Meglepetésvendég

Bálint Hajnal igazgató színpadra hívta a költő helyben lakó húgát, Csomor, szül. Kányádi Rozáliát. A diákok, kísérőik és a költőt tisztelő helybéliek a Feleki Miklós Művelődési Házban

A Kányádi testvérek mosolya, hangszíne hasonlít, hanghordozásuk is. Visszahallottuk azokat a szófordulatokat, amelyek a költő tollhegyén versekké nemesültek. Édesanyjuk 1940-ben, karácsony szombatján hunyt el, Sándor tizenegy, Róza négyéves volt akkor.

Édesapjuk két év múlva újranősült; majd ’44-ben elvitték a háborúba, ahonnan rokkantként tért haza. Emlékezetes történeteik mind szántáskor estek meg: epizódokat mesélt a bátyja által is megénekelt fehér, árva csikóról, illetve bihalakról; a faluba látogató Márton Áron „püsmökről”. 1955-ben, amikor Kányádi már Kolozsváron volt, azt mondta húgának:

Őszinte szavalatok

A nagygalambfalvi iskolanapok részeként megtartott vetélkedő első perceiben Botorok Annamária megtanította az Alma, alma… című, a Kaláka együttes által megzenésített Kányádi-verset, melynek hangfelvételét születésnapi ajándékként kapta Kányádi Sándor.

Amíg a zsűri értékelt, a templomkertben a helybéli elemisták előadták a Gyere velem a táncba című, hagyományokat felelevenítő, játékos összeállításukat. Majd Dáné Szilárd tanfelügyelő, a zsűri elnöke a szép, őszinte szavalatokat dicsérte. Szakmailag Ilyés Izabella magyartanár értékelte a vetélkedőt. Kiemelte:

A korcsoportok szerinti díjakon kívül számos különdíjat is kiosztottak.

A 0–2. osztályos korcsoportban első díjat kapott Zsidó Ágota a székelykeresztúri Petőfi Sándor Általános Iskolából, a 3–4. osztályosok közül a székelyudvarhelyi Tompa László Általános Iskola diákja, Géczi Erzsébet Zsuzsa bizonyult a legeredményesebbnek. Az 5–6.-osok közül Szikszai Dániel, a szentegyházi Gábor Áron Szakközépiskola tanulója, a 7–8. osztályosok közül pedig Atanackovic Natalija, a székelykeresztúri Berde Mózes Unitárius Gimnázium növendéke léphetett a képzeletbeli dobogóra. A díjazottak könyvjutalomban és ajándékban részesültek, ugyanakkor minden részvevő csokoládét, emléklapot és ebédet kapott.