
Fotó: Beliczay László
A budapesti Országos Széchényi Könyvtárban (OSZK) őrzött, sokáig elveszettnek hitt, 1559-ben kiadott könyvritkaságot kedden ünnepélyes körülmények között adta át Tüske László, az Országos Széchényi Könyvtár főigazgatója Vargha Mihálynak, a Székely Nemzeti Múzeum főigazgatójának.
2018. október 03., 15:572018. október 03., 15:57
2018. október 03., 16:122018. október 03., 16:12
Tüske László, az OSZK főigazgatója az eseményen kiemelte, hogy a könyvritkaság története jól mutatja az intézmény legfontosabb küldetését, az értékek felismerését, megmentését és megőrzését. Mint mondta, a hányattatott sorsú kötet súlyos károkat szenvedett annak idején, de Benke Éva odaadó, gondos restauráló munkájának köszönhetően helyreállított állapotban kerülhet vissza eredeti helyére, a Székely Nemzeti Múzeumba.
Vargha Mihály, a Székely Nemzeti Múzeum főigazgatója kiemelte, olyan relikvia kerül vissza az intézménybe, amely a közel 150 éves határon túli múzeum legrégebbi könyve lesz. Megemlékezett arról, hogy a kötetet intézményük egyik zivataros periódusában, 1945-ben magas parancsra vagonírozták be legszebb műtárgyaikkal együtt, és így próbálták nyugatra szállítani.
Fotó: Beliczay László
Zalaegerszegen vesztegelve bombatámadás következtében a szerelvény kigyulladt. A tűzben elpusztult csaknem 25 ezer oklevél és könyv, nagyméretű festményekkel és több száz grafikai művel együtt. „Nagy veszteség volt, de a múzeum túlélte” – mondta.
– hangsúlyozta a főigazgató, aki köszönetet mondott mindazoknak, akik megmentették a kötetet.
Farkas Gábor Farkas, az Országos Széchényi Könyvtár Régi Nyomtatványok Tárának vezetője felidézte, hogy amikor Kis-Böndi János vasutas a romok eltakarítása közben rábukkant a könyvre és odaajándékozta az OSZK-nak, a régi nyomtatványok tárának akkori vezetője jól tudta, mekkora értékről van szó, ezért elrejtette, nehogy a történelmi körülmények miatt örökre eltűnjön, megsemmisüljön.
Fotó: Beliczay László
Az 1559-ben Krakkóban kiadott könyvritkaság tudományos értékei közül kiemelte: az első magyar nyelvű krónikáról van szó, másrészt ez a könyv volt egykoron a Csereyné-kódex őrző kötete, évszázadokon keresztül megőrizve az első magyar nyelvű kéziratos énekeskönyvünket, verseskötetünket. „Valóságos kincs, ami visszakerülhet most a helyére” – hangsúlyozta az OSZK munkatársa.
Az ünnepélyes átadáson jelen volt Kis-Böndi János fia és lánya is.
Fotó: Beliczay László
Fotó: Beliczay László
A Kőrösi Csoma Sándor Közművelődési Egyesületnek (KCSSKE) 36. alkalommal is sikerült megszervezni a Csoma-napokat Kovásznán. Az idei tematika a magyarság szimbólumai voltak.
Nem nehéz elrontani egy regény nagyvászonra adaptálását, Andy Weir zseniális sci-fijével viszont nem ez történt. A meglehetősen könyvhű filmváltozat 2026 eddigi legjobb blockbustere lett. Kritika.
Vasárnaptól Románia áttér a nyári időszámításra, hajnali 3 órakor 4 órára kell átállítani az óramutatókat. Ez nem befolyásolja a vasúti menetrendet.
Március 29-én vasárnap kezdődik a nyári időszámítás: az órákat hivatalosan hajnali háromkor négy órára állítják át, így március utolsó vasárnapja a maga 23 órájával az év legrövidebb napja lesz.
Elsőfokú (sárga jelzésű) árvízvédelmi készültséget rendelt el szombaton az Országos Hidrológiai és Vízgazdálkodási Intézet (INHGA) 16 megye folyóvizeire, köztük Hargita és Kovászna megyeiekre is.
Folytatódik az üzemanyagárak emelkedése: szombaton újabb 15 banival drágult a gázolaj, így literenkénti ára már minden székelyföldi töltőállomáson meghaladja a 10 lejt, míg a prémium gázolaj ára már csak pár banira van a 11 lejes lélektani határtól.
Március 28-tól, szombattól adhatják le levélszavazatukat a magyarországi lakcímmel nem rendelkező választópolgárok az április 12-i országgyűlési választásra – hívja fel a figyelmet Nacsa Lőrinc nemzetpolitikáért felelős államtitkár.
Lefoglalták a hatóságok a belügyminisztériumi katasztrófavédelmi főosztály (DSU) több munkatársának mobiltelefonját.
Hatvan napra hatósági felügyelet alá helyezték a januárban a Temes megyei Csene községben megölt 15 éves fiú nagyapját, aki a gyanú szerint arcon ütötte a gyilkosság egyik vádlottjának anyját.
Nem mindenki tudja, hogy az ökölvívó Papp László rugonfalvi gyökerekkel bírt, ahol ünnepséget terveznek születése századik évfordulója apropóján. Erről meg a sepsiszentgyörgyi kosárlabda őskoráról is beszélgettünk Oláh István egri fertálymesterrel.
szóljon hozzá!