
Fotó: Pixabay
Az Egyesült Államokból indult, majd világszerte elterjedt, ma már Erdélyben is működik virtuális asszisztens. Mit jelent ez az új munkakör, hogyan és ki végezheti? – erről Péter Zsomborral, a foglalkozás az erdélyi úttörőjével beszélgettünk.
2024. október 19., 18:012024. október 19., 18:01
„Bárki lehet virtuális asszisztens, egyetemi végzettség sem kell hozzá. Viszont fontos a jó szervezőkészség, az önálló munkavégzés képessége, a rugalmasság és a nyitottság új dolgokra. Előny lehet a nyelvtudás, és egyéb képzettségek is” – sorolta a legfontosabb jellemzőket a csíkszeredai születésű, jelenleg Kolozsváron dolgozó Péter Zsombor, ennek az új szolgáltatásnak az erdélyi úttörője.
Mint mesélte, néhány éve népszerűsíti a cégeket támogató vállalkozási formát, és az utóbbi egy-két évben már Erdélyben is egyre többen kezdtek el ezzel a szakmával foglalkozni.
Tőle tudjuk, hogy a virtuális asszisztensek lényegében azokat a feladatokat végzik el, amelyeket a cégek inkább kiszerveznek, minthogy „bajlódjanak” velük. Tehát ez
A virtuális asszisztens hivatalos formában működik vállalkozóként és feladatai lehetnek például különböző adminisztratív munkák: kimutatások készítése, fordítás, hivatali ügyintézés, kép-és szövegszerkesztés, hangfelvételek begépelése, hideghívás (cold calling), bizonyos mértékű jogi tanácsadás, weboldalkészítés, rendezvényszervezés vagy akár közösségi médiaoldalak kezelése.
A hideghívás egyébként egy marketingeljárás, melynek során új (addig ismeretlen) megrendelőket kutatnak fel telefonhívás útján.
– jegyezte meg Péter Zsombor. Hozzátette, a munka java részét általában az internet segítségével otthonról is el lehet végezni. „Minden feladat más és más, ezért soha nem válik unalmassá” – fogalmazott.
Az egyik kihívást jelentő feladat számára az volt, amikor egy külföldi társulat kérésére fel kellett kutatnia Romániában az összes 500 férőhelynél nagyobb előadótermet, kultúrházat és művelődési házat, amelyek megfelelő fény-és hangtechnikával rendelkeznek és szabadok voltak az év egy adott időszakában.
„A szakma előnye, hogy nincsenek földrajzi határok. A fizikai jelenlét helyett a megbízhatóság és a gyorsaság a lényeg.
– fogalmazott az erdélyi virtuális asszisztens. Hozzátette, az ő irodája ott van, ahol van wifi vagy mobilinternet. „Ezt a szakmát a digitális nomád munkakörök közt fedeztem fel (online munkavégzés és utazás, avagy világjárás munka közben), minden innen indult, a kíváncsiság hajtott” – osztotta meg, hogyan indult el ezen az úton.
Az erdélyi társadalom eleinte kicsit bizalmatlan volt, hiszen a személyes jelenlét iránti igény mélyen gyökerezik, de főleg a koronavírus-járvány után egyre inkább elfogadottá vált a digitális munkavégzés kultúrája térségünkben is.
– vélte. Szerinte eljöhet az a nap is, amikor már nem munkaidőről beszélünk, hanem eredményidőről, és amikor az iroda fogalma új értelmet nyer: iroda lehet bárhol, bármi, földrajzi határok nélkül.
A kezdetek
Az Amerikai Egyesült Állomokban indult útjára a virtuális asszisztencia szakma, amelynek mozgatórugóját egy 2007-ben megjelent könyv jelentette. Timothy Ferris 4 órás munkahét című könyvében beszél az idő-és feladatmenedzsmentről. „Rávilágított arra, hogy a munkahelyi tevékenységek egy részét hatékonyabban is el lehet végezni külső segítséggel, így helyet adott a virtuális asszisztensek koncepciójának” – ismertette a kezdeteket Péter Zsombor. Hozzátette, Ferris bemutatta, hogyan szervezhetők ki a mindennapi, ismétlődő feladatok, hogy a vállalkozók a kreatív, stratégiai teendőkre összpontosíthassanak. Ez az elképzelés forradalmi volt, és gyorsan elterjedt a vállalkozói körökben, különösen az Egyesült Államokban, ahol a távmunka és a kiszervezés (angolul outsourcing) már elfogadott gyakorlat volt. Romániában is már egyre több vállalkozás látja meg a lehetőséget a virtuális asszisztensek alkalmazásában, különösen a digitalizáció előretörésével.
A parajdi sóbánya katasztrófájáról, a távolsági buszjáratok működtetésének újragondolásáról, a megyei hulladékgazdálkodásról esett szó többek között a Bíró Barna Botond, Hargita Megye Tanácsának elnökével való év végi beszélgetésen.
Még karácsony előtt átadják a forgalomnak a moldvai (A7-es) autópálya Focșani és Adjud közötti szakaszát – jelentette be a közúti infrastruktúrát kezelő országos társaság (CNAIR) vezérigazgatója.
Országszerte több mint 7 millió lej értékben rótt ki bírságot az Országos Fogyasztóvédelmi Hatóság (ANPC) a december 15. és 19. között végzett ellenőrzések nyomán.
Idén csaknem 3,6 millió peres ügyet tárgyaltak a romániai bíróságok, miközben a bírói álláshelyek közel 20 százaléka nincs betöltve – közölte pénteken a Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács (CSM).
Pénzügyi bizonytalanságok és kormányzati megszorítások jellemezték Csíkszereda 2025-ös esztendejét, amelyet Korodi Attila polgármester az év utolsó rendes havi tanácsülésén értékelt pénteken.
Ünnepélyes díjátadón ismerte el Hargita megye tanácsa a megye három tűzoltóját és két kiváló sportolóját. Az ülés alatt költségvetésről, európai uniós projektekről és útépítésről is tárgyaltak a megye önkormányzati képviselői.
Évente 859 barnamedve kilövését tennék lehetővé Romániában az RMDSZ törvénytervezete. Tánczos Barna miniszterelnök-helyettes sepsiszentgyörgyi látogatásán beszélt a medvekilövési kvóta megduplázását célzó javaslat részleteiről.
Jótékonysági futással és kosárlabdameccsel gyűjt adományokat az eltérő fejlődésű gyermekekért a Gyulafehérvári Caritas december 20–23. között Marosvásárhelyen és környékén. Futással vagy akár kerékpározással is csatlakozhat bárki az akcióhoz.
Cantus figuratus címmel tart előadóestet Laczkó Vass Róbert kolozsvári színművész Székely Norbert zongoraművész közreműködésével advent utolsó vasárnapján, december 21-én 18 órától a marosvásárhelyi Gecse utcai református templomban.
Aláírta pénteken Daniel David oktatási miniszter az új középiskolai tanterveket jóváhagyó rendeletet – közölte a szaktárca.
szóljon hozzá!