Szigorítanák a földvásárlás feltételeit

A földvásárlásokra, valamint a földtulajdonra vonatkozó előírások szigorításáról szóló törvénytervezetet dolgoztak ki a mezőgazdasági minisztériumban. A jogszabálytervezet értelmében természetes személyeknek a jövőben nem lehet száz hektárnál több mezőgazdasági területük, és – a szaktárcánál kidolgozott tervek szerint – vásárolni is csak abban az esetben tudnak, ha igazolják mezőgazdasági ismereteiket vagy legalább ötéves tapasztalattal rendelkeznek a mezőgazdasági ágazatban. Utóbbi feltételeket az új jogszabálytervezet nem tartalmazza, ezek egy kormányhatározatban fognak majd megjelenni, a törvénytervezet közvitáját követően – jelentette be Daniel Constantin mezőgazdasági miniszter, aki a szigorításokkal kapcsolatban azt mondta, a mezőgazdaság fejlesztése érdekében van szükség ezekre, valamint azért, mert az agrárismeretek hiányában végzett gazdálkodás miatt egyes térségekben romlott a talaj minősége. A mezőgazdasági minisztérium az agrárterületek birtoklására vonatkozó feltételeket is jogszabálytervezetben szigorítaná, a szabályozás értelmében a földtulajdonosoknak bizonyítaniuk kell majd, hogy mezőgazdasági tevékenységet folytatnak parcelláikon.

Külföldi állampolgárok jelenleg csak belföldi tőkével is rendelkező vállalkozásokon keresztül vásárolhatnak földet az országban, de az EU-s követelményeknek megfelelően 2014. január elsejétől Romániának fel kell oldania ezt a moratóriumot, és liberalizálnia kell a földvásárlásokat. Vélhetően emiatt a földvásárlásokra és a földtulajdonra vonatkozó szigorításokat a külföldi természetes személyek esetében is kötelezővé tennék, tehát az EU tagországainak állampolgárai, a Romániában vagy a közösség más tagországaiban bejelentett lakhellyel rendelkező külföldiek is csak a román állampolgároknak előírt feltételek betartásával vásárolhatnának vagy birtokolhatnának agrárterületeket.

A törvénytervezet értelmében a földek adásvételénél – azonos ár és feltételek mellett – elővásárlási jogot élveznek majd a társtulajdonosok, a szomszédos földterületek tulajdonosai, a föld bérlői, az adott településen mezőgazdasági tevékenységet végző, 40 évesnél nem idősebb természetes személyek, valamint a román állam. A felsoroltak a jogszabálytervezetben meghatározott sorrend szerint élhetnek elővásárlási jogukkal.

Az előírások megszegése esetén hektáronként 100 ezer lejig terjedő pénzbírságot ír elő a jogszabálytervezet. A tervezet értelmében a mezőgazdasági minisztérium alárendeltségében megalakuló Földpiacot Kezelő és Szabályozó Hatóság fogja felügyelni és ellenőrizni a földek adásvételét.

Azt nem tudni pontosan, hogy Hargita megyében hány 100 hektárnál több mezőgazdasági területtel rendelkező természetes személy van, erről ugyanis nem adnak reális képet a Hargita Megyei Mezőgazdasági Intervenciós és Kifizetési Ügynökség (APIA) adatai. A támogatások igénylése érdekében a gazdák gyakran saját vállalkozásuknak adják bérbe földjeiket, és így nyújtják be a támogatásigényléseket az APIA-hoz – magyarázta az okokat a megyei mezőgazdasági ügynökség vezetője, Haschi András. Becslése szerint azonban elenyésző az ilyen gazdák száma, a megyében ugyanis inkább az a jellemző, hogy a nagyobb gazdaságok bérelt földparcellákon tevékenykednek.

A külföldi tulajdonban lévő földeket illetően is hasonló a helyzet, ugyanis az ország más részeivel ellentétben a Hargita megyei mezőgazdasági területek iránt nem mutatnak érdeklődést a külföldiek, a földeknek csak elenyésző mennyisége van külföldi tulajdonban. Mint arról korábban már cikkeztünk, a Hargita megyei mezőgazdasági területek nem számítanak vonzó célpontoknak a külföldi befektetők számára, ugyanis itt nagyon sok az apró nadrágszíjparcella, és ezekből nagyon nehéz nagy, összefüggő földterületeket összevásárolni, ugyanakkor a szántóföld is kevés a megyében. A Hargita Megyei Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Igazgatóság tavaly készült felmérése szerint Hargita megyében mindössze 110 hektár föld van külföldi tulajdonban, és ezeket sem mezőgazdasági termelés céljából vásárolták meg, hanem inkább nyaralók építésére. A legtöbb, külföldiek által megvásárolt kaszáló a zetelaki, ivói részen fekszik – mondta el korábban Török Jenő, az igazgatóság vezetője.

Az országos átlag viszont teljesen más tendenciát mutat, ugyanis a viszonylag körülményes vásárlási feltételek dacára az ország mezőgazdasági területeinek 10 százaléka, összességében egy Hargita megyénél is nagyobb terület már külföldi tulajdonban van, és ezzel az aránnyal az ország az európai uniós rangsor élén áll.