
A hagyományos úrnapi búcsús körmenet idén elmarad Székelyudvarhelyen. Archív
Fotó: Barabás Ákos
A katolikus egyház csütörtökön az Úr testének és vérének főünnepét, azaz Úrnapját üli. Az Oltáriszentség pirosbetűs napja zárja a tavaszi ünnepkört. A rítusokban, jelképekben és szentelményekben bővelkedő Úrnapja hagyományos megünneplését idén a járványügyi intézkedések nagyban befolyásolják.
2020. június 11., 11:522020. június 11., 11:52
A szentháromság vasárnapját követő csütörtök nyolcszáz év óta hitvalló ünnep: az anyaszentegyház Úrnapján kivonul az utcákra, terekre és tanúságot tesz tartópilléréről, a közösség megtartó erőforrásáról, a köztünk maradt Krisztusról.
Az egyház születésétől napjainkig az Oltáriszentség a híveknek csúcs és forrás. Évenkénti kiemelt napja ünneplésének története a 12. századi eukarisztiakultuszra, és az 1263-ban történt bolsenai eukarisztikus csodára vezethető vissza. IV. Orbán pápa hirdette ki Úrnapja ünnepét 1264-ben. Magyarországi megünnepléséről az első adatok 1292-ből és 1299-ből valók.
Az úrnapi szentmise jellegzetessége a kikerülés, amely a négy égtáj felé haladva, stációt tart a sátoroltároknál, áldást kérve a Földre, annak lakóira és az emberi munkára. A nap szentelményeinek, a virágszirmoknak, illetve a sátrak lombdíszeinek mágikus erőt tulajdonított a néphit. A nap időjárásából a várható termésre következtettek.
A gyulafehérvári főegyházmegyében az Eucharisztia éve jegyében, de ezúttal szabadtéren tartják az úrnapi szentmiséket. Gyimesbükkön, Lázárfalván, a csíkszentmártoni kápolnánál és Nagykászon-Impéren búcsút ülnek. A székelyudvarhelyi főesperesi kerület fogadalmi zarándokünnepére az egészségügyi vészhelyzet miatt idén nem kerül sor.

A járványhelyzet miatt idén nem tartják meg a több mint négyszáz éves székelyudvarhelyi úrnapi búcsút, amely egyben Udvarhelyszék egyik legjelentősebb zarándokünnepe is. A rendkívüli, délutáni szentmisei alkalom viszont nosztalgikus ünnepet ígér a városbéli híveknek.
A húsvét a világ kereszténységének legnagyobb jelentőségű ünnepe: Krisztus feltámadása a halálon és a gonoszságon, bűnökön személyes áldozattal aratott győzelmet jelenti. De vajon egyformán gondolkodnak erről az erdélyi történelmi egyházak?
Az Országos Fogyasztóvédelmi Hatóság (ANPC) ezen a héten (március 30. és április 3. között) több mint 1700 gazdasági szereplőnél végzett ellenőrzéseket, és 2384 bírságot szabott ki, több mint 6,3 millió lej értékben.
Tíz felnőttet részesít a keresztség szentségében XIV. Leó pápa a Szent Péter-bazilikában szombat este kilenckor kezdődő vigílián, amelyen a bazilika eddig néma harangjai ismét megszólalnak, és elindulnak a világ templomai felé.
Nagyszombaton az esti vigília szertartással kezdetét veszi a húsvét, a kereszténység legnagyobb, Jézus feltámadását hirdető ünnepe.
Csaknem 2500 szabálysértési bírságot róttak ki a múlt héten az autópálya-rendőrök a közlekedésbiztonsági ellenőrzéseik során, ezek közül a legtöbbet, 431-et, gyorshajtás miatt.
Az Országos Cégnyilvántartási Hivatal szombaton közzétett adatai szerint 2026 első két hónapjában 3853 vállalat függesztette fel a tevékenységét Romániában, 16,51 százalékkal több, mint az előző év azonos időszakában.
A múlt év végén 7418 olyan gyermeket tartottak nyilván Romániában, akinek mindkét szülője külföldön dolgozott. Számuk 656-tal csökkent végéhez képest – derül ki az országos gyermekjogvédelmi hatóság (ANPDCA) szombaton közzétett adataiból.
Napsütésben, borús időben, hidegben, a járványhelyzet miatt otthon ülve, maszkban, majd újból tömegesen – rövid videóban foglaltuk össze a húsvétvasárnapi csíkszeredai ételszenteléseket.
Autóknak, közlekedési táblának ütköztek és sáncban is kikötöttek autójukkal ittas sofőrök pénteken és szombat hajnalban Hargita megyében.
A Diakónia Alapítvány szervezésében április 18-án 16 órai kezdettel jótékonysági rendezvényt tartanak a zabolai Mikes kastélyban. A bevételt a KinderEd programba járó szegény gyermekek délutáni oktatására és napi meleg ebédjére fordítják.
szóljon hozzá!