
Képünk illusztráció
Fotó: Varga György/MTI
Kovászna megyében közel 3,8 millió lejt fizetett ki a környezetvédelmi minisztérium azoknak a magánerdő-tulajdonosoknak, akik üzemtervi besorolások miatt egyáltalán nem, vagy csak kismértékben termelhetnek ki fát – tájékoztatott az RMDSZ háromszéki szervezete. A kárpótlásokat visszamenőleg három évre fizették ki.
2022. január 24., 16:582022. január 24., 16:58
Az általában védett területen, városhoz, országúthoz közel, vízvédelmi területeken lévő erdőkből az üzemtervek szerint csak kis mértékben, vagy egyáltalán nem lehet fát kivágni. Kovászna megyében 2019-re 61 tulajdonos 889 556 lejt, 2020-ra 62 tulajdonos 1 212 822 lejt, 2021-re 75 tulajdonos 1 668 329 lejt kapott kárpótlásként a kitermelés korlátozásáért. A 30 hektáros vagy annál kisebb erdők esetében az állam az erdőőrzés költségeit is megtéríti, valamint azokban az esetekben is, ahol nincs biztosítva az erdőterület adminisztrálása, nem ismert a tulajdonosa, vagy a tulajdonosa meghalt, és még nem zajlott le a hagyatéki tárgyalás. Erre a célra több mint egymillió lej érkezett Háromszékre.
„Az RMDSZ kormányra kerülését követően egyik fontos kérésünk Tánczos Barna környezetvédelmi miniszter felé az volt, hogy az elmaradásokat, a kárpótlásokat fizessék ki, hiszen
A nemrég törlesztett összegek a magánerdők tulajdonosainak, főleg közbirtokosságoknak, egyházaknak és erdészeti hivataloknak fontosak” – emelte ki Tamás Sándor, az RMDSZ Háromszéki Területi Szervezetének elnöke.
Tánczos Barna környezetvédelmi, vízügyi és erdészeti miniszter elmondta, Hargita, Kovászna és Maros megyékben közel húszmillió lej értékben kompenzálták az erdőtulajdonosokat és az erdészeteket.
Körülbelül 100 métert zuhant a Bucsecs-hegységben az a két turista, akiket a hegyimentőknek végül sikerült megmenteniük vasárnap.
A Richter-skála szerint 3,5-ös erősségű földrengés történt vasárnap 5 óra 2 perckor Vrancea megyében.
Heves vita bontakozott ki a gyimesbükki Rákóczi-vár felújítása körül, miután Dan Tanasă AUR-os parlamenti képviselő bírálni kezdte a beruházást, illetve annak állami finanszírozását
A Cristian Mungiu rendezésében készült Fjord című, Norvégiában játszódó filmnek ítélte szombat este az Arany Pálmát a zsűri a 79. Cannes-i Nemzetközi Filmfesztiválon.
Felemelő és feltöltő az az összetartozás és szeretet, ami csak itt tapasztalható meg – vélik a zarándokok, akiket arról kérdeztünk, miért látogatnak évről évre a Nagy- és Kissomlyó-hegy közötti nyeregbe, a Hármashalom-oltárhoz pünkösdkor.
Az összmagyarság ünnepe, tízezrek találkozási pontja, „hazatérés” és még sorolhatnánk a csíksomlyói búcsú jelzőit. Újabb fotós összeállításunkban ezúttal a csíksomlyói búcsú arcait mutatjuk, akiken megakadt a fotósaink szeme és lencséje.
A búcsújárás elengedhetetlen kellékei a feszületek, zászlók, egyházi jelképek, amik tájékozódási pontként is szolgálnak a több százezres tömegben. Fotósaink képein mutatjuk az idei búcsú legszembetűnőbbjeit.
Az idei pünkösdszombaton is kegyes, sőt „túl kegyes” volt az időjárás a zarándokhoz, akik tűző napsütésben, nyárias melegben vehettek részt a búcsús szentmisén, Csíksomlyón. Fotókon mutatjuk.
Közösen csaknem 160 személynek nyújtottak orvosi ellátást a Hargita megyei mentőszolgálat és a tűzoltóság csapatai a csíksomlyói nyeregben. Ebben az évben kevesebb zarándok szorult segítségre, és ebben bizonyára a kedvező időjárás is közrejátszott.
A magyar, a székely és az ősi, a székelység megpróbáltatásaiban vigaszt nyújtó himnusz eléneklésével ért véget az idei csíksomlyói pünkösdi búcsú. A hegynyereg több százezer magyar zarándok hangját visszhangozta.
szóljon hozzá!