
Fotó: Bartos Lóránt
A környezetvédelmi és erdőgazdákodási miniszter, Borbély László asztalán már szerepel az a miniszteri határozattervezet, mely szerint hátrányos helyzetbe kerülnének a területtulajdonosok és az ezeket tömörítő egyesületek, akik oly módon rendelkezhetnek saját vadászterületeik fölött, hogy kinevezhetik a vadgazdát saját területükön. Különösen a székelyföldi megyék, s azon belül Kovászna megye rendkívül érintett, mivel a tervezetben szereplő egyetlen szó miatt füstöt vethet jó pár éves munka eredménye – a vadászati alapok helyben való kezelése.
2010. július 09., 19:042010. július 09., 19:04
2010. július 10., 15:482010. július 10., 15:48
Fotó: Bartos Lóránt
Az előkészített rendelet szövege szerint mindössze a „magánok”, azaz magánszemélyek és közbirtokosságok, vagy ezek egyesülete adhatná át a vadásztatási jogot az erre szakosodott egyesületeknek, s így automatikusan kizárnák az önkormányzatok társulását a kezdeményezéshez; illetve a tulajdonosok a kataszteri hivatal által kiadott hivatalos okmánnyal kell igazolják területük hovatartozását.
Minderről ifj. Rancz Sándor, a Katrosa Egyesület alelnöke tájékoztatott. Elmondása szerint egyesületüket – amely mögött mintegy harmincezer magánszemély, önkormányzat és közbirtokosság áll – a célból hozták létre, hogy a novemberben esedékes, tíz évenként megszervezett vadászati alap elosztás kérdését helyi szinten oldhassák meg, anélkül, hogy idegenek jelennének meg Háromszéken, akik kényük-kedvük szerint rendelkeznének a vadállomány sorsáról. A vadásztatás helyi szinten való rendezésében országos viszonylatban nem a háromszékiek lennének az úttörők, mert a 2006/407-es vadásztörvény értelmében voltak korábbi kezdeményezők. Több példa is van arra, hogy a vadászterületek kérdése helyi szinten megoldott, pl.: a Beszterce-Naszód megyei Ursul Brun Egyesület gazdálja a Formaia vadászterületet, vagy a Fehér megyei Muntele Mare Egyesület a Posaga vadászterületet.
A miniszteri rendelet előkészítése előtt nálunk is minden jó úton haladt: lassú munkával sikerült minden egyes településen az érvényben levő törvény előírásainak úgy megfelelni, hogy az erdőtulajdonosok (önkormányzatok, közbirtokosságok és magánszemélyek) 51 százaléka társuljon az egyesületükhöz, ami majd a vadászat kérdését rendezné. A határozattervezet azonban mindent felboríthat. Valószínű, hogy kemény lobbi van a háttérben annak érdekében, hogy ezt a kezdeményezést megtorpedózzák, és ifj. Rancz Sándor szerint ebben oroszlánrészt vállalt Kelemen Attila, Maros megyei RMDSZ-es képviselő, aki egyben a Nemzeti Vadásztanács tagja, illetve az Országos Vadásztársaság alelnöke. Ifj. Rancz Sándor a Sepsiszentgyörgyön – közbirtokossági elnökök és a magánerdészetek érdekképviseletének jelenlétében – megtartott gyűlést követően kívánt reflektálni a kérdésre. Elmondása szerint a Nemzeti Vadásztanács valójában családi vállalkozásnak is tekinthető, ugyanis a vezetőtanácsban a képviselőn kívül annak fia, Kelemen Márton is benne van, „akinek ornitológus szakemberként nem sok köze van az erdészet és a vadásztatás kérdéséhez\".
A Katrosa Egyesület alelnöke elmondta: beadványt juttattak el Borbély László miniszterhez, s több indokot is felhoztak annak érdekében, hogy a rendeletet ne írja alá. A kezdeményezésüket több más egyesület és társulás támogatja, amelyek meglátása szerint valójában egy burkolt újraállamosítás előkészítése van folyamatban, s a fő cél, hogy felső érdekek érvényesüljenek a helyiekkel szemben. A háromszékiek beadványával az egyesületi alelnök elmondása szerint Tamás Sándor, Kovászna megyei tanácselnök, Olosz Gergely képviselő és Albert Álmos szenátor is egyetértett.
A magyar tudomány napja alkalmából előadáson ismertetik meg a magyar Nobel-díjas tudósok életét és munkásságát november 5-én, szerdán, a sepsiszentgyörgyi Bod Péter Megyei Könyvtárban.
Kóbor kutya harapott meg több embert is szombaton az egyik sepsiszentgyörgyi kávézó teraszán. Az illetékes intézmények mindenszentek miatt nem tudtak közbelépni, ezért a kávézó alkalmazottai próbálták az ebet távol tartani a vendégektől.
Hiánypótló szolgáltatást indított két évvel ezelőtt a Kovászna megyei Vöröskereszt segélyszervezet magánmentővel történő szállítás biztosításával. Az eltelt időszakról érdeklődtünk.
Egy valaha virágzó faipari vállalkozás, a Mikes Ármin gróf által alapított „Zabolai” mára nyomtalanul elenyészett, de jelentősége ma is vitathatatlan. Mi több, európai szinten felfigyeltek a János Csongor kutató által felgöngyölített történetére.
A sepsiszentgyörgyi képviselő-testület csütörtöki ülésén több határozattervezet is a helyi és térségi tömegközlekedés fejlesztésére vonatkozott. Ugyanakkor a testület jóváhagyta egy medvecsapda megvásárlását is.
Módosul a forgalmi rend a sepsiszentgyörgyi köztemető környékén péntektől vasárnapig a könnyebb megközelíthetőség érdekében.
Tízezer hektárral nőtt a medvék élőhelye Kovászna megyében, ennek ellenére az ország legkisebb megyéjének nagyon sok a 2343 hivatalosan nyilvántartott medve. Mindezekről Gheorghe Neagu, a Kovászna Megyei Környezetvédelmi Ügynökség vezetője beszélt.
A halálról és az emberi méltóságról szóló írásaival érkezik Kovásznára Demeter Sándor Lóránd unitárius lelkész, aki október 30-án, csütörtökön 18 órától mutatja be legújabb, Vigasztaló – történetek emberről, halálról című kötetét.
Szándékosan okozott tűz miatt indítottak büntetőeljárást Kovásznán, miután egy autó és mintegy 80 bálányi széna és szalma vált a lángok martalékává egy elhagyatott gyár területén.
Nem kevés pénzért szerezhetik meg a munkaéveiket és jövedelmeiket igazoló dokumentumokat azok az idősek, akik az egykori, időközben felszámolt állami nagyvállalatoknál dolgoztak. A jelenleg aktívan dolgozóknak is ajánlott időben kikérni az iratokat.
szóljon hozzá!