizessék ki, hiszen
A nemrég törlesztett összegek a magánerdők tulajdonosainak, főleg közbirtokosságoknak, egyházaknak és erdészeti hivataloknak fontosak” – emelte ki Tamás Sándor, az RMDSZ Háromszéki Területi Szervezetének elnöke.
Tánczos Barna környezetvédelmi, vízügyi és erdészeti miniszter elmondta, Hargita, Kovászna és Maros megyékben közel húszmillió lej értékben kompenzálták az erdőtulajdonosokat és az erdészeteket.
A Nicușor Dan államelnök által hétfőn kihirdetett és jövő évtől hatályos törvény értelmében az 1990. június 13-15-i bányászjárás áldozatai havi 5000 lej kártérítésre, ingyenes orvosi ellátásra és kezelésekre jogosultak.
Több személyt kellett megelőzési céllal kimenekíteni egy székelyudvarhelyi tömbházból hétfőn délután, miután lángok csaptak fel az egyik lakrész konyhájában. A tűz anyagi kárral járt – közli a Hargita megyei tűzoltóság.
Kelemen Hunor RMDSZ-elnök hétfőn közölte, hogy a Cotroceni-palotában tartott délelőtti egyeztetéseken „tűzszüneti” kormány megalakítására tett javaslatot, figyelembe véve, hogy lehetetlen jelenleg egy „kényelmes parlamenti többség” létrehozása.
Elfogadta az Országgyűlés hétfőn az alaptörvény tizenhetedik módosítását, amelynek értelmében a hatálybalépést követő napon Sulyok Tamás köztársasági elnök megbízatása megszűnik.
Két román állampolgárságú hegymászó életét vesztette az olaszországi Gran Paradiso-hegységben, miután egy gleccserszakadékba zuhantak – jelentették be hétfőn az olasz hegyimentők az ANSA hírügynökség szerint.
Hat medve ijesztett rá kilenc román, magyar és ausztrál nemzetiségű turistára hétfőn délután a Gyimesfelsőlok területén lévő széphavasi Szentlélek-kápolnánál – tájékoztat a Hargita Megyei Csendőr-főkapitányság.
Marosvásárhelyen a szálló por az egyik legnagyobb légszennyezési tényező, a szakemberek szerint pedig télen nagyobb gondot okoz, mint nyáron. Korlátozásokkal, az alternatív közlekedés népszerűsítésével és hőszigetelésekkel lehetne javítani a helyzeten.
A 17. alaptörvény-módosítás nem akar embereket megalázni, éppen ellenkezőleg egy megalázott nemzet becsületét akarja és fogja visszaadni – mondta Magyar Péter miniszterelnök hétfőn az Országgyűlésben.
Románia határozottan elítéli az Oroszország Szövetségi Biztonsági Szolgálata által irányított csoportok által végrehajtott ellenséges kibertevékenységeket – jelentette ki hétfőn Nicușor Dan államelnök.
Megváltozik a Szent Anna-tó látogatási rendje: a látogatóknak napijegyet kell váltaniuk, amely magában foglalja a látogatóközpont belépőjét és három óra ingyenes parkolást, míg a Mohos-tőzegláp ezentúl kötelező idegenvezető nélkül is látogatható lesz.
szóljon hozzá!