Farkas Attila helyzetfelmérésre, kárbejelentésre biztatja a gazdákat
Fotó: Balázs Katalin
Napjaink egyik kimagasló jelentőségű problémája a vadon élő állatfajok és az ember békés együttélése. A konfliktus forrása, hogy a vadak élőhelye – a települések belterületeit leszámítva – teljes átfedésben van a különböző földhasználati módokkal.
2017. augusztus 19., 14:082017. augusztus 19., 14:08
A vadfajok legfontosabb élőhelytípusa az erdő, de időszakosan a mezőgazdasági területek preferenciája is kimagasló. Az agrárkörnyezetben viszont a vadfajok helyváltoztatásukkal és táplálkozásukkal a terület művelőjének kárt okoznak. A helyváltoztatás, taposás révén elsősorban minőségi kárt okoz, a táplálkozás viszont mennyiségit is, csökkentve a területegységről betakarítható terményt.
A mezőgazdászok által elszenvedett károk mértékének és a tendenciák alakulásának időbeli vizsgálatához alapvetően jó módszernek tűnik a hivatalos vadkárfelmérések adatainak feldolgozása. Azonban – a ragadozók által haszonállatokban okozott károkhoz hasonlóan – a mezőgazdasági vadkárok hivatalos adatai sem mutatják a realitást. A főként közösségi média útján közzétett, látszólag növekvő esetszámok ellenére a károsult gazdák beszámolói szerint
A bejelentés elhanyagolásának oka pedig a jelenlegi kártérítési rendszerben való bizalom teljes hiánya. Ez az aggály nem teljesen alaptalan. A vadkárok rendezéséről szóló jogszabály nem megfelelő sem a jelenleg érvényben lévő, sem a közvita során valahol elakadt módosított formájában. Elég, ha csak arra gondolunk, hogy legkevesebb három különálló intézmény képviselőiből álló bizottság állapítja meg a kár mértékét, a kárt okozó vadfajt, a kár pénzben kifejezett értékét és a kártérítési felelősséget. Mindezt abban az esetben, ha a gazda az érvényes szabály szerint a kár felfedezésétől számítva 24 órán belül, vagy a közvita alatt lévő tervezet szerint a kár bekövetkeztétől számított 48 órán belül bejelenti. Az ilyen korlátozó jellegű határidők már elrettentő jellegűek, hisz valamely sasszemű „szakértő” könnyedén lerendezheti a procedúrát azzal, hogy a kárkép nem friss, ami megkésett bejelentésre vagy felelőtlen nyomon követésre utal, következésképp a kártérítési igény sem megalapozott.
Szarvasok a mezőben. Legutóbb a szárhegyi krumpliföldeken okoztak nagy károkat
Fotó: Farkas Attila
Ugyanakkor, gyenge pont az is, hogy a kár mértéke nem világos módszerek szerint van becsülve egy bizottság által, a bizottsági tagok egyéni szakmai és jogi felelőssége nélkül, a kármegelőzés feltételeinek maximális teljesítése pedig a felek számára nem egyenrangú.
a kerítés épségét biztosítandó, vagy pl. a medve átmászását megakadályozandó. Ami ennél kevesebb megelőző tevékenység, annak bizonyítása nehézkes.
A területileg illetékes vadászatra jogosult pedig, amennyiben az előző vadászidényben számára jóváhagyott kilövési keretet teljesítette és esetleg még néhány vadkárelhárító vadászatot is szervezett, amit kiadott engedélyekkel könnyedén bizonyíthat, már mentesül a kártérítési kötelezettség alól.
A kérdéskör mégis komplexebb, mint ahogy az első vizsgálatra tűnik. Alaphelyzetben kézenfekvőnek tűnhet, hogy a vadászatra jogosult fél kibúvók nélkül megtérítse a gazdáknak azt a kárt, amit vadászható fajok egyedei okoznak, hisz a vadászati tevékenység számukra még bevételt is generál. Ez a magyarországi vadkárrendezés adaptáció nélküli átvételével megvalósítható lenne, de ez esetben a jelenleg kétszereplős konfrontációk valószínűsíthetően a természetvédelem képviselői által legkevesebb egy új taggal szaporodnának, az egyéb következményeken túl. Ugyanis a vadászatra jogosultaktól abban az esetben várható el, hogy a vadállomány által okozott kárt megtérítsék, ha teljes hatáskörük van abban, hogy az általuk kezelt területen mekkora vadállomány létezzen. Ha ez adott, akkor a károk mérséklésének érdekében alacsonyabb egyedszámú állomány fenntartásában válnak érdekelté, így legalábbis első fázisban egy erőteljes apasztásra számíthatnánk. De
Továbbá kérdés az is, hogy mekkora állomány milyen mértékű valós kárt okoz. Egyáltalán elképzelhető, hogy ki lehet jelen körülmények között gazdálkodni a vadállomány által okozott kár ellenértékét, vagy kártérítési kötelezettség esetén a vadászatra jogosultak csődbe jutnának?
