Vállalkozói fórumot tartottak Csíkszeredában

A megyei tanács a székelyföldi szintű együttműködést szorgalmazza a térség válallkozóival – hangsúlyozta a tanácselnök. Ennek a partneri viszonynak a kiteljesítését kérte, hiszen mint mondta, a megyei tanács kiírásaira sok esetben kevés cég jelentkezik, holott számos lehetőségük lenne liciten nagy értékű munkálatokat nyerni. Arra biztatta a jelen lévő vállalkozókat, hogy jobban használják ki lehetőségeiket a közpénzek lehívásában.

Szabó Barna, Hargita Megye Tanácsa közbeszerzési igazgatója a közbeszerzési folyamatokat ismertette, így az e-licitatie.ro honlapot is, amelyen az érdeklődők megtalálják a meghirdetett pályázatokat. Szabó hangsúlyozta, hogy míg Románia az európai uniós alapok alig tíz százalékát képes lehívni, addig Hargita Megye Tanácsa költségvetésének több mint fele eu-s pályázatokon alapszik. Az igazgató is arra biztatta a jelenlévőket, hogy bátran iratkozzanak fel a liciteket hirdető elektronikus hírlevélre, hiszen ezzel nem veszítenek semmit.

Barna Gergő szociológus, a kolozsvári Kvantum Research Kft. munkatársa bemutatta azt a kutatást, amelyet Kiss Tamás és Kozák Gyula szociológussal együtt készített Munkaerő-piaci kereslet a Székelyföldön címmel, az Iskola Alapítvány megrendelésére. A felmérést tavaly végezték, és idén májusban jelent meg. Olyan Hargita és Kovászna megyei vállalkozásokat kerestek meg kérdéseikkel, amelyek legalább öt főt foglalkoztatnak. 119 cégtől kaptak választ, ebből 109 hazai tulajdonú. Mint kiderült, a vállalkozók többsége idén már távolról sem a szakemberhiányt tekinti a legnagyobb gondnak, hanem a törvények, adózási szabályok körüli bizonytalanságot. A felmérésből az is kitűnt, hogy a segédmunkások, szakmunkások körében nagyobb az elbocsátás aránya, mint a magasabban képzettek körében. Ennek oka, hogy a válság hatására csökkent a termelés, másrészt nagyok a székelyföldi cégek elvárásai a munkaerővel szemben: szerintük az ideális munkavállaló legalább három nyelvet beszél, kezdeményező, jó kommunikációs készséggel rendelkezik, és önálló munkavégzésre képes.

A kutatás rámutat arra, hogy az oktatási rendszer nem követi a munkaadók igényeit, és kimutatható az az általános kelet-európai tendencia, hogy inkább a szakoktatástól vonják el a pénzt. Ugyanakkor a szakiskolából kikerülő fiatalok bérre vonatkozó elvárásai is nagyok, többek között azért, mert az a társadalmi kép alakult ki, hogy irodai munkával jobban lehet keresni. A székelyföldi munkaadók szerint a frissen egyetemet végzettek elvárásai még nagyobbak, és hiányzik belőlük az alázat. Ráadásul a szülők is inkább egyetemre küldenék gyereküket, mint szakiskolába.

Fancsali Kálmán tanácsadó, a Kis- és Közepes Vállalkozások Országos Ügynökségének munkatársa bemutatta azt a sürgősségi kormányrendeletet, amely mikrovállalkozások alapítására és fejlesztésére ösztönzi a fiatal kezdő vállalkozókat. A rendelet fiatalok alatt a 35 év alattiakat érti, akiknek újonnan alakított kft.-jüknél a SRL rövidítéshez még hozzáadódik egy D betű, ami a kezdő (románul debutant) jelölése. Az állami támogatás értéke 46 millió 200 ezer lej, és 2010–2012 között legalább 1100 mikrovállalkozást szeretnének ezzel segíteni. A programmal lehetőséget adnak a fiataloknak vissza nem térítendő támogatások lehívására.