Fotó: Pixabay
Az Egyesült Államokból indult, majd világszerte elterjedt, ma már Erdélyben is működik virtuális asszisztens. Mit jelent ez az új munkakör, hogyan és ki végezheti? – erről Péter Zsomborral, a foglalkozás az erdélyi úttörőjével beszélgettünk.
2024. október 19., 18:012024. október 19., 18:01
„Bárki lehet virtuális asszisztens, egyetemi végzettség sem kell hozzá. Viszont fontos a jó szervezőkészség, az önálló munkavégzés képessége, a rugalmasság és a nyitottság új dolgokra. Előny lehet a nyelvtudás, és egyéb képzettségek is” – sorolta a legfontosabb jellemzőket a csíkszeredai születésű, jelenleg Kolozsváron dolgozó Péter Zsombor, ennek az új szolgáltatásnak az erdélyi úttörője.
Mint mesélte, néhány éve népszerűsíti a cégeket támogató vállalkozási formát, és az utóbbi egy-két évben már Erdélyben is egyre többen kezdtek el ezzel a szakmával foglalkozni.
Tőle tudjuk, hogy a virtuális asszisztensek lényegében azokat a feladatokat végzik el, amelyeket a cégek inkább kiszerveznek, minthogy „bajlódjanak” velük. Tehát ez
A virtuális asszisztens hivatalos formában működik vállalkozóként és feladatai lehetnek például különböző adminisztratív munkák: kimutatások készítése, fordítás, hivatali ügyintézés, kép-és szövegszerkesztés, hangfelvételek begépelése, hideghívás (cold calling), bizonyos mértékű jogi tanácsadás, weboldalkészítés, rendezvényszervezés vagy akár közösségi médiaoldalak kezelése.
A hideghívás egyébként egy marketingeljárás, melynek során új (addig ismeretlen) megrendelőket kutatnak fel telefonhívás útján.
– jegyezte meg Péter Zsombor. Hozzátette, a munka java részét általában az internet segítségével otthonról is el lehet végezni. „Minden feladat más és más, ezért soha nem válik unalmassá” – fogalmazott.
Az egyik kihívást jelentő feladat számára az volt, amikor egy külföldi társulat kérésére fel kellett kutatnia Romániában az összes 500 férőhelynél nagyobb előadótermet, kultúrházat és művelődési házat, amelyek megfelelő fény-és hangtechnikával rendelkeznek és szabadok voltak az év egy adott időszakában.
„A szakma előnye, hogy nincsenek földrajzi határok. A fizikai jelenlét helyett a megbízhatóság és a gyorsaság a lényeg.
– fogalmazott az erdélyi virtuális asszisztens. Hozzátette, az ő irodája ott van, ahol van wifi vagy mobilinternet. „Ezt a szakmát a digitális nomád munkakörök közt fedeztem fel (online munkavégzés és utazás, avagy világjárás munka közben), minden innen indult, a kíváncsiság hajtott” – osztotta meg, hogyan indult el ezen az úton.
Az erdélyi társadalom eleinte kicsit bizalmatlan volt, hiszen a személyes jelenlét iránti igény mélyen gyökerezik, de főleg a koronavírus-járvány után egyre inkább elfogadottá vált a digitális munkavégzés kultúrája térségünkben is.
– vélte. Szerinte eljöhet az a nap is, amikor már nem munkaidőről beszélünk, hanem eredményidőről, és amikor az iroda fogalma új értelmet nyer: iroda lehet bárhol, bármi, földrajzi határok nélkül.
A kezdetek
Az Amerikai Egyesült Állomokban indult útjára a virtuális asszisztencia szakma, amelynek mozgatórugóját egy 2007-ben megjelent könyv jelentette. Timothy Ferris 4 órás munkahét című könyvében beszél az idő-és feladatmenedzsmentről. „Rávilágított arra, hogy a munkahelyi tevékenységek egy részét hatékonyabban is el lehet végezni külső segítséggel, így helyet adott a virtuális asszisztensek koncepciójának” – ismertette a kezdeteket Péter Zsombor. Hozzátette, Ferris bemutatta, hogyan szervezhetők ki a mindennapi, ismétlődő feladatok, hogy a vállalkozók a kreatív, stratégiai teendőkre összpontosíthassanak. Ez az elképzelés forradalmi volt, és gyorsan elterjedt a vállalkozói körökben, különösen az Egyesült Államokban, ahol a távmunka és a kiszervezés (angolul outsourcing) már elfogadott gyakorlat volt. Romániában is már egyre több vállalkozás látja meg a lehetőséget a virtuális asszisztensek alkalmazásában, különösen a digitalizáció előretörésével.
Több útszakaszon is forgalomkorlátozásokra kell számítani Maros és Hargita megyében, az ott zajló útjavítási munkálatok miatt, a Brassói Regionális Út- és Hídügyi Igazgatóság (DRDP) tájékoztatása szerint.
Szombaton 1200 küldött részvételével rendkívüli tisztújító kongresszust tart a parlament épületében a Nemzeti Liberális Párt (PNL).
A Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) elnöke, Dominic Fritz arról biztosította Ilie Bolojan miniszterelnököt, hogy jómaga és pártja „szemrebbenés nélkül” támogatják a második deficitcsökkentő csomag részét képező, pénteken bejelentett reformokat.
A második fiskális csomagnak nem csak a bírák és az ügyészek nyugdíját, hanem az összes különnyugdíjat szabályoznia kell – jelentette ki pénteki sajtótájékoztatóján Ilie Bolojan.
Ilie Bolojan pénteken bejelentette, hogy a kormány második deficitcsökkentő csomagjának része az állami vállalatok reformja, ezen belül az igazgatótanácsaik létszámának csökkentése és a vezetőik juttatásainak korlátozása.
Fizetése 20 százalékát az államkasszába utalta pénteken Bogdan Ivan energiaügyi miniszter, aki arra kérte a minisztériumnak alárendelt vállalatok vezetőit, hogy kövessék a példáját.
A parlament épületén lévő antennák és elektromágneses mezőt generáló berendezések azonnali leszerelését kérték pénteken a szenátus alkalmazottainak szakszervezetei, arra hivatkozva, hogy a kormány korlátozni készül a veszélyességi bérpótlékot.
A marosvásárhelyi magyar közösség ünnepét, a Vásárhelyi Forgatagot idén augusztus 27–31. között szervezik meg, idén pedig a „vásárhelyiség” köré épül. A tizenkettedik családi rendezvényen mindenki talál magának való programot idén is.
Hatvanmillió lejből újítják fel a Csíkszentmártoni Korai Fejlesztő és Rehabilitációs Központot. Hargita Megye Tanácsa és a Csíkszeredai Megyei Sürgősségi Kórház partnerségben pályázott európai uniós és kormányforrásokra.
Idén 23 Hargita megyei templom és műemlék felújítására, restaurálására biztosít 1,6 millió lejt Hargita Megye Tanácsa – soron kívüli ülést tartottak pénteken.
szóljon hozzá!