Homoródszentpál és környéke nemcsak a helyieknek, hanem a fehér gólyáknak is otthont jelent. Baczó Zoltán ornitológus vezetésével jártuk be a halastavak környékét, közben sok érdekességet tudtunk meg a madarakról, élőhelyükről és a helyi emberek szerepéről a költési helyszín megőrzésében.
2025. április 12., 08:532025. április 12., 08:53
Április elejétől újra gólyák népesítik be Homoródszentpált. A tavasz hírnökeiként is ismert madarak visszatértek Afrikából, hogy elfoglalják fészkeiket és felkészüljenek a költési időszakra. Homoródszentpál az egyik legjelentősebb hazai fészkelőhelyüknek számít, amely nemcsak a faj, hanem a teljes madárvilág szempontjából is rendkívüli jelentőséggel bír – tudtuk meg Baczó Zoltán ornitológustól, aki körbevezetett a homoródszentpáli tavaknál. Lelkesedése, tudása és a természet iránti elhivatottsága gyorsan átragadt ránk is.
– mutatott rá rögtön a látogatásunk elején a szakember.
A tavak és környékük nemcsak átvonulási pihenőhelyként szolgálnak, hanem több tucat madárfajnak adnak otthont a költési időszakban. A fehér gólya ezek közül is kiemelkedik – különösen Homoródszentpálon, hiszen a megfigyelések szerint
„Most, áprilisban járunk, úgyhogy a gólyák már megérkeztek, a fészküket készítik elő költésre, vagy amelyik már márciusban itt volt, az már akár a tojásokon is ülhet” – hívta fel a figyelmünket Zoltán, hozzátéve, a fehér gólyák sikeres költése nemcsak az ideális természet adta feltételeken múlik, hanem az emberek hozzáállásán is.
Jelenleg is 50 gólyapár fészkel a Homoródmenti településen
Fotó: László Ildikó
Homoródszentpál ebből a szempontból példaértékű hely.
A gyepek, kaszálók, kis szántók – ezek olyan változatos élőhelyet hoztak létre, ami tökéletes számukra. Az emberek nagyban segítik a gólyák költését és az ittlétét mindezzel. Ők együtt élnek, közösen.”
Zoltán szerint ez a fajta együttélés ritka Európában. Nyugat- és Észak-Európában az intenzív mezőgazdaság következtében a természetes élőhelyek jelentősen visszaszorultak. „Ott a természeti értékek és a madárvilág sokkal szegényesebb ma már.
Fotó: László Ildikó
„Erdélyben, Székelyföldön még egészséges, magas természeti érték vesz körül bennünket, amit meg kell őrizni. Ez nagy feladata a következő generációknak” – vetítette előre az ornitológus. Mint kifejtette,
„A vizes élőhelyek kiszáradása és a hosszú vonulási út során a táplálékhiány, a vadászat, valamint a villamosvezetékek okozta balesetek mind veszélyeztetik a faj fennmaradását. De szerencsére sokat teszünk ezek enyhítésére. A villanyoszlopokon például fészekemelő szerkezetekkel segítik a gólyák biztonságos fészkelését.”
Fotó: László Ildikó
Zoltán saját útját is megosztotta velünk: kisgyerekként kezdett madarak iránt érdeklődni, mára pedig idegenvezetőként mutatja be Románia természeti értékeit – többek között a Duna-deltát, a hargitai fenyveseket és a Homoród völgyének védett területeit, valamint az ott élő madarakat – zömében külföldi természetfotósoknak és madarászoknak.
– mutatott rá.
Az ornitológus szerint a természet nemcsak körülvesz bennünket, hanem tükröt is tart elénk: Homoródszentpál esetében a fehér gólyák visszatérése nemcsak a tavasz, hanem egy egészséges, fenntartható életforma visszaigazolása is.
Ismét nem jártak sikerrel a tűzoltók, akik vasárnap is keresték a hároméves kislányt, aki csütörtökön vélhetően a Nagy-Küküllőbe esett – közölte a Hargita megyei tűzoltóság.
Több mint háromszáz zarándok indult vissza gyalog Székelyudvarhelyre vasárnap hajnalban. A hálaadó szentmisére több százan várták őket, hogy közösen zárják az idei pünkösdi zarándoklatot.
Miután felmérte a parajdi bányakatasztrófa után kialakult helyzetet, a hazai és külföldi szakemberekből álló bizottság két gát építését javasolta a Korond-patak vízsebességének csökkentésére.
Sikeres vizsgájának köszönhetően az Európai Hasfalsebészeti Tanács szakértőjévé vált Kántor Tibor, a székelyudvarhelyi városi kórház sebésze.
Közel 300 éve is voltak vízszivárgások a parajdi bányában – közli Mircea Fechet környezetvédelmi miniszter egy általa olvasott tanulmányra alapozva. Óvatosságra int a természeti kincsek kiaknázására vonatkozóan.
Számíthatnak a parajdiak Magyarországra a bajban – fogalmazta meg legfontosabb üzenetét a vasárnap Parajdra látogató Sulyok Tamás, Magyarország köztársasági elnöke.
Harminc nappal meghosszabbították a bányakatasztrófa miatti vészhelyzetet Parajdon – jelentette be szombaton a Hargita megyei prefektúra.
Maradnak a biztonsági intézkedések, a bánya állapota lassan romlik, a nemzetközi szakértők megkezdték a munkát, és egyelőre csak napi hatórás vízszolgáltatást tudnak biztosítani a Kis-Küküllő menti településeken, ahol megnőtt a víz sótartalma.
Szép idő, jó ütem és közösségi élmény jellemzi az idei székelyudvarhelyi zarándoklatot, amely péntek reggel indult útnak a csíksomlyói pünkösdi búcsúba.
A régi parajdi sóbánya fölötti területen észlelt talajsüllyedések tovább terjedtek, de nem veszélyeztetik a térségben zajló munkálatokat – számolt be pénteken a Hargita megyei prefektúra.
szóljon hozzá!