A vaddisznók nem csak annyi terményben tesznek kárt, amennyit megesznek
Fotó: Farkas Attila
Ezekre a kérdésekre keresünk válaszokat a Gyergyószentmiklóson bejegyzett Ökoszisztéma Menedzsment Egyesület (ÖME) civil szervezet intézményi hátterével és a tagok szakmai ismereteivel annak érdekében, hogy a vadon élő állatok és az ember közötti konfliktushelyzetek kezelésére megfelelő, átfogó jellegű javaslatokat tudjunk tenni. Ehhez
2017 júliusában a károsult gazdák kérésére kezdődtek el a Gyergyói-medencében az objektív előzetes vadkárfelmérések. Ezek a munkálatok nem egyenértékűek a hivatalos vadkárbecslésekkel, és nem is a hivatalos vadkárbecslések pontosságának vizsgálatára irányulnak. A sok be nem jelentett káreset miatt nagyon szűk is az átfedés a két tevékenység között, az ÖME tevékenysége és a vizsgálat során rögzített jegyzőkönyvek nem pótolják a jogszabályi vadkárbecslést.
Jelen bevezető figyelemfelkeltő cikkel a gazdákat arra kérjük, jelentsenek be minden káresetet, annak érdekében, hogy a hivatalos adatok közelítsék a valóságot, függetlenül a kártérítésben való bizalom fokától, és akár jelentik hivatalosan, akár nem, a gyergyószéki olvasók értesítsék a kezdeményezőket a Gyergyói Hírlap szerkesztőségében megtalálható elérhetőségeken. Felelős vadgazdák elvégzik azt a tevékenységet, amely a jogszabályok által számukra kötelező, s ha a gazdák is eleget tesznek a vadkármegelőzési kötelezettségeknek, úgy a kártérítési kötelezettség jelenleg a Román államot terheli. Hogy az államtól pénz mikor jön, az egy talány, de egyelőre legalább szülessenek jogos követelések.
Farkas Attila vadgazdamérnök
Ismét négytagú medvecsalád ólálkodik a Somostetőn, de egyelőre nem tudni, hogy a korábban befogott egyedekről van-e szó. Kovács Mihály Levente alpolgármester szerint ha indokolt lesz, az anyamedvét elaltatják, a bocsokat pedig máshová helyezik el.
Több ezer ember indult el péntek délután a fővárosi Universității (Egyetem) térről a Victoriei (Győzelem) tér felé az Ellenállás és kezdeményezés megmozdulás által szervezett Európa-párti felvonulás keretében.
Egy különleges, szenzoros mezítlábas fejlesztőösvényt ajándékozott a magyarországi Civilis Egyesület a gyergyószentmiklósi Fogarasy Mihály Általános Iskola óvodásai számára. Az önkormányzat és az egyesület további közös programokat is tervez.
A melanoma világnapja alkalmából ingyenes szűrési kampány indul május 19–23. között négy Kovászna megyei városban: Sepsiszentgyörgyön, Kézdivásárhelyen, Kovásznán és Bodzafordulón. A vizsgálat célja a betegség korai felismerése.
A gyerekek kívánsága szerint épült meg a csíkdelnei iskola udvarán a játszótér, amelyet az anyaországi támogatásnak köszönhetően két teqball asztallal, illetve két pingpongasztallal bővítettek. A játszóteret pénteken vette birtokába a gyereksereg.
Több mint 40 Hargita megyei katonai tűzoltó dolgozik a Korond patak utóbbi napok esőzései nyomán megnőtt vízszintjének a csökkentésén és a parajdi sóbánya tárnáiba beszivárgott víz kiszivattyúzásán.
Két férfit vett őrizetbe a rendőrség csütörtökön egy május elsejei, Sepsiszentgyörgyön történt rablás ügyében. Az egyik gyanúsítottat, egy 23 éves fiatalembert a bíróság 30 napos előzetes letartóztatásba helyezték pénteken.
Megjelent pénteken a Hivatalos Közlönyben az elnökválasztás első fordulójának eredményét érvényesítő alkotmánybírósági határozat, és ezzel kezdetét vette a második forduló kampánya. A választási kampány május 17-én, szombaton 7 órakor ér véget.
Elkészült az új sportcsarnok Szentegyházán, amelyet Ambrus Pál helyi születésű birkózóbajnokról neveztek el az épület pénteki avatóünnepségén. A felszólalók a sport és az összefogás fontosságát hangsúlyozták.
szóljon hozzá!