
Fotó: Pixabay
Az Egyesült Államokból indult, majd világszerte elterjedt, ma már Erdélyben is működik virtuális asszisztens. Mit jelent ez az új munkakör, hogyan és ki végezheti? – erről Péter Zsomborral, a foglalkozás az erdélyi úttörőjével beszélgettünk.
2024. október 19., 18:012024. október 19., 18:01
„Bárki lehet virtuális asszisztens, egyetemi végzettség sem kell hozzá. Viszont fontos a jó szervezőkészség, az önálló munkavégzés képessége, a rugalmasság és a nyitottság új dolgokra. Előny lehet a nyelvtudás, és egyéb képzettségek is” – sorolta a legfontosabb jellemzőket a csíkszeredai születésű, jelenleg Kolozsváron dolgozó Péter Zsombor, ennek az új szolgáltatásnak az erdélyi úttörője.
Mint mesélte, néhány éve népszerűsíti a cégeket támogató vállalkozási formát, és az utóbbi egy-két évben már Erdélyben is egyre többen kezdtek el ezzel a szakmával foglalkozni.
Tőle tudjuk, hogy a virtuális asszisztensek lényegében azokat a feladatokat végzik el, amelyeket a cégek inkább kiszerveznek, minthogy „bajlódjanak” velük. Tehát ez
A virtuális asszisztens hivatalos formában működik vállalkozóként és feladatai lehetnek például különböző adminisztratív munkák: kimutatások készítése, fordítás, hivatali ügyintézés, kép-és szövegszerkesztés, hangfelvételek begépelése, hideghívás (cold calling), bizonyos mértékű jogi tanácsadás, weboldalkészítés, rendezvényszervezés vagy akár közösségi médiaoldalak kezelése.
A hideghívás egyébként egy marketingeljárás, melynek során új (addig ismeretlen) megrendelőket kutatnak fel telefonhívás útján.
– jegyezte meg Péter Zsombor. Hozzátette, a munka java részét általában az internet segítségével otthonról is el lehet végezni. „Minden feladat más és más, ezért soha nem válik unalmassá” – fogalmazott.
Az egyik kihívást jelentő feladat számára az volt, amikor egy külföldi társulat kérésére fel kellett kutatnia Romániában az összes 500 férőhelynél nagyobb előadótermet, kultúrházat és művelődési házat, amelyek megfelelő fény-és hangtechnikával rendelkeznek és szabadok voltak az év egy adott időszakában.
„A szakma előnye, hogy nincsenek földrajzi határok. A fizikai jelenlét helyett a megbízhatóság és a gyorsaság a lényeg.
– fogalmazott az erdélyi virtuális asszisztens. Hozzátette, az ő irodája ott van, ahol van wifi vagy mobilinternet. „Ezt a szakmát a digitális nomád munkakörök közt fedeztem fel (online munkavégzés és utazás, avagy világjárás munka közben), minden innen indult, a kíváncsiság hajtott” – osztotta meg, hogyan indult el ezen az úton.
Az erdélyi társadalom eleinte kicsit bizalmatlan volt, hiszen a személyes jelenlét iránti igény mélyen gyökerezik, de főleg a koronavírus-járvány után egyre inkább elfogadottá vált a digitális munkavégzés kultúrája térségünkben is.
– vélte. Szerinte eljöhet az a nap is, amikor már nem munkaidőről beszélünk, hanem eredményidőről, és amikor az iroda fogalma új értelmet nyer: iroda lehet bárhol, bármi, földrajzi határok nélkül.
A kezdetek
Az Amerikai Egyesült Állomokban indult útjára a virtuális asszisztencia szakma, amelynek mozgatórugóját egy 2007-ben megjelent könyv jelentette. Timothy Ferris 4 órás munkahét című könyvében beszél az idő-és feladatmenedzsmentről. „Rávilágított arra, hogy a munkahelyi tevékenységek egy részét hatékonyabban is el lehet végezni külső segítséggel, így helyet adott a virtuális asszisztensek koncepciójának” – ismertette a kezdeteket Péter Zsombor. Hozzátette, Ferris bemutatta, hogyan szervezhetők ki a mindennapi, ismétlődő feladatok, hogy a vállalkozók a kreatív, stratégiai teendőkre összpontosíthassanak. Ez az elképzelés forradalmi volt, és gyorsan elterjedt a vállalkozói körökben, különösen az Egyesült Államokban, ahol a távmunka és a kiszervezés (angolul outsourcing) már elfogadott gyakorlat volt. Romániában is már egyre több vállalkozás látja meg a lehetőséget a virtuális asszisztensek alkalmazásában, különösen a digitalizáció előretörésével.
A bukaresti ítélőtábla kedden helyt adott a legfelsőbb bíróság keresetének, és arra kötelezte a kormányt és a pénzügyminisztériumot, hogy fizessék ki a bíráknak és ügyészeknek bírósági döntéssel megítélt bértartozásokat.
Első fokon megnyerte Nicușor Dan államfő az Állandó Választási Hatóság (AEP) elleni pert, amellyel az elnökválasztási kampányában elköltött mintegy 930 ezer lej visszatérítését akarta elérni.
„Nem bírtak ki legalább egy évet kormányválság nélkül a koalíciós partnereink, ismét megbukott egy kormány, újabb politikai krízis van Romániában, pedig nem ezt várták, az emberek” – jelentette ki kedd délután Tánczos Barna, miniszterelnök-helyettes.
Lezárul szerdán az iskolába való iratkozás első szakasza, és bár a legtöbb magyar szülő magyar osztályt választ gyerekének, vannak, akik elbizonytalanodnak ilyenkor. Az anyanyelven való tanulás azonban erős alapot ad a többi nyelv elsajátításához is.
Elkezdődött a Hargita megyei utakon a közúti rendőrség Truck&Bus elnevezésű akciója, amelynek során május 4. és 10. között fokozottan ellenőrzik a tömegközlekedési és az áruszállító járműveket.
Nicușor Dan államfő kedd este közölte, hogy informális kormányalakítási tárgyalásokat kezdeményez a pártokkal, és arról biztosított, hogy a konzultációk végén Nyugat-barát kormánya lesz az országnak.
Megjelent a Hivatalos Közlönyben a bizalmatlansági indítvány, amelynek keddi parlamenti elfogadása a Bolojan-kormány bukásához vezetett.
A Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) fenntartja korábbi döntését, miszerint nem lép koalícióra ismét a Szociáldemokrata Párttal (PSD) – közölte az alakulat.
Közbeszerzési szakaszba ért az a félmillió eurós beruházás, amely Gyergyóalfaluban és Gyergyóújfaluban a közmű-üzemeltetés és a hivatali ügyintézés digitalizálását célozza, hogy gyorsabbá, egyszerűbbé és hatékonyabbá tegye a szolgáltatásokat.
A kormány keddi ülésén sürgősségi rendeletet fogadott el, amely lehetővé teszi az 1500 lejes szakmai pótlék kiutalását a pedagógusoknak és a tanügyi kisegítő személyzetnek a jelenlegi tanévre.
szóljon hozzá